Tag: e-könyv-olvasó

Posted on

E-könyvespolc

Az e-könyves viták egyik legszórakoztatóbb gondolatkísérleteket indító, ám magát a vitát borzasztóan félrevivő érve a következő: de az e-könyveket nem lehet megnézni a polcon. Bővebben, nem árulkodik rólad a könyvespolcod, se a kétméter húsz Jókai, se az ugyanennyi, viszont gondosan a virágok által kitakart sarokba száműzött Vavyan Fable.

Azért jó ez a felvetés, mert ebben a játékban mindenki részt vesz. És nem csak akkor, ha beengedtem a lakásba, láthat fotót is. Egy ezer évvel ezelőtti Lakáskultúra óta tudom, hogy ugyanaz a kiadásom van Ulyssesből, mint Vágó Istvánnak. (Meg amúgy az egész országnak, de ettől még magamhoz közelebb állónak éreztem akkor a kérlelhetetlenül szkeptikus demokratát, jóvan?)

Az a szép, hogy létező technológiákból össze lehetne legózni egy olyan megoldást, ami vizuális e-könyvespolcként működne úgy, hogy értelme is legyen. Lehetne jól használható és jogszerű verzió is. Úgy képzelem, hogy egy tablet jellegű, érintőkijelzős eszköz ül digitális képkeretként a polcon, amin lehet lapozgatni a könyvtárat, illetve ami enged szöveges keresést is. Keresés nélkül pár száz cím után értelmetlen a dolog. Az adatbázist húzhatja a háziszerverről, a gépen futó Calibréről, attól függően, hogy ki melyik jövőre iratkozott fel. Ha pedig olyan könyvet talál a felhasználó, amit elolvasna, akkor egy tappintással - vagy akár NFC-s érintős megoldással - elküldi az olvasójára. (Most is reális forgatókönyv: Kindle e-mail címre lövi el a rendszer, amit a házi wifin le is tölt a készülék, cserébe az Amazon tud mindent.)

A rendszer igény szerint túlbonyolítható, bár erre rendszerint csak a geekek vágynak, meg én, mert frissen olvastam a Kvantumtolvajt De ha tudjuk azonosítani az eszközt és általa a felhasználót, akkor adhatunk egyedi engedélyeket is. Kik azok a barátok, akik csak a Jókait vihetik a polcról, és kik látják a Fable köteteket is.

Posted on

Elkésett összegzés

Notórius kerekévforduló-lekéső vagyok, pedig szeptember elején még eszemben volt, hogy kellene írni valamit az egy év e-könyvezésről, múlt héten pedig emlékeztem arra, hogy pont negyedéve megy a Hármas Könyvelés.

Első gyertya Amúgy pontos nap sincs ám, csak az biztos, hogy valamikor tavaly szeptermberben vettem meg a Kindle-ömet, a hónap vége felé. Csináltam csinos listát, hogy mit kellene elolvasni, és aztán persze minden mást olvastam helyettük. Egy darabig vezettem egy dokumentumot, mert kíváncsi voltam arra, valóban visszahozza-e az árát az eszköz. Körülbelül negyed év kellett a nullszaldóhoz, azóta viszont fogalmam sincs hogy állok. Egészen biztos, hogy többet költök könyvre, mint korábban. És hát na, többet olvasok, mint könyvre költök.

Az e-olvasásból aztán lett szeminárium előadás az ELTE-n - köszi Gábor! -, kerekasztal a web szimpóziumon, cikkek, sörözések, beszélgetések, és egy megjelenés előtt megkapott utazós könyv. Igyekeztem nem téríteni, de egy-két Kindle megvásárlásában azért benne van a kezem. Például abban, hogy az elérhető dolgokat anyám is e-olvassa.

Második gyertya Az e-könyvből jött a legújabb hobbiprojektem, a Hármas könyvelés is. Elég jó a fizikai könyvtáram, de a legújabb megjelenéseket, az éppen akciós hülyeségeket (vámpíros-karácsonyos-romantikus könyv!) nem lehetne hétről-hétre beszerezni. Tudjátok, hogy milyen kivárni egy tengeren túlról rendelt könyvnél a postát, ugye? Na ezt vette ki az egyenletből az e-könyv.

Amióta elindítottuk, Balázs javaslatára, a műsort, azóta pedig van heti egy-másfél órám, amikor ezekről a szerzeményekről beszélhetek. Hallgatni nem tudom milyen, de csinálni remek. Kellenek asztaltársaságok, ahol nem az a téma, hogy a következő kört ki rendeli.

Posted on

Papírmentes Galaktika

Minden kívánságom így teljesüljön. E-könyvesboltot indít a Galaktika, amiből első körben novellákat lehet majd vásárolni. Jelenleg egy darab novella van a kínálatban, Michael T. Cricket Az ostrom című műve, ezt lehet letölteni 99 forint kifizetése után.

A szolgáltatás jelenleg recseg-ropog. Nincs rendesen integrálva a fizetési szolgáltató, emiatt várni kell a vásárlás visszaigazolására. Ha a tranzakciót igazolják, akkor egy közepesen csúnya DRM nélküli epubot lehet letölteni, amit aztán kézzel kell konvertálni mobira. Szóval jelenleg több vele a gond, mint amennyi öröm van benne. Egy ok miatt örülök mégis a kísérletnek: ha sikerül, akkor teljesül a régi vágyam és lesz Galaktika Magazin nélküli Galaktika Magazin. Nem kell megvennem papíron, magammal cipelnem, helyet találni neki a polcon, leporolni, rendezgetni, mégis el tudom olvasni mondjuk Adeptus vagy SFInsider urak új írásait.

Posted on

Legalize it!

Kérdésem van hozzátok digitálisan olvasókhoz: szerintetek rendben levő-e a papír kötet megvásárlásával legalizálni a kalóz e-könyvet? Szóval, ha fent van a polcomon az Ólomerdő, akkor nyugodt szívvel tölthetem-e le kalóz hálózatokon keringő digitális változatot? Ha már jön a Bookline-ról A fekete zongora, akkor ér-e levadászni mondjuk torrentről, és elkezdeni az olvasását? Vagy, horribile dictu, e-könyv-olvasón végigolvasni, a kötetet meg felrakni a polcra. Antikvár kötetes példát nem is írok, el tudjátok képzelni.

Nem az érdekel, hogy jogszerű-e, arra már tudom a választ. A szerzői jog szempontjából egyértelmű, hogy a könyvek ilyesfajta legalizálása nem létezik. Jogom van magáncélra másolatot készíteni a megvett papírkönyvekről, amennyiben a másolást kézzel vagy írógéppel hajtom végre. Mivel én digitálisan másolnék, ezért jogot sértek, tiszta sor.

ekönyv és papírkönyv

Arra lennék inkább kíváncsi, hogy jónak, betarthatónak és betartandónak tartjátok-e ezt a szabályozást? Mikor engeditek meg magatoknak a kalózkodást? Ha megvan a kötet papíron is? Ha már nincs nyomtatásban, beszerezhetetlen a könyv? Ha sikerült megcsípni egy antikvár példányt? Vagy egyáltalán nem érdekel, és ha a piac nem szolgál ki, akkor ti sem játszotok a szabályai szerint?

És ha már ilyet kérdezek, akkor itt a saját használatra szánt válaszom elsőnek. Zavar a műpéldány logika. A megsérült telepítő CD-n található játékot, a nagylemezen, kazettán egyszer már beszerzett zenét nyugodtan letöltöm. Pont ugyanígy vagyok a könyvekkel is. Amíg nem volt e-könyv-olvasóm, azért szedtem le, mert a digitális verzió sokkal kényelmesebb, ha keresni kell a kötetben, ha bármit idézni szeretnék a szövegből. Most az is számít, hogy nálam lehet a szöveg, nem csak egy kötet lehet a táskámban.

Az ideális az lenne, ha a megvásárolt licenc fedné az e- és a papírkönyvet is - ezt csinálta évekkel ezelőtt a Syngress - vagy ha lehetne korszerű módszerekkel magáncélú másolatot készíteni a könyvekről. Azt viszont nem szeretném, hogy megint egy lemez-kazetta-cd-mp3 váltás játszódjon le újabb kötelező vásárlásokkal.

Posted on

#2894 (ny mint nyíltság)

Mo-n nem az amazon-kindle zart rendszer, hanem a nemet nyilt modell lesz, ehhez a 3g-s keszulek fontos kerdes

Pont ma jött szembe ez a májusi csirip, ami valószínűleg az E-könyv Magyarország bemutatóval is járó Budapesti Könyvfesztiválról származik. Azóta eltelt majdnem fél év, beljebb vagyunk másfél könyvesbolttal, és két megfizethető árú olvasóval. Az egyetlen probléma, hogy ezek nem kompatibilisek egymással.

És hogy a helyzet még kacifántosabb legyen a nyílt német modellt képviselő drága olvasókra (Bookeen, Sony, Koobe) való tartalom a legtöbb helyen rendelkezik másolásvédelemmel. Ahonnan lehet - és itt nagyrészt elhagytuk az országot - DRM nélküli Epubot venni, ott van védelem nélküli Mobipocketet is, ami remekül megy a Kindlén. Nem érzem azt, hogy megtalálta az útját a hazai könyvipar.

Posted on

Larry és Szergej áldotta e-könyv

Some of these hardware choices may make it a compelling device, but the real differentiator is probably in the software. B&N turned to Google’s Android operating system to power the Nook, which may be why it supports so many file formats, including PDF, EPUB, eReader, MP3, and PNG, JPG, and GIF image formats.

(Az Ars Technica a Nookról)

A cikk amúgy jó, de ez a “which may be why” szúrja a szememet. A sztori inkább úgy néz ki, hogy a gyártó választ, hogy inkább DRM-es Mobipocket fájlokat - amit árul egy raklap bolt - szeretne megjeleníteni a készüléken, vagy inkább az eggyel szabványosabb, ám Adobe közeli Epub DRM-es verzióját támogatja. A kettőt egyszerre nem lehet, hová is lenne a világ, ha bárhonnan lehetne csak úgy könyvet vásárolni. Szóval szerintem az Androidnak nem sok köze van a megnyitható fájlformátumok sokaságához, viszont hájpnak hájp.

Ezt amúgy az ügyesek úgy próbálják kicselezni, hogy készítenek Epubos és Mobipocketes firmwaret. Legalábbis a Bookeen azt írja, a következő szoftverük már két verzióban érkezik.

A Nookot nem az Android miatt kell majd szeretnünk, hanem mert rájöttek, hogy a könyvek kölcsönadhatósága iszonyatosan fontos funkció. Az Ars - amúgy teljesen jó - cikke szerint a kölcsön időtartama 14 nap, ami vékony, ahhoz képest, hogy mióta ül a polcomon néhány kölcsönkönyv, amit “azonnal elolvasok”. De az ötlet mindenképpen jó.

Amiért pedig nem fogjuk szeretni az az akku:

All of these features may explain why the battery is removable. B&N estimates that the device will run for about 10 days on a single charge if the various wireless options are shut down, but heavy use of the optional features may drain it in as little as two days.

Csak ne legyen igazuk, mert ez így kütyü, nem használati tárgy.

Posted on

#2656 (c mint cached)

“The service would provide a “cloud library,” where buyers could access their texts online after purchasing - provided they can get online. But once they’re accessed on a particular device, copies will be cached locally.”

Miért hangzik ez brutálisan rosszul?

Forrás: a Register cikke a Google Editionsről, illetve az Internet Archive könyves terveiről.