Tag: ebook

Posted on

Utánlövés

Borders Larry Correia, aki amúgy a Campbell-díj egyik esélyese idén, megírta a saját tapasztalatait a Borders könyvesboltokkal kapcsolatban. Az író szerint a Bordersnek nem az e-könyvek tettek be, hanem a céges normának számító érdektelenség. A Borders lánc üzleteiben voltak a legrosszabb dedikálások, sőt egy spontán dedikálás során arra is megkérték Correirát a cég jelen levő menedzserei, hogy ne írja alá az összes könyvet, mert úgy nem lehet visszaküldeni majd őket.

A bejegyzés végén megtalálható Steve Diamond, az Elitist Book Reviews bloggerének beszámolója is, akinek sikerült egy ideig a Borders által birtokolt könyvesboltot üzemeltetnie sikerrel, de rövid távon lebaszták érte.

JSTORgate Mivel Aaron Swartz megpróbálta letölteni a JSTOR-t a Harvard hálózatáról, lebukott, és a JSTOR és a Harvard kérése ellenére az ügyészség vizsgálatot indított ellene, egy Greg Maxwell nevű srác feltöltött a Pirate Bayre egy torrentet 18952 public domain cikkel. A torrent a Philosophical Transactions of the Royal Society 1923 előtti cikkeit tartalmazza. A hozzáfűzött hosszú jegyzet kitér a public domain művek kereskedelmi szolgáltatásának ekézésére, majd egy aláírással és egy Bitcoin címmel ér véget. Jól meg van mutatva a bezárkózó tudománynak!

Az esetről hírt adó Ars Technica linkeli Matt Blaze januári fogadalmát arról, hogy zárt folyóiratba többet nem ír, nem szerkeszt, nem véleményez cikkeket. Ez jobb útnak tűnik. (Mondjuk Blazet, amúgy is kedvelem.)

(via Ktamas, Dn3t)

Posted on

Kinyitott a kalózkönyvtár

“Az univerzum iróniamaximumra törekszik.”

Csütörtökön a Könyvmarketing konferencián Bodó Balázs beszélt arról, hogy “ha rés támad a jogosultak által biztosított kínálat, és a fogyasztók által megjelenített kereslet elvárásai között, akkor ezt a rést - jobb híján - kalózok fogják betölteni.” Illetve arról, hogy a fogyasztók az árral, kínálattal, formátummal egyaránt lehetnek elégedetlenek. (Balázs prezijét erre találjátok, update: Via összefoglalója a konferenciáról.) Az alapok lefektetése mellett az is bemutatta, hogy egy e-könyves másolásvédelmet guglizással együtt is két perc feltörni, és nem kell hozzá semmilyen előképzettség.

Balázs alapelvként hozott állításaira még aznap került remek bizonyítás is. A Piratebay-en felfedeztek egy hétezer szórakoztató irodalmi művel teli torrentet. Az interneten korábban sem volt különösen nagy művészet magyar nyelvű kalózkönyvet találni, de arra még talán nem volt példa, hogy 1, a világ legnagyobb kalózoldalára kerüljön fel ekkora könyvtár, és hogy 2, nyilvános (nem zárt, nem titkos) forrásból lehessen elérni a könyveket.

Bajban lennék, ha legális e-könyvet keresnék ezekből

A listát épp csak átfutva az tűnik fel, hogy megvan az összes olyan klasszikus, amit az ember nosztaligiából beszerez, amit odaad a fiának, fiatalabb rokongyerekeknek. Azaz van Asimov, Tolkien, Herbert, az megjelent Kozmosz Fantasztikus könyvek fele, a Kossuth Scifi sorozat, és persze a rendszerváltás óta kiadottakból van Pratchett, Rowling, Darren Shan.

Ha megnézzük, hogy hány kötet érhető el legálisan az e-könyvesboltokból, akkor tűnik csak fel, milyen hatalmas a kalózkönyvtár. A Txtr.hu körülbelül ötszáz könyve, a Fapadoskönyv nagyjából nyolcszáz címe, az Adamo Books kínálata, vagy a könyvek híján még el se indított Polc.hu mind eltörpül a hétezer bestsellerből álló lista mellett.

Most, hogy az amúgy kísérletezésre remek, papírkönyvre - mivel évek óta nincs a piacon - kockázatot nem jelentő címek elérhetőek, igencsak el kell gondolkoznia a kiadóknak, hogy mit tudnak kínálni az olvasónak.

Posted on

#2905 (a gonosz amazon)

Starcz Ákos az e-könyv amerikai sikertörténetéről lebbentette föl a fátylat. Az USA-ban a nagy piaci befolyással bíró Amazon olyan modellt alakított ki, amelyben igen olcsón, áron alul adja az e-book olvasóját, viszont a vevő csak nála vásárolhat ehhez olvasnivalót. (forrás)

Az ilyet annyira szeretem. Az Amazon kizárólagosságára vonatkozó félmondat vagy tévedés, vagy hazugság. Ami egészen biztos, hogy nem igaz.

Posted on

#2900 (g mint geolock)

Folyamatosan az az érzésem, hogy a könyvipar - és ígérem, hogy erről csendben maradok most egy ideig - néhány lépéssel követi a játék és a zeneipart. Tudják, hogy alapvetően van egy remek globális piac, amit az interneten ki is lehet szolgálni, de vannak megszokások, amik elkülönítenek legalább egy nagy észak-amerikai és egy nagy angliai piacot, meg még országonként több kicsit. (Ezekről amúgy Stross írt jókat.) Ezeknek megfelelően van olyan új ebook, amit meg tudok venni, de a többségről azt írja a bolt, hogy ‘Bocs, de Európában nem elérhető’.

Az érdekesség az, hogy a szintén digitális boltokkal dolgozó játékipar ezen már túllépett. Van még pár kiadó, amely szereti a geolockolt tartalmakat (jellemzően ilyen a Ubisoft például), de a legtöbb címet gond nélkül megvehetem. A zeneipar nem jutott el idáig, de legalább a DRM-et sikerült már részben elfelejteniük.

Posted on

Digitális olvasnivaló

Megvan a Kindle, megvolt az első szembesülés azzal, hogy hazai tartalom főleg MEK-ből, Digitális Irodalmi Akadémiáról valamint kalóz forrásból lesz. Végigfutottam azokat a forrásokat, amiket biztos fogok olvasni a következő hónapokban, és amikhez nem kell a Kindle könyvesbolttal bajlódni.

  • Clarkesworld Magazine - lapszámonként 3 dollárba kerül, Mobiban és Epubban egyaránt létezik a 48. számánál tartó SF&F magazin. A spórolósak amúgy nekiláthatnak a neten teljes egészében fent levő magazinból kézzel ekönyvet gyártani.
  • Realms #1, #2 - A Clarkesworldben megjelent novellák kötet formában. Kilenc dollár az ekönyvek darabja, ugyanazokban a formátumokban létezik, mint a magazin.
  • Apex Magazine - SF&F a változatosság kedvéért, ezt az amúgy átnézhetetlen SmashWorldsön és a FictionWise-on is meg lehet találni. Számonként megvehető, neten fent van, és jelenik meg belőle időnként a Realmshez hasonlító gyűjteményes kötet is.
  • Subterranean Magazine - negyedévente megjelenő SF magazin. Csak ingyenes online verziója van, kézzel kell belőle ekönyvet gyártani.
  • Flurb - Rudy Rucker szerkesztésében online megjelenő speculative fiction lap, csak online verziója van, konvertálni kell. Öt perc Mobipocket Creatoros zsonglőrködésért cserébe órákra van olvasnivaló
  • Free Speculative Fiction Online - csak gyűjtőoldal, amin vegyes formátumokban vannak novellák. Elég csak Charles Stross szerzői oldalára ránézni, hogy képet alkossunk a mennyiségről. (Tőle amúgy legalább a Laundy novellák-kisregények kötelezők.)
  • Brandon Sanderson: Warbreaker - amióta az Endless.hu ismertetőjét olvastam, azóta neki akartam ugrani Sanderson iszonyú hosszú fantasy regényének, de képernyőn képtelen voltam. PDF és Mobi verzióban elérhető, ingyen van. Aki papíron szeretné, annak a Tor adta ki.
  • Angry Robot Store - DRM-mentes Epubot ad ki a Harper Collins SF kiadója. Elvben konvertálható Mobira, gyakorlatban nem ideális megoldás. A kényelmetlenségért cserébe jó dolgok jelennek meg náluk.
  • Apex könyvesbolt - a magazin mellett könyveik is vannak. A HebrewPunkot hétvégén olvastam el, azt például ajánlom. Minden létező formátum elérhető.

És végül persze vannak az olyan klasszikusok, mint a Baen Free Library és a Baenék másik biznisze a Webscription, valamint a Fictionwise a maga több száz kötetével.

Ez így kezdésnek szerintem elég. Ha a bőség zavarában nem tudtok dönteni, akkor a HebrewPunk vagy a Flurbről Rucker Alan Turingos novellái jók kezdésnek. Azokon már túl vagyok. Esetleg felzárkózhattok Doctorowból, neki is elérhető minden írása ekönyvben, ingyen.

Ha valami igazán jó jön szembe - mint például ez az SFInsider által régebben ajánlott Paolo Bacigalupi novella - kommenteljétek be.

Posted on

Disputa: Könyv, lapok nélkül

A hagyományos könyv és a digitális könyv nem csak annyiban különbözik egymástól, hogy az egyiket papíron olvassuk, a másikat viszont e-olvasón, iPhone-on vagy számítógépen nyitjuk meg. Máshogy vásárlunk villanykönyvet, ha épp nincs rá pénz, másként kalózkodunk, végül pedig eltérő jogokkal rendelkezünk a papír és a digitális kötetek felett. A villanykönyv megváltoztathatja a könyvtárakat és ezek kiadókhoz fűződő viszonyát, talán alakít az oktatáson, vagy legalább könnyít az iskolatáskákon.

A Debreceni Disputában megjelent cikkemben azt vettem végig, hogy miben más a digitális olvasás a hagyományostól, és hogy egyáltalán lényegi különbségek-e ezek.

A lap kapható a jobb könyvesboltokban, amennyiben azok Debrecenben vannak. Az írásomat pedig a következő szám megjelenése után kirakom ide is.

Posted on

#2685 (v mint villanykönyv)

Igazából, szerintem egy kissé ijesztő ez a megoldás, bármennyire modern és a technika úttörését hivatott szolgálni. Nem feltétlenül jó, hogy a tudomány már megint abban mesterkedik, hogy eltüntessen egy tárgyat a föld színéről. Egy könyv, azért könyv, mert lehet lapozgatni (nem, nem digitálisan, hanem a maga fizikai valójában), van szép (vagy csúnya) borítója, össze lehet firkálni stb

Ha a Telekom által forgalmazott villanykönyvnek csak annyi hatása lesz, hogy azok az emberek, akik eddig mindenfélét összebeszéltek - pl. ELTE hipertextblog itt és itt - a technológiáról, most végre meg is nézik, akkor már elért valamit a cég. Remélem minden létező T-Pontban ki lesznek rakva a kütyük.

A szerző a Magyar Telekom tulajdonában lévő [origo] újságírója, kívülről bele-beleszólt az ebook projektbe, bár a Hanvon N516-os készüléket nem próbálta még.