Kinek kell az okos könyv?

springdesign Határozottan úgy érzem, hogy a PDA az istennek sem akar meghalni. Egyszer elhalálozott személyi asszisztensként. Aztán feltámadt PDA+navigációként, ez viszont szép lassan átalakult (olcsó) céleszközzé. Most épp vagyogat - számaim nincsenek - okostelefonként, és épp próbálják vele megmérgezni az e-könyv-olvasókat is.

Az offline, az olvassáshoz szükséges elmélyültséget biztosító készülékek mellett megjelentek az online kütyük is. Ami persze kényelmes, azonnal lehet könyvet venni, ami EDGE-n, 3G-n azonnal le is kúszik a kötet a gépre. Ha már net van, akkor pedig lehet böngészni is, még ha egy oldalfrissítés 740 miliszekundumig tart is. És itt valahol véget is ér az elmélyülés.

Azt nem emlegetném fel, hogy a csengő, a toronyóra meg a lánc nyomja fel az árat. Ennek belátásához elég ránézni az iRex vagy a Txtr readerekre. A könyv pedig az, amit zsebre lehet gyűrni, nem félt az ember.

A képen a Google Androidot futtató kétkijelzős Spring Design Alex látható, ami Google Androidot futtat, néz webet, játszik videót.

#2610 (f mint formátum)

Megvan annak a bája, amikor a pénzért vett, abszolút DRM nélküli, a szabad és nyílt EPUB formátumba csomagolt könyvemet végül konvertálás, kiherélés és sóskútba tevés után tudom felmásolni az elvben ilyen könyvek megjelenítésére szolgáló Sony Readerre. (Igen, teszt íródik.)

A történet több oldalról is vicces. Egyrészt a könyvet gyártó Electric Book Works valóban nem ígérte, hogy az ingyenes Adobe Digital Editions szoftveren túl mással is működni fog a flashes zenebetétekkel - ld. még soundtrack - megfejelt kötet. Másrészt a Sony kütyün is az ADE szoftver fut. Harmadrészt a remek szabványhoz igazából nincs is más olvasó, a Calibrét fél pontért sem fogadom el.

Ahogy most kinézünk, a saját bolt nélküli készülékeket vásárlóknak egy talicska izgalomban lehet még részük.

A megoldás amúgy egyszerű: az EPUB valójában bezipelt xhtml, css, grafika és metaadatok. Kicsomagolás után a könyv szövegét tartalmazó fájlból bármit lehet csinálni, például földműves, mindenen megnyíló rtf-et is.

Este jött a könyvtolvaj (frissítve)

Nincs pofám azt mondani, hogy újabb bizonyítéka annak, hogy semmi DRM-et tartalmazó digitális jószágot nem szabad venni, mert tele a szekrény a Steamről vett játékokkal, de nagy a kísértés. Ímé a hír:

Az Amazon törölte a Kindle készülékekről Orwell 1984-ét és az Állatfarmot, mert a jogokat birtokló kiadó visszatáncolt a digitális kiadástól. A könyveket megvásárlók visszakapták a kötetek körülbelül egy dollárt kitevő árát, most otthon gondolkodhatnak a számítógépük előtt, hogy mi is történt.

Itt az idő, hogy röhögjünk és mutogassunk ujjal. Esetleg beszélgessünk arról, hogy a villanykönyv szükségszerűen jobban kiszolgáltatja-e a tulajdonosát, vagy csak valami nagyon el van rontva.

Frissítve

A Times cikke megpróbálta tisztázni az esetet. Ezek szerint a kiadó jogtalnul töltötte fel az Orwell műveket az Amazonra, a valós jogtulajdonos levetette, és ezután törölte a berendezésekről az Amazon a könyveket. Azt egyébként belátta a cég, hogy nem volt jó ötlet mindenféle előzetes jelzés nélkül eltüntetni a jogsértő könyveket. Az Amazon szóvivője szerint ilyet a jövőben nem is csinálnak.

Az 1984-ből egyébként van más kiadás Kindle-re, Állatfarm viszont nincsen. Aki az utóbbiba kezdett bele, az vagy kalózkodik magának egy példányt, vagy elolvassa a george-orwell.org-ról whisperneten keresztül.

Röviden: a mosakodás megvolt, az eset nem lett kevéssé katasztrófa.

Bedrótozott dél-afrika

Civiljogi mozgalmak találkoznak céges szabályzatokkal, élő szerepjátékok éles lőszerekkel, modern művészetek valódi terror-performansszal – nincsenek hősök, csak gyalogok egy átláthatatlan sakktáblán.

Rorimack ilyen finoman tudatta mindenkivel az endlessen, hogy emberek sem vagyunk addig, amíg legalább bele nem olvastunk a dél-afrikai Lauren Beukes cyberpunk regényébe, a Moxylandbe. A bejegyzés megjelente óta a regénynek lett európai papíros kiadása is, illetve beszerezhető beépített zenével rendelkező, DRM nélküli epub villanykönyv is.

Van szerzői trailer is a regényhez, illetve az első harminc oldal után abban is biztos vagyok, hogy nekem is írni kell róla.

Zárójel: amúgy női CP, csak hogy beszúrjam a linket, amit később meg fogok bánni.

Így kell járni

Vannak egyszerű igazságok, amiket az egyszerűségük miatt nem mondnunk ki. Az egyik ilyen, hogy a TOR kiadó által üzemeltetett SF blog, novellatár, közösségi tér, azaz a tor.com iszonyatosan jó.

Tor.com screenshot

Stross Down on the Farm-jának olvasása közben kattant be - az új, Wireless című kötetéről lesz kritika, ha minden igaz - hogy ezt le kell írni. Amellett, hogy a novella fent van a weben csinosan betördelve, az oldal kínál letölthető verziót négy formátumban. Ebből kettő e-könyvekre van szabva (Epub, Mobipocket), a másik kettő inkább számítógépes műfaj. Takarításhoz háttérirodalomnak van helyben hallgatható stream, amin elvben a szerző olvas fel, útravalónak el lehet vinni ugyanezt mp3-ban is.

Egy nálam sokkal jobb ember ellen tudna állni a késztetésnek, hogy leírja: ilyesmikre van szükség, nem annak az ismételgetésére, hogy kardot kaptunk a vízirevüben egy tündértől ez Európa legjobb kiadója.

A nagy ebook hiszti margójára

Actually, authors like me are lucky; our work is, at this point, pretty much protected with unbreakable copy protection. That is, our bound and published books can’t be duplicated infinitely and distributed by the millions online.

(David Pogue: Can e-Publishing Overcome Copyright Concerns?)

Nem foglalkozva most Pogue cikkének a fő vonalával, hogy van-e értelme egyáltalán PDF-ben vagy bármi emberi digitális formátumban könyveket kiadni, egy dolgot jegyeznék meg: LOL.

Vajon tényleg annyira nehéz elképzelni, hogy a lelkes tömegek beszkennelnek egy könyvet? De hát tele vannak a torrentoldalak könyvekkel, az emberek önként dolgoznak korrektúrán, önként gépelnek be rossz fény mellett fotózott oldalakról hosszú passzusokat. Persze ezek nem olyan művek mint Pogue könyvei, ez inkább az az irodalom, amit az ember két-háromszáz oldal olvasás után megvesz könyvesboltban, megrendel Amazonról, behozat Bookstation-nel ésatöbbi.

A szakkönyvek talán mások - mellékszál: CP irodalmi szakkönyvekből sosem találtam warezt, ha valakinek lenne egy Storming the Reality Studioja… itt a polcon, de a kereshető szöveg ugye. - viszont ezeknél lenne a leghasznosabb a vásárlónak a kereshető szöveg. A végén valahogy a vásárló jár rosszabbul. Vesd össze: a Syngressnél alapból pdf+könyvet lehet venni, és aki spórolni akar, az csak ebookot kér. Ez az igazi szép megoldás. Öljetek meg, nem értem Pogue-ot.

Doctorow és Gaiman az ingyenességről

A sztori úgy kezdődik, hogy Neil Gaiman ingyenesen hozzáférhetővé tette az Amerikai isteneket (endless) a HarperCollins legjobb indulattal is kényelmetlen és pocsék ebook olvasó webalkalmazásában. Ebbe Cory Doctorow beleakadt, mert a HC olvasója kényelmetlenebb mint lewarezolni a könyvet és úgy olvasni. Erre pedig Gaiman rendkívül kedvesen (és nagyon védekezve) válaszolt, hogy ő szereti ingyen adni a dolgait, és tárgyal is a kiadóval, hogy ezt talán ne így.

Eddig a történet. Abszolút jól látszik, hogy a népmesékből ismert hoztam is meg nem is logika és a szabad kultúra nem igazán férnek össze. Illetve, hogy óvatosan nehéz jófejnek lenni. Jó lenne tudni, hogy a HarperCollinsnál átgondolják-e az ebook olvasót, vagy ment már bele annyi pénz és meeting, hogy önjáróvá váljon a szoftver.

Mellékszál: A Tor heti egy könyvet PDF-ben tesz letölthetővé, cserébe csak egy használható email-címet kérnek. És akkor Coelhóról nem is beszéltünk. (origo hír)