Hajnali részegség

“Milyen kínai vagy te, bazmeg? Összeraktok valamit otthon, aztán nem tudod megmondani, hogy mi az?”

De ez már a történet közepe. A mese az öt-félhatos keléssel, esti maradék zöld teával, trolihoz slattyogással kezdődik. Este még remek ötletnek tűnt hajnalban majd - kulcsfogalom - kimenni a piacra, ötkor, langyos teát kortyolgatva, már annyira nem tűnik zseniálisnak. Viszont visszafeküdni egyenlő a vereség beismerésével. Elindulok.

A jó ötletért való bűnhődés a piackapuig folytatódik. A kitartó és piros szovjet troli zaja elnyomja a jóreggeltzenét, a lámpák pirosak, a kilences az orrom előtt megy el, így sétálhatok a parkolókon - Dohánygyár, bútorbolt, piac - keresztül az első kávém felé.

Innentől már élmény a piacolás. A leghátsó sorokban kezdem a nézelődést, ha jött szállítmány Németországból, akkor ott pakolják ki a cuccokat a kisbuszból. Az ilyesmi spontán karnevállal jár, el se lehet téveszteni. Csokornyi ütvefúrót szitár, Sába tévét gitárkombó követ. Hordják az árut hűvös halomba, minden tapasztalt piaclény a sajátjába. És persze kommunikálnak, a mai mottó is kirakodás közben talált meg.

Eddig még sose láttam egész macet a piacon, de van olyan gépem, amit itt vettek nekem. Ma is csak egy törött 7200-as alaplapba futok bele, amit otthagyok, dísznek is kevés. Zsákmányként csak egy Quantum Trailblazer scsí vinyót hozok, jó lesz tuningolni az SE-met. Hazaindulás előtt még benyomok egy másik kávét három cukorral, a buszon se kéne elaludni.

Az említett Balassy Bálint úr

Barbarith György A Selmecbányai Bírónak és Tanácsnak 1583. május 21. Zólyom

Nemes, komoly, nevezetes és bölcs, a nekem különösen kedves uraknak készséges szolgálatom ajánlásával.

Uraságotok elől nem hallgathatom el, semmi kétség, jól bebizonyosodott, hogyan viselkedik itt Balassy Bálint nemcsak a szolgái, de ő maga személyében is olyan szégyen-gyalázatosan, hogy a nagy mindenható Isten előtt is bűn és ezen a világon is bőséges szégyen és gyalázat, amit művelnek. Az említett Balassy úr tegnap szabad úton egy tisztességes asszonyt [Sommer Jánosnét], uraságtok lakótársát Selmecbányáról a mezőn összevissza hajszolt, fejkötőjét a fejéről leszakította, alsóneműre vetkőztette, és nagy erőszakkal gyalázatos szándékát akarta végrehajtani. Azonban a jó asszony megőrizte becsületét, és még kellő időben hangosan kiabált segítségért, és így becsületét előle nagy nehezen megmentette. Ő aztán rögtön szolgájával együtt hozzám jön, panaszkodik és feljelentést tesz. Ugyanebben az időben nálam volt a kerületi kapitány úrnak egy nem zsoldos szolgája, Sibricki Gáspár nevű, és sok becsületes ember, akik szintén panaszt emelnek ellene. Mindennek tetejébe ma reggel hozzám jön ide a bíró és tanácsos úr, ő is panaszt emel a dolgok ellen nálam, hogy nem lehetnek tőle és szolgálóitól biztonságban; se a városba, se a mezőre nem merik kiereszteni asszonyaikat és gyermekeiket, amit igazán nem lehet tűrni. Remélem, uraságaitok bizonyára fog ez ellen tenni tudni, és nem fogja tűrni ebben a hét szabad tiszteletre méltó bányavárosban az ilyen nyilvános zsarnokságot, ami igazán szánalmas dolog, mert ő semmi módon nem akarja magát nekem alávetni, hanem egyik csínyt a másik után követi el. Uraságaitok Őfelségét [II. Rudolfot] alázattal meg fogják tudni ebben az ügyben keresni. Ezt én uraságaitoknak mind szabad kedves uraimnak szükségből tudtára akartam adni, amit hivatalomnál fogva is köteles vagyok megtenni. Uraságodnak mindenben szolgálok, amennyiben az Isten parancsának megfelel.

Kelt Zólyom, 1583. május 21.

Barbarith György főispán és kapitány s. k.

Háttérsztori: A Halközi Antikváriumban húsz százalékos leárazás van, ott jutottam hozzá több kötetek között a Magyar Hírmondó sorozat Régi magyar levelestár kötetéhez.