IT az irodalom érettségin

Szeretem, amikor az oktatás modern vagy legalább modernnek próbál látszani. Leesett állal néztem, hogy a gyakorlótanításom alatt - nyilván később tudtam meg - egy Microsoftiába szakadt földim Web 2.0-ról tartott előadást a diákoknak délután. Nem tananyag, de legyenek csak képben.

Hasonlóan vagyok a tegnapi magyar érettségi érvelős feladatával.

Az Ön megítélése szerint véglegesen kiszoríthatják-e az elektronikus adathordozók a hagyományos >könyveket? Vagy a kétféle médium kölcsönösen fel is erősítheti az olvasói/felhasználói érdeklődést? Milyen >előnyei és hátrányai vannak a szövegek e kétféle megjelentetésének? Az alábbi gondolatokat is figyelembe >véve, érvekkel alátámasztva fejtse ki véleményét!

„A tapasztalatok szerint a médiaváltás nem azt jelenti, hogy az újabb médium automatikusan eltörli a régit. Igen gyakran fellépnek váratlan kölcsönhatások, s olyan szinergikus kapcsolatok jönnek létre, amelyek először világítanak rá a látszólag túlhaladott médiumban rejlő bizonyos lehetőségekre és értékekre. Például a posta nem kevesebb hasznát látta a telefonnak, mint a film a televíziónak vagy a könyv az újságnak (és megfordítva). […] Bármelyik CD-ROM – a maga imponáló tárolókapacitásával – nemcsak a könyvek teljesítőképességének határait demonstrálja, hanem egyúttal azt is, hogy a könyvet mint olyat miben nem tudja felülmúlni egyetlen más új médium sem.” (Mitől beteg a könyvforgalmazás?)

Vannak kételyeim, hogy a gimnáziumi informatika oktatás felkészíti-e ilyesmire a kölköket. De ha nem mindennapi megélt élmény a számítógép, akkor miért is beszélünk információs társadalomról vagy annak az építéséről. Összességében tehát tetszik a feladat. És - amolyan nagybetűs fajta - többnyire a megoldókulcs is jó érveket, jó szempontokat ad a tanárnak. Kimaradnak a pda-k és moblitelefonok - mert ez már nem fér bele a könyv emberének világába? -, nem kerül szóba az epapír - biztos túl új -, de a tudás megőrzésével, terjesztésével kapcsolatos fizikai korlátokról elég szó esik.

Kicsit persze benne van az is, hogy a tanítás utolsó pillanata nem a vizsga. Ami most a megoldókulcsban szerepel, azt a javító tanárok is tudni fogják. Milyen ügyes.

Orbán Ottó és a parancssor

Ha már egyszer két világ közt vagyok valahol.

A következő kérdéssel biztos találkoztál már, ha most készülsz középszintű magyar érettségire, ha most készítesz fel középszintű magyar érettségire, vagy ha úgy általában közöd van a magyar érettségihez idén: honnan a bánatból lehet Orbán Ottó kötetet szerezni?

Csúnya, de működő megoldás a hajtásvonal alatt.

Continue reading “Orbán Ottó és a parancssor”

Egyes tétel: Eco

Érvelés. Egy, Umberto Ecotól vett gondolatindító idézet nyomán az irodalmi mű, elsősorban a regény címadásának sajátosságairól, a címnek a mű értelmezését befolyásoló szerepéről kell gondolatait, érveit kifejtenie a vizsgázónak három-négy magyar, vagy világirodalmi példára is hivatkozva. (OM.hu - A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi feladatok tartalmi összefoglalója)
12:20 - Aggódó szülők és nagybácsik telefon és sms áradata: “Hogy sikerült? Nehezek voltak a kérdések?” Legtöbbűknek fogalma sincs ki volt az az Umberto Eco, büszkén kijelentem: én sem tudom. (Érettségiző blog, 2006. május 8., hétfő 15:21)

Csak most jutott el hozzám, hogy komoly problémázás ment/megy a blogokon Eco témában. Én Kétéltűnél és Leveenél találkoztam a felmerülő kérdésekkel: (1) Ki az az Eco? (2) Miért nem ismerik az érettségizők? (3) Miért kéne ismerniük? (4) És persze kinek a sara ez az egész?

Van viszont egy kérdés, ami mellett mindketten elsiklottak. Eco az érvelő fogalmazás című feladathoz volt idézet. Nem Eco művet kellett elemezni - itt elkopik a még nem is vettük című kifogás - hanem egy idézettel kapcsolatban állást foglalni. Még rövidebben, magyarul: gondolkodni. Azt hiszem, ebben a kontextusban mutatkozik meg igazán, mennyire égő, ha az érettségizők megbénulnak az ismeretlen név hallatán.

(a szerző sosem szerette A tegnap szigetét, inkább Gyufalevelek-, Bábeli beszélgetés-párti)