Sci-fi novella

A G+ szupportfórumán találtam készen. Nekem csak azt kellett eléírni, hogy sci-fi novella.

I don’t recommend changing your name.
But you can request it via feedback. There’s no guarantee that you’ll get what you want but it’s worth a shot. 

Google Docs, te szajha

Rinya következik, aki nem szereti az ilyesmit, az most kapcsoljon el. Például az 500px nyitólapján mindig van pár csinos giccs.

Mutatom mi a baj, csak utána kezdek zokogni, ok?

Szóval az a gond, hogy ha beírom a docs.google.com karaktersort, akkor ez az oldal jön be. A Google, ahogy az fent is látható, tökéletesen tudja, hogy melyik fiókomnak kellene alapértelmezettnek lennie, de a biztonság kedvéért a másikkal lép be. És egyszerű váltani - majd aztán ott megkeresni a Recent listát, hogy azok a dokumentumok legyenek előttem, amelyeken szerintem dolgozni szeretnék - de a szolgáltatás minden egyes megnyitásakor azzal szembesülök, hogy valaki hülye.

Elvben a problémára van megoldás, legalábbis ezt mondja az egyik fórum. A többfiókos bejelentkezést nem támogató rendszerek azt veszik alapértelmezettnek, amelyikkel hamarabb lépett be az ember. A lépjen ki mindkét fiók, először a sima gmail (pazarul betalál a Docsba), majd az appsos folyamat végén megintcsak az ásító Google Apps-féle dokumentumok jelenik meg először. Ez az egyik lehetséges pont, amikor az ember levetkőzi az emberséget és üvölt egy weboldallal.

És ami a legszebb, az se megoldás, ha az egyik Google fiók mögött kikapcsolom az ütköző szolgáltatást. Mert ilyenkor nem úgy gondolkodik az ostoba állatja, hogy ‘nézd, itt nincs Docs, van alapértelmezett fiók, menjünk oda’, hanem közli velem, hogy ‘jéééé ezt neked nem szabad’. Hát köszi bazmeg.

Persze az is lehet, hogy én nézek be napok óta valamit. De legalább kidühöngtem magam. Sört!

Csináltam egy linkblogot…

…mert a Google kinyírta a Readerből a megosztást, és mert a Google Pluson ugyanaz az öt ismerősöm nézi, ahogy a szél görgeti az ördögszekeret, és láthatatlan ember fújja a szájharmonikát. Tamással beszéltünk már erről régen, csak mindketten hittünk abban, hogy a Reader utódjának szánt Hivemined egyszercsak elkészül. A projekt úgy két hónapja áll nyolcvanegy százalékos készültségen, ideje volt lemondani róla, pláne hogy gyűltek a böngésző könyvjelzősávjában megrohadó linkek.

Ez persze egy nem túl elegáns átmeneti megoldás. Viszont működik, egyszerű frissíteni és ad hírcsatornát. Ha összerakunk hozzá egy, a különböző feedek elemeit összesítő és megjelenítő planetet, akkor beljebb leszünk kicsit.

Ha te is “sharebro” voltál, hadd ne mondjak neveket, és csináltál valami megoszós oldalt, kommentelj egy linket.

Olvasnivaló: megöli-e a Google és az Apple a telkókat

Az elmúlt hét vitája, mindenkinek kiosztottam a linkeket, akivel öt percnél többet beszéltem cseten. A jobb sarokban a science fiction és a szép jövő képviseletében Charlie Stross egyik kezében iPhone 4G-vel, a másikban Google Nexus 2S-sel. A másikban bakelit házas Communicatorát lóbálva a portugál Vodafone-nál dolgozó Rui Carmo. Eddig a vicc, bocsánat.

Az előbbi inkább megváltást vár, a telkók hozzászoknak a gondolathoz, hogy csak a csövet biztosítják a különböző mobilnetes alkalmazásokhoz, esetleg megszűnnek. Utóbbi esetben jön a VOIP, azt csaó. A következő nagy kérdés pedig a mobilos, netes, hordozható identitásé.

Carmo ezzel szemben elmondja, hogy telkó szemszögből miért nem ez fog történni. (Pl. egyes VOIP megoldások négyszer többet esznek, mint az AMR kódolt hang.) Illetve, hogy szerinte hol nem értik meg egymást a tech megmondóemberek és a mobilszakmában dolgozók.

Erre tovább:

Langymeleg hírek

Kételyeim vannak, megosztom veletek. Nézem a média 2.1 által kiválogatott híreket a Séra Laci által összerakott TurulMémen. Van cukiság, van jó beszólás (top megosztott anyag a bash.hu), vannak sorozathírek, illetve feltűnt hat példányban a Gmail témázhatóságának híre is. Semmi igazán érdekes, semmi meglepő, semmi mély, többnyire langyoskás anyagok.

Ami persze érthető, az online médiatervező, a vidéki egyetemista, a szolgáltatásfejlesztő kreatív ember satöbbi satöbbi egyik érintkezési pontja lehet, hogy mind megosztják az aranyos kecskés képet vagy a meglepő my little pony remixet. A baj csak azzal van, hogy ezeknek az embereknek a saját geekségei, az egy-két ember által kiemelt szűkebb érdeklődési kör figyelmére számot tartó mélyebb anyagok érdekesebbek mint a mindenkinek tetsző elemek.

Lehet én sokalltam be csak az elmúlt évek bétáitól és kettőpontnulláitól, de nem az volt a tanulság a múltkor a mese végén, hogy a tömegek valójában nem is bölcsek?

Segítség, kannibálok!

Láttam ma Koronix megosztásaiban egy teljes hozzászólást. Válaszolt a blogger kérdésére, elmondta a személyes tapasztalatait, olyan komment volt, amit az ember örömmel olvas. Egy gond volt vele, Google Reader megjegyzésként tette.

A fenti kapcsán az jutott eszembe, hogy elkezdhetünk azon gondolkodni, hogy mennyire kannibalizálták a megosztó oldalak a kommentelési és a blogírási szokásainkat. Mennyivel egyszerűbb egy-két mondattal megosztani valami igazán jópofát, mint megírni öt-hat mondatban bejegyzésnek, képet vágni hozzá, utánaolvasni. A miafenénél ennek a hatását érzem is. Bekattintom nyugodtan a share-t, írás viszont nem születik. Lustaság, na.

Hatványozottan odatesz a trend a kommentelésnek, ami azért gáz, mert nagyjából ez az egyetlen jutalma a blogírásnak. Illetve a szerencséseknek a konferenciapogácsa, meg a jóleső érzés, hogy a saját területét ismét szebb és naprakészebb szemétdombbá tette. (Vagy ez már így képzavar?)

Ha kőszívűek vagyunk és nem akarjuk a bloggert sajnálni, akkor viszont azon még mindig elkeseredhetünk, hogy a “dzsojnolni vágyott konverzésün” ezzel a jelenséggel bizony darabokra törik. Én megírom, te megosztod, a rád feliratkozottak látják, ő megosztja, az rá feliratkozottak látják, mindenki beszél a maga is megszokott csoportjához.

Nincs tippem, hogyan lehet begyűjteni a megszökő kommenteket, azt se tudom kell-e. Shareljétek, majd nézem a megjegyzéseket.