Indiánosdi a Facebookon

November 14-től 16-ig cseréld le a facebook-os profilképedet a kedvenc gyerekkori (vagy mostani ^^) rajzfilmhősödre, és biztasd erre a többieket is! Cél: ne legyenek emberi arcok facebook-on, csak a gyermekkor emlékei! Mert gyereknek lenni jó!! :D

Cseréld le a profilképed rajzfilmhősre, javasolja az aktuális mém Facebookon. Legalább annyian berzenkednek miatta, mint ahányan részt vesznek benne, ami azért vicces, mert a mémbe bele van kódolva, hogy működjön. Mondom a kulcsszavakat:

  • Nosztalgia - ha eddig nem tűnt volna fel, a közös nosztalgia a közösségi web egyik killer appja. Számtalan helyen beszéljük meg, hogy mi ment a tévében, amikor meghalt Antall József vagy mi volt a kedvenc számunk 1995-ben.
  • Játék - korábbi tapasztalat, hogy az emberek szeretnek játszani. Ha csak azt lehet egymás ellen, ha viszont lehetőséget adunk rá - és erre a játékipar az elmúlt években jött rá - akkor még jobban szeretnek egymással játszani.
  • Identitás - az pedig a hálózat hajnala óta tudjuk, hogy az anonimitást is lehetővé tevő közegben a játék tárgyává válik az identitás is. Magnumos vagy Spider Jerusalemes avatárt rakok ki, valami kiszámítható Gibson-tól származó nicket választok, vagy inkább a Nick Haflingert, és várom, hogy megérted-e? Indiánosdi ez, csak nagyban.

(A szerző átállította Swat Kats-re az avatárját, és a mai napig szeretne egy VTOL vadászgépet.)

Hackeresdi - előadtam az Űrhódítón

Múlt pénteken az Űrhódító Konferencián, ami a legendás Space Invaders játék kegyetlenül szemét magyar klónjáról, illetve a november végéig látható videojátéktörténeti kiállításról kapta a nevét, tartottam egy előadást a hackerjátékokról. Fent látható a diája, lentebb meghallgatható és letölthető a hang.

[audio:http://worldshots.hu/wp-content/audio/SzedlakAdam_Haxploitation.mp3]

A témát Meetupra kezdtem el kutatni, egyszer - akkor is azt hittem, hogy utoljára foglalkozom vele - megírtam a Disputának, az is elég jól sikerült. Most hogy előadtam jót, tényleg valami mással kéne foglalkoznom. Olvasnátok például noir nyomozókról?

My mike sounds nice, check one (Űrhódító konferencia)

Yours truly október 15-én pénteken a Múzeumban, Amit Régen Közlekedésinek Hívtak (Városligeti krt. 11.) fog beszélni a hackerjátékokról az Űrhódító konferencián. (Esküszöm ajánlottam legalább még egy témát, de ezt kérték.) A részletes program az Űrhódító kiállítás Facebook oldalán megtalálható, de bemondásra is elhihetitek, hogy érdemes lesz eljönni. Lesz Z. Karvalics, Kömlődi, Gargaj, Fekete Zsombor, Stöckert Gábor. Szóval van-e még szabadságotok az évre?

Két szép mobilos feature

Egy. Bámulatos, hogy mit meg nem enged magának az Apple. Nem elég, hogy kidolgoznak egy rendszert, ami felismeri a jailbreakelt, vagy más szoftveres úton módosított iPhone-okat, még arra is van arcuk, hogy az egészről írjanak egy pofás szabadalmi bejelentést, és megpróbálják levédetni. (Hadd ne magyarázzam itt, hogy a szoftverszabadalmak mennyire károsak, vannak erre megfelelőbb oldalak.) A szoftver, amit az információk szerint még nem építettek bele az iOS-be, figyelmezteti a készülék tulajdonosát, hogy nem kívánatos dolgot művel. A biztonság kedvéért az Apple le is tudja fényképezni a jailbreakelőt, megtudhatja a pozícióját a telefon GPS-étől, és ha kell, távolról az adatait is tudja törölni.

Kettő. Új funkcióval keresi az enterprise felhasználók kegyeit az okostelefonpiac vezető szereplője, az Apple. Az Exchange és LDAP integráció után a távoli menedzselhetőség is bekerül az iOS-ba - fedezte fel a Patently Apple hírblog. A teljes nevén “Systems and Methods for Identifying Unauthorized Users of an Electronic Device”-nak hívott bejelentés olyan rendszereket tartalmaz, amelyek az ellopott, illetve feltört készülékek felismerésében segítenek. A rendőrség munkájában jobban bízó cégek a készülék legutolsó tartózkodási helyét, az elkövető fényképét és hangját adhatja át a hatóságoknak, a bizalmatlanabbak pedig emellett távolról törölhetik a készülék memóriájában tárolt érzékeny információkat is. A módszer hasonló a Mobile.me-be már korábban beépített Find My iPhone rendszerhez, ám több mindenre képes.

(Fotó: Apple)

Előrendelhető a Frozen Synapse

A Rock, Paper, Shotgun X-com istenítése után pár nappal jelentette be a Frozen Synapse-ot fejlesztő Mode 7 Games, hogy előrendelhető a hackerkék felületű, nagyon minimalista körökre osztott taktikai játék.

A játékot előrendelők azonnal letölthetik a Frozen Synapse aktuális bétaverzióját, és két kulcsot is kapnak hozzá, így rögtön egy barátjukkal kezdhetik felfedezni a terroristák és kommandósok világát. Ez a csomag 19 euróba kerül, 26 euróért már zenecsomag és pluszjáték is jár a vásárlónak.

A fejlesztők azt ígérik, hogy bármilyen gyengébb konfiguráción - netbookon is! - futni fog a játék, úgyhogy az erőforrásigény senkit sem tarthat vissza a rendeléstől. Ráadásul indie fejlesztés, ezért egyébként is dupla pirospont jár.

Papírmasé világ babzsák hőssel

Valahol eltűnt nagyjából egy nap a múlt hétből, és azt is tudom, hogy a Little Big Planet PSP verziója felelős érte. A név egy néhány finom, igen jól kidolgozott mechanikai megoldással felvértezett, fejtörőkkel teli ugrálós játékot (puzzle platformer) rejt.

Mentőponttól mentőpontig él a játékos

A Little Big Planet mechanikája nem bonyolult. A játékosunk tud ugrani, előre és hátra lépni a díszlet két síkja között, végül bele tud kapaszkodni dolgokba, hogy arrébb húzza-tolja őket. Ez a maréknyi akció elég ahhoz, hogy megtöltsenek vele harminc pályát. Már a két síkkal való játék is elég lenne ahhoz, hogy egy platformerre beleszeressek, az LBP világába pedig lényegesen több trükköt és ötletet raktak bele.

Mivel a játék témáját a játék babzsákból készült hősének, Sackboynak a világkörüli útja adja, számtalan kulturális utalást, sztereotípiát sikerült elszórniuk a pályákon a tervezőknek. A gamer szalad szamurájként a sárkány elől, legyőzi az ufókat egy hollywoodi b-film hőseként, problémákat old meg az Alpokban egy bernáthegyi nyergében ülve.

Ez itt mind csak játék

Arról, hogy a felhasznált sztereotípiák sose legyenek bántóak, szerintem a grafikai világ tehet. A Little Big Planet pályái a bábjátékok díszleteire, az iskolai színdarabok kartonból és farostlemezből összeszerelt, temperával lekent világára hasonlítanak. A Kínát fenyegető sárkányon látszik, hogyan metszhették ki alakját a papírból, hol vannak a testét összefogó csuklók és tengelyek, látjuk a pozdorjalemezről csüngő repülőket tartó köteleket. A játék úgy immerzív, hogy egy pillanatig sem mondja magát valóságnak. Mondtam már, hogy ügyes munka, ugye?

Versenyteve és bernáthegyi is kerül a pályákon

Remekül el van találva a pályák nehézsége. Az első két kontinensen még viszonylag jó eredményekkel futottam keresztül, a végén viszont már annak is örültem, ha az eredményeimet folyamatosan rontó halálok miatt egy maréknyi pontom marad a pályák végére. A Little Big Planet második felében benne van még egy újrakezdés - így legalább megtalálnám a kihagyobb poénokat is -, ha pedig azzal végeztem, tölthetnék le új, játékosok által készített pályákat a netről. Emellett még lehet új ruhákat, textileket, kiegészítőket gyűjteni Sackboy-ra, a hősre, de ez tényleg a csak a nagyon ráérősöknek ajánlott.

A játék 7-8 ezer forintba kerül a hazai konzolboltokban. A PSP változat előzménye, nagy testvére, a Playstation 3-ra kiadott Little Big Planet is hasonló áron szerezhető be.

#2744 (sz mint számítógépes játék)

Tallózó, lehet nem rajtuk kéne leverni, de félrenyeltem, amikor a Metazinban ezt olvastam:

A számítógépes játékok többsége bugyuta ügyességi, rosszabb esetben erőszakos program. Újabban azonban egyre több humanitárius eszmeiséget képviselő kaland- és stratégiai játék jelenik meg a piacon.

A téma egyik problémáját a Metazin, és forrása az Independent is megtalálja. Majdnem. Ők abban látják a problémát, hogy nem lehet - jó emberként - belemerülni a Darfúr melletti vízhordásba, helyette az ember aggódik azon, hogy szegény afrikaiak. Az fel sem merül, hogy ezek a játékok valójában nem túl jók. Plakátnak, aktivizmusnak, az újmédia használatának - házi feldat: írj ide még két bullshitet - rendben vannak, de videojátékként nem állják meg a helyüket. A net pedig tele van profi tervezők munkáival, csiszolt mechnaikák, csinos grafikák várják a játszani vágyókat.

Persze sem a játékokon, sem az arról való íráson nem segít, ha a működő példákat, gamerek ezrei által tolt címeket egyszerűen bugyuta vacaknak tartjuk, mert nem akarnak semmit mondani.