Utánlövés

Borders Larry Correia, aki amúgy a Campbell-díj egyik esélyese idén, megírta a saját tapasztalatait a Borders könyvesboltokkal kapcsolatban. Az író szerint a Bordersnek nem az e-könyvek tettek be, hanem a céges normának számító érdektelenség. A Borders lánc üzleteiben voltak a legrosszabb dedikálások, sőt egy spontán dedikálás során arra is megkérték Correirát a cég jelen levő menedzserei, hogy ne írja alá az összes könyvet, mert úgy nem lehet visszaküldeni majd őket.

A bejegyzés végén megtalálható Steve Diamond, az Elitist Book Reviews bloggerének beszámolója is, akinek sikerült egy ideig a Borders által birtokolt könyvesboltot üzemeltetnie sikerrel, de rövid távon lebaszták érte.

JSTORgate Mivel Aaron Swartz megpróbálta letölteni a JSTOR-t a Harvard hálózatáról, lebukott, és a JSTOR és a Harvard kérése ellenére az ügyészség vizsgálatot indított ellene, egy Greg Maxwell nevű srác feltöltött a Pirate Bayre egy torrentet 18952 public domain cikkel. A torrent a Philosophical Transactions of the Royal Society 1923 előtti cikkeit tartalmazza. A hozzáfűzött hosszú jegyzet kitér a public domain művek kereskedelmi szolgáltatásának ekézésére, majd egy aláírással és egy Bitcoin címmel ér véget. Jól meg van mutatva a bezárkózó tudománynak!

Az esetről hírt adó Ars Technica linkeli Matt Blaze januári fogadalmát arról, hogy zárt folyóiratba többet nem ír, nem szerkeszt, nem véleményez cikkeket. Ez jobb útnak tűnik. (Mondjuk Blazet, amúgy is kedvelem.)

(via Ktamas, Dn3t)

A fiú, aki kikölcsönzött 4,8 millió szakcikket

Ad notam: bepereltek egy legényt négymillió szakcikkéért

“Harmincöt éves börtönbüntetésre számíthat az MIT rendszerét feltörő cambridge-i” - valami ilyesmi hírrel jelent meg a Cambridge Chronicle híre Aaron Swartzról, aki az MIT rendszerébe behatolva nekilátott a JSTOR szakcikk adatbázis módszeres letöltéséhez. Az aktivista a rendszerbe jutásnak a fizikai módját választotta, besétált az MIT egyik épületének lezárt részébe, kinyitotta a hálózati kábeleket tároló szekrényt, és ráakasztotta a gépét a hálózatra. A rendszerbe való bejutással kikerülte a folyóirattár védelmét, ugyanolyan jogokkal nézelődött a cikkek között, mint egy MIT-s diák vagy professzor.

A nagy letöltési akciót állítólag a JSTOR szerverei és az MIT gépei is megérezték. Az előbbiek közül néhányat sikerült túlterhelni, az utóbbiaknál pedig elérhetetlenné vált a szakcikk adatbázis. Swartz gépét egyszer sikerült kizárnia a JSTOR-nak, ám az aktivista talált egy kerülőutat és folytatta a letöltést. A letöltögetésből a végére egészen hosszú, több laptopos macska-egér játék lett, amit a lentebb linkelt vádirat részletesen ismertet. A New York Times BITS blogja szerint több millió cikket, a JSTOR közleménye szerint szerint pedig több mint négymillió cikket sikerült végül letöltenie Swartznak. (A vádiratban meg 4,8 millió szerepet, párszázezer ide-oda nem számít.) A Demand Progress szerint a sértett rendezte ügyeit a hackerrel, és kérte a kormánytól a vád elejtését.

Az ügy idáig egészen tiszta is lenne. Sejtjük, hogy mit tett Swartz, látjuk, hogy ki akarja megbüntetni szerencsétlent. Tökéletes alkalom ez arra, hogy az aktivisták elkezdjenek csúsztatni. A következőt írja blogján a Demand Progress lobbiszervezet, amelynek Schwartz az alapítója és igazgatója, hogy:

As best as we can tell, he is being charged with allegedly downloading too many journal articles from the Web. The government contends that downloading so many journal articles constitutes felony computer hacking and should be punished with time in prison. We disagree.

Nem tudom lehet-e annyira szeretni az amúgy rendkívül szeretetreméltó open accesst, hogy egy ilyen pofátlan csúsztatást meg lehessen bocsátani. Érdekes lesz olvasni a híreket, hogy ki honnan közelíti meg az ügyet, mert az biztos, hogy nem arról szól, hogy valaki túl sok könyvtári könyvet vett volna ki. Még ha figyelembe vesszük is, hogy Swartz korábban is foglalkozott óriási cikkadatbázisok (441 ezer, meg az apró) feldolgozásával, akkor is marad elég vád az ügyész kezében.

Linkek:

Open Access 0.1 alpha

Egy. Addig szűröd a JSTOR login keresőszóra kidobott találatok listáját idő és relevancia szerint, amíg egyszercsak nem kerül egy kalóz hozzáférés a tudásnak az ő tárához. Utána letöltöd a kulturális antropológusok számára több helyen kötelező olvasmánynak számító tanulmányt, amit évekkel ezelőtt megevett a bitrozsda az eredeti helyén.

Kettő. Mivel a Replika teljesszöveges archívuma valahol út közben eltűnt - vagy csak én nem látom a PDF-eket? - keresd ki a most élő honlapról a cikk könyvészeti adatait. Imádkozz. Üsd be az URL-t a Wayback Machine-be, és ha szerencséd van, a történet végén a böngésző elkezdi letölteni a hiányzó dokumentumot.