A kalózok ajánlásával

This is nonfiction commentary. Purchase includes a free trial membership in the publisher’s book club where you can select from more than a million books without charge. Chapters: Accelerando, Little Brother, the Honour of the Knights, Q, Down and Out in the Magic Kingdom, 54, Move Under Ground, Someone Comes to Town, Someone Leaves Town, Eastern Standard Tribe, Blindsight, Warbreaker, the Prize in the Game, Everyone in Silico, Ventus, Makers.

Elsőre látszott, hogy van valami csirkefogás a kereső által kidobott könyv körül. Valami paintben összedobott borítója volt, minden árus levette, és ingyen könyvek millióit ígérte. Ha valaki ki nem találta a digitális Homokkönyvet, akkor ez bizony csalás. A vélhetőleg kalóz kötet ismertetője arra viszont jó, hogy a begyűjtsük a Creative Commons licenccel kiadott könyveket. A Q és a Move Under Ground különösen ígéretenek tűnik.

#2981 (k mint kölcsönzés)

Eligible Kindle books can be loaned once for a period of 14 days. The borrower does not need to own a Kindle — Kindle books can also be read using our free Kindle reading applications for PC, Mac, iPad, iPhone, BlackBerry, and Android devices. Not all books are lendable — it is up to the publisher or rights holder to determine which titles are eligible for lending. The lender will not be able to read the book during the loan period.

Nem húzódott széles mosolyra a szám a fenti szöveg olvastán, pedig akkor még nem is tudtam, hogy a kölcsönzést csak az amerikai Kindle-kre élesítették. Az európai felhasználók várhatnak, amíg a különböző területekre vonatkozó különböző jogokat kivasalják az Amazon jogászai. Sok sírnivaló amúgy sincs az ügyön, vélhetően a kiadók igényeinek megfelelően tökéletesen beleprogramozták a rendszerbe a papíros világ összes hátrányát. A kölcsönadott könyveket nem olvashatja a tulajdonos, csak ha “visszahozták”; sőt az egész kölcsönzésből egy egyszeri funkciót csináltak. Ha valakinél már járt a könyv, másnak később már nem adhatjuk kölcsön.

Mondani sem kell, hogy a DRM nélküli, vagy a kalóz könyveknél ilyen bohóckodás nincs. Ha benne van metaadatban valami azonosítóm, akkor kölcsönadáskor kérem, hogy ne adják tovább - a mert különben mi történhet részt ne feszegessük most - ha kalóz, akkor meg menjen csak körbe. Elképzelhető persze, hogy a célközönség nagy része nem kalózkodik, nem gyárt saját ekönyvet, de még így is nehéz elképzelni, hogy belenyugodnának az újsütetű korlátozásokba.

Kinyitott a kalózkönyvtár

“Az univerzum iróniamaximumra törekszik.”

Csütörtökön a Könyvmarketing konferencián Bodó Balázs beszélt arról, hogy “ha rés támad a jogosultak által biztosított kínálat, és a fogyasztók által megjelenített kereslet elvárásai között, akkor ezt a rést - jobb híján - kalózok fogják betölteni.” Illetve arról, hogy a fogyasztók az árral, kínálattal, formátummal egyaránt lehetnek elégedetlenek. (Balázs prezijét erre találjátok, update: Via összefoglalója a konferenciáról.) Az alapok lefektetése mellett az is bemutatta, hogy egy e-könyves másolásvédelmet guglizással együtt is két perc feltörni, és nem kell hozzá semmilyen előképzettség.

Balázs alapelvként hozott állításaira még aznap került remek bizonyítás is. A Piratebay-en felfedeztek egy hétezer szórakoztató irodalmi művel teli torrentet. Az interneten korábban sem volt különösen nagy művészet magyar nyelvű kalózkönyvet találni, de arra még talán nem volt példa, hogy 1, a világ legnagyobb kalózoldalára kerüljön fel ekkora könyvtár, és hogy 2, nyilvános (nem zárt, nem titkos) forrásból lehessen elérni a könyveket.

Bajban lennék, ha legális e-könyvet keresnék ezekből

A listát épp csak átfutva az tűnik fel, hogy megvan az összes olyan klasszikus, amit az ember nosztaligiából beszerez, amit odaad a fiának, fiatalabb rokongyerekeknek. Azaz van Asimov, Tolkien, Herbert, az megjelent Kozmosz Fantasztikus könyvek fele, a Kossuth Scifi sorozat, és persze a rendszerváltás óta kiadottakból van Pratchett, Rowling, Darren Shan.

Ha megnézzük, hogy hány kötet érhető el legálisan az e-könyvesboltokból, akkor tűnik csak fel, milyen hatalmas a kalózkönyvtár. A Txtr.hu körülbelül ötszáz könyve, a Fapadoskönyv nagyjából nyolcszáz címe, az Adamo Books kínálata, vagy a könyvek híján még el se indított Polc.hu mind eltörpül a hétezer bestsellerből álló lista mellett.

Most, hogy az amúgy kísérletezésre remek, papírkönyvre - mivel évek óta nincs a piacon - kockázatot nem jelentő címek elérhetőek, igencsak el kell gondolkoznia a kiadóknak, hogy mit tudnak kínálni az olvasónak.

Legalize it!

Kérdésem van hozzátok digitálisan olvasókhoz: szerintetek rendben levő-e a papír kötet megvásárlásával legalizálni a kalóz e-könyvet? Szóval, ha fent van a polcomon az Ólomerdő, akkor nyugodt szívvel tölthetem-e le kalóz hálózatokon keringő digitális változatot? Ha már jön a Bookline-ról A fekete zongora, akkor ér-e levadászni mondjuk torrentről, és elkezdeni az olvasását? Vagy, horribile dictu, e-könyv-olvasón végigolvasni, a kötetet meg felrakni a polcra. Antikvár kötetes példát nem is írok, el tudjátok képzelni.

Nem az érdekel, hogy jogszerű-e, arra már tudom a választ. A szerzői jog szempontjából egyértelmű, hogy a könyvek ilyesfajta legalizálása nem létezik. Jogom van magáncélra másolatot készíteni a megvett papírkönyvekről, amennyiben a másolást kézzel vagy írógéppel hajtom végre. Mivel én digitálisan másolnék, ezért jogot sértek, tiszta sor.

ekönyv és papírkönyv

Arra lennék inkább kíváncsi, hogy jónak, betarthatónak és betartandónak tartjátok-e ezt a szabályozást? Mikor engeditek meg magatoknak a kalózkodást? Ha megvan a kötet papíron is? Ha már nincs nyomtatásban, beszerezhetetlen a könyv? Ha sikerült megcsípni egy antikvár példányt? Vagy egyáltalán nem érdekel, és ha a piac nem szolgál ki, akkor ti sem játszotok a szabályai szerint?

És ha már ilyet kérdezek, akkor itt a saját használatra szánt válaszom elsőnek. Zavar a műpéldány logika. A megsérült telepítő CD-n található játékot, a nagylemezen, kazettán egyszer már beszerzett zenét nyugodtan letöltöm. Pont ugyanígy vagyok a könyvekkel is. Amíg nem volt e-könyv-olvasóm, azért szedtem le, mert a digitális verzió sokkal kényelmesebb, ha keresni kell a kötetben, ha bármit idézni szeretnék a szövegből. Most az is számít, hogy nálam lehet a szöveg, nem csak egy kötet lehet a táskámban.

Az ideális az lenne, ha a megvásárolt licenc fedné az e- és a papírkönyvet is - ezt csinálta évekkel ezelőtt a Syngress - vagy ha lehetne korszerű módszerekkel magáncélú másolatot készíteni a könyvekről. Azt viszont nem szeretném, hogy megint egy lemez-kazetta-cd-mp3 váltás játszódjon le újabb kötelező vásárlásokkal.

Romantikus kalózok

Egyszer elkezdtem egy cikket arról, hogy a nagy Könyvtár, Amiről Nem Beszélünk mellett akadnak apróbb kalózkönyvtárak is. Két éve egyszer már beszéltem néhány ilyen oldal üzemeltetőjével, de azóta nagyrészt eltűntek ezek a lapok. A kizárólag romantikus könyveket tartalmazó könyvtár üzemeltetője megválaszolta pár kérdésemet, második körre viszont már nem került sor. Itt van, amit tudok.

Egészen pontosan milyen könyveket tartalmaz a könyvtár?
Kizárólag csak romantikus könyvek találhatóak az oldalon. Főleg a régebben kiadottakat (az elmúlt 10-15 év), de az elmúlt évek, friss kötetei is elérhetőek.

Milyen forrásból származnak a művek? Magatok is digitalizáltok könyveket?
A könyvtár 90-95%-a teljesen saját digitalizálás. Mármint van egy kisebb csoport, akik nagyon lelkesen végzik ezt a tevékenységet, az ő munkájuk a könyvek nagy része. Elég sok kötetet magam digitalizáltam és max. 5%, amelyek más forrásból, a net “sötét bugyraiból” származnak.

Mennyire van elbújtatva a gyűjtemény? Ftp, jelszavas honlap?
Külföldi szerveren van, a letöltés jelszóval védett. A honlap szabadon megtekinthető, ha rátalál valaki :D

Kerestek már meg azért, hogy vegyetek le bizonyos műveket? Úgy általában tud a könyvtáradról a könyves szakma?
Nem, ez még nem történt meg. A könyves “szakma”, úgy vélem nem tud az oldalról. Nagyon titokban csináljuk, hiszen nem az a cél, hogy a romantikus irodalom műfajában ne jelenjenek meg újabb és újabb könyvek. Hanem az, hogy minél több új kötet kerüljön a boltok polcaira.

Az egész “ekönyv” dolog úgy kb. 3 éve indult. És azért, mert a régebben kiadott könyveket, használtan, eszméletlen pénzekért lehetett csak megvenni az internetes antikváriumokban és licitálós oldalakon, végül pedig már a nagyobb netes könyváruházak antikvár részlegein is. A kölcsönkért régebbi könyveket kezdtük/kezdtem digitalizálni, hogy meglegyenek. Semmi olyan gondolatom nem volt, hogy ebből netes könyvtárat készítsek. De aztán valahogy túlnőtt ez a dolog rajtam és most már itt tartunk.

Van kapcsolatotok egyéb underground e-könyvtárakkal?
Csak nagyon kevéssel.

Kik a felhasználói a könyvtáradnak?
Főleg hölgyek :D Életkor teljesen változó, a tizenévestől, a negyvenesek át, a hatvanasokig. Kismamák, diákok, dolgozó hölgyek, nyugdíjasok. Bolti eladók, tanárok, könyvtárosok és értelmiségiek vegyesen. Sokukat ismerem, azért vagyok ilyen profi :D Persze a felhasználók többségét nem, de statisztikai alapon kivetítek :o)

Lehet tudni, hogy milyen eszközön olvassák a könyveket?
A többség számítógépen olvas. Még nagyon kevés tagnak van e-könyv olvasója.

Kalóz FM

akusztik

Magyarázzam-e? Így néz ki az MR2 remekjó Akusztik című műsora, ha nem a rádió honlapján nézzük, hanem az egyik torrentoldalon. Az MR2-nek van YouTube csatornája is interjúkkal, és ami még ennél is jobb, az Akusztik koncertek részleteivel. Ha azt listázzuk népszerűség szerint, ott is szépek a számok. Azt hiszem, ez itt maga a siker.

Ebben egészen biztosan benne van az is, hogy a Magyar Rádiónak nincs olyasmije, mint az BBC iPlayere. Régebben volt egy nagyon csúnya, viszont használható webes archívuma, ami főleg Real Audio formátumban kínált adásokat, amit lassan leépítettek. Nyomai ma is vannak, nem igazán reklámozzák. Ráadásul az Akusztik nem is kerül be ebbe az archívumba, a múlt keddi adás helyett egy közszolgálati díjat köszön meg fél percben az adó.

Ezzel körbeértünk, legálisan nem lehet beszerezni a felvételeket - vagy csak részleteket lehet - pedig a fájlcserélők kíváncsiak rá. Innentől minden a szabályok szerint történik. Azt azért érdekes lenne tudni, hányan vennék meg hétről hétre az Akusztik koncerteket.

A nagy ebook hiszti margójára

Actually, authors like me are lucky; our work is, at this point, pretty much protected with unbreakable copy protection. That is, our bound and published books can’t be duplicated infinitely and distributed by the millions online.

(David Pogue: Can e-Publishing Overcome Copyright Concerns?)

Nem foglalkozva most Pogue cikkének a fő vonalával, hogy van-e értelme egyáltalán PDF-ben vagy bármi emberi digitális formátumban könyveket kiadni, egy dolgot jegyeznék meg: LOL.

Vajon tényleg annyira nehéz elképzelni, hogy a lelkes tömegek beszkennelnek egy könyvet? De hát tele vannak a torrentoldalak könyvekkel, az emberek önként dolgoznak korrektúrán, önként gépelnek be rossz fény mellett fotózott oldalakról hosszú passzusokat. Persze ezek nem olyan művek mint Pogue könyvei, ez inkább az az irodalom, amit az ember két-háromszáz oldal olvasás után megvesz könyvesboltban, megrendel Amazonról, behozat Bookstation-nel ésatöbbi.

A szakkönyvek talán mások - mellékszál: CP irodalmi szakkönyvekből sosem találtam warezt, ha valakinek lenne egy Storming the Reality Studioja… itt a polcon, de a kereshető szöveg ugye. - viszont ezeknél lenne a leghasznosabb a vásárlónak a kereshető szöveg. A végén valahogy a vásárló jár rosszabbul. Vesd össze: a Syngressnél alapból pdf+könyvet lehet venni, és aki spórolni akar, az csak ebookot kér. Ez az igazi szép megoldás. Öljetek meg, nem értem Pogue-ot.