Olvasnivaló: mit mond Eco Mózes szarvairól

Úgy esett, hogy a minap szemtanúja voltam, amint egy tizenöt éves lány érdeklődve lapozgatott egy művészettörténeti könyvet, nem sokkal később pedig annak is, hogy két szintén tizenöt éves fiú ámulattal nézelődött a Louvre-ban. Mindhárman szekuláris ország szülöttei és diákjai, templomba nem járó család gyermekei voltak. Ennek tudható be, hogy míg A Medúza tutajá-t nézve megértették, hogy néhány szerencsétlen épp hajótörést szenvedett, s azt is, hogy Hayez - milánói Brera palotában látható - csókolózó párja két szerelmes, azt nemigen tudták értelmezni, hogy Fra Angelico képén miért épp egy szárnyas buzeránssal beszélget az a nőalak, illetve hogy az a szakállas sámánfigura miért ugrándozik kőtáblákkal a kezében, ráadásul világító szarvakkal.

Kezdődik Eco cikke a komment.hu-n. Nem is az írás a legérdekesebb - nem tűnik nehezen belátható igazságnak, hogy a művészet megértéséhez szükséges háttértudás, és üdvös, ha ez sokrétű, még ha vallásról is van szó - hanem az, hogy a hozzászólók hol szállnak ki a gondolatmenetből, hogy kommenteljenek. A jászol szó magyarázatától a három királyok Bibliából való kimaradásáig egész sok oldalhajtás van.

Egy: persze nincs garancia arra, hogy az én értelmezésem jó. Kettő: hogy van-e a Bibliában neve a három királyoknak, azt nekem is úgy kellett kikeresni. Meg a szarvat is.

Trinidad, Tobagó és a nyílt forrás

Olvastad tavaly karácsonykor a Washington Post-ban a The Computer Geeks Who Saved Christmas cikket? Ütemesen bólogattál közben? Tudod mire gondolhatott Birka, amikor azt írta: “Minden felhasználó, amint benne van a telefonjában a telefonszámom, elfelejt gondolkodni, azonnal.”? Ha mindhárom kérdésre igennel válaszoltál, akkor valószínűleg sorstársak vagyunk.

Szenvedélyesen utálok telefonon vagy cseten szupportolni, mert pár mondat után olyan verbális repeszgránátokat kell bedobálnom a beszélgetésbe, mint ‘töltünk egy újabbat szószfordzsról, hátha’ illetve ‘azért nem megy, mert mirrort kell választani’. Most elhatároztam, hogy hivatkozási pontokat teremtek. Vedd elő a Zöld Cédét vagy valami hasonló. És itt jön képbe Trinidad és Tobagó, ott rakták össze a legjobb szoftvercsomagot.

A lemezt a Trinidad and Tobago Computer Society - mottó: “networking local computer users” ami így négy szóval többet mond, mint amit Kovács Kálmán tudott az összes beszédével - rakta össze az OSSWIN listája alapján. Autorunos, van hozzá pofás, böngészőben megjelenő menü leírásokkal és letöltés gombbal, hogy ne kelljen a cédén keresgélni. Ideális lesz a júzer rokonoknak.

Erős versenyző a The OpenCD, ráadásul van belőle magyar verzió is, de zavar a lemezen lévő Ubuntu. Szoftvercsomagot kerestem választási lehetőségekkel, játékokkal, nem “térítőlemezt”, amin fent van pár népszerű program plusz egy Linux, hátha megunják a gonosz Windowst. Lehet írok egy Piros Cédét is, aztán majd rághatom a telefonom, ha sikerül átbootolniuk Ubuntuba.

Egyéb lehetőségek:

Ha van még ötletetek, szívesen veszem.