Elkésett összegzés

Notórius kerekévforduló-lekéső vagyok, pedig szeptember elején még eszemben volt, hogy kellene írni valamit az egy év e-könyvezésről, múlt héten pedig emlékeztem arra, hogy pont negyedéve megy a Hármas Könyvelés.

Első gyertya Amúgy pontos nap sincs ám, csak az biztos, hogy valamikor tavaly szeptermberben vettem meg a Kindle-ömet, a hónap vége felé. Csináltam csinos listát, hogy mit kellene elolvasni, és aztán persze minden mást olvastam helyettük. Egy darabig vezettem egy dokumentumot, mert kíváncsi voltam arra, valóban visszahozza-e az árát az eszköz. Körülbelül negyed év kellett a nullszaldóhoz, azóta viszont fogalmam sincs hogy állok. Egészen biztos, hogy többet költök könyvre, mint korábban. És hát na, többet olvasok, mint könyvre költök.

Az e-olvasásból aztán lett szeminárium előadás az ELTE-n - köszi Gábor! -, kerekasztal a web szimpóziumon, cikkek, sörözések, beszélgetések, és egy megjelenés előtt megkapott utazós könyv. Igyekeztem nem téríteni, de egy-két Kindle megvásárlásában azért benne van a kezem. Például abban, hogy az elérhető dolgokat anyám is e-olvassa.

Második gyertya Az e-könyvből jött a legújabb hobbiprojektem, a Hármas könyvelés is. Elég jó a fizikai könyvtáram, de a legújabb megjelenéseket, az éppen akciós hülyeségeket (vámpíros-karácsonyos-romantikus könyv!) nem lehetne hétről-hétre beszerezni. Tudjátok, hogy milyen kivárni egy tengeren túlról rendelt könyvnél a postát, ugye? Na ezt vette ki az egyenletből az e-könyv.

Amióta elindítottuk, Balázs javaslatára, a műsort, azóta pedig van heti egy-másfél órám, amikor ezekről a szerzeményekről beszélhetek. Hallgatni nem tudom milyen, de csinálni remek. Kellenek asztaltársaságok, ahol nem az a téma, hogy a következő kört ki rendeli.

Mi tett be Bordersnek?

Két magyar lap is lehozta ma, hogy az elektronikus kereskedelem és az ebookok verték be a szögeket a Borders amerikai könyvkereskedelmi lánc koporsójába. Mivel a sztoriban szerintem több van egy ilyen narratívánál, utánaolvastam.

A cégtörténet fent van Wikipédián, ezért csak a három mondatos Cliff’s Notes verzió jön: a Borders családi/egyetemi vállalkozásként indult Ann Arborben 1971-ben, az alapítók meglátása az volt, hogy boltnak a saját közösségét kell kiszolgálni, testre kell szabni az árukészletet. Az első húsz év csendesen telt bővüléssel, majd 1992-ben felvásárolta a Kmart a Borderst és öszeolvasztotta a Waldenbooksszal, a menedzsment az első pillanatban lelépett, erre a Kmart leválasztotta külön cégbe a Borderst ismét. A cég külföldi terjeszkedésbe fogott, ám ezzel sem járt jól igazából.

A Borders utolsó jó éve 2006 volt, azóta nem termelt nyereséget, 2008-ban megpróbálták eladni, de nem sikerült. Ekkor a Borders fő részvényesétől 42,5 millió dollár hitelt vett fel borzasztóan magas kamatra, aminek hírére a részvényeinek ára az ötödére zuhant vissza. Szenvedtek még egy darabig, majd 2011 elején csődvédelmet kért maga ellen a cég.

Mit rontottak el?

Mike Edwards, a Borders Group elnöke februárban több olyan okot sorolt fel, ami a Borders gyenge teljesítményéhez vezettek: a cég 2001-ben átadta az Amazonnak az online boltjának üzemeltetését, agresszív részvény visszavásárlást hajtott végre, probléma volt a hosszútávú bolt bérletekkel, és nem tudott versenyezni a Nookkal és a Kindle-lel e-könyv eladásokban.

2011 feburárjára a cégnek 1.29 milliárd dollárnyi tartozása keletkezett, és 1.275 milliárdnyi vagyonnal rendelkezett. 642 üzlete volt - ebből rövid idő alatt körülbelül kétszázat tervezett bezárni - és 230 millió dollárral tartozott a különböző könyvkiadóknak. (Pontos számok a Locus Online hírében.)

Szerintem az Edwards által elsőként hozott ok a történet kulcsa. A harminc éve üzemelő Borders lánc az első dotkom lufi után nem fektetett az internetes kereskedelembe 2001-ben, inkább átadta üzemeltetésre az Amazonnak. Csak hét évvel később, 2008-ban kaptak észbe, ekkor indították el saját webboltjukat. Eddigre valószínűleg teljesen sikerült rászoktatni az online vásárolni akarókat az Amazonra. A cég egyébként a vége felé beállt a Kobo mögé, San Franciscóban járva az egyik könyvpalotájukban meg is tapiztam az egyszerű, de rém olcsó olvasót. Addigra azonban valószínűleg már késő volt, a rossz döntések nyomán felhalmozódott adósság már megvolt.

Verdikt: az Amazonnak - és rajta keresztül az e-könyvnek - valóban van köze a Borders bezárásához. Az Amazon azokat a dolgokat csinálta jól, amiket a másik cég elhibázott. Bolt helyett webboltot épített, és szeretettel fogadta a Borders által rátestált vevőket. Külföldi terjeszkedés helyett szállított külföldre is. Az igazi ok viszont rövidebbnek tűnik, a menedzsment folyamatosan rossz döntéseket hozott. Úgy próbált terjeszkedni, ahogy az e-kereskedelem előtt kellett, végül pedig a földbe állt.

Plusz egy link

#2990 (u mint unaloműző)

Bocsássuk előre, az okostelefon csodálatos dolog. Éjféli villamossal jöttem haza, aminek az a különlegessége, hogy semmi érdekes nem történik rajta. Nincsennek felszállók, nem szállnak le, hiánycikk a bámulható utazóközönség. Az egyetlen ember, aki látótávolságban volt, kettővel előttem ült és hangosan horkolt. Nade.

A Blaha után eggyel kezdtem unatkozni, akkor jött az ötlet, hogy olvasni kéne valamit. Felcsattanok mobilnetre, lehúzom a Kindle for Androidot (letölt, eltűnik a bitkolbász, hatásszünet, installing), majd hirtelen nekifutással háromszor elrontom a jelszavamat. Semmi sincs veszve - jön a gondolat - van egy példány a jelszótáramból, van Keepass Androidra, a jelszótárhoz pedig tudom a jelszót. Market, telepítés. Már a Boráros téren jártunk, amikor a szoftver szólt - jelezve, hogy feltalálták a dependenciát - hogy nem hajlandó ő csak úgy fájlt böngészni, neki egy fájlböngésző kell. Market, telepítés. Innentől minden ment simán. A Keepass elkezdte rágni az xml-t, eltelt egy perc, leszálltam a Budafokin, ott volt előttem a jelszó, beléptem a Kindle alkalmazásba, és válogathattam a könyvek között, igaz közben haza is értem. És ha legközelebb kell, minden készen lesz.

#2981 (k mint kölcsönzés)

Eligible Kindle books can be loaned once for a period of 14 days. The borrower does not need to own a Kindle — Kindle books can also be read using our free Kindle reading applications for PC, Mac, iPad, iPhone, BlackBerry, and Android devices. Not all books are lendable — it is up to the publisher or rights holder to determine which titles are eligible for lending. The lender will not be able to read the book during the loan period.

Nem húzódott széles mosolyra a szám a fenti szöveg olvastán, pedig akkor még nem is tudtam, hogy a kölcsönzést csak az amerikai Kindle-kre élesítették. Az európai felhasználók várhatnak, amíg a különböző területekre vonatkozó különböző jogokat kivasalják az Amazon jogászai. Sok sírnivaló amúgy sincs az ügyön, vélhetően a kiadók igényeinek megfelelően tökéletesen beleprogramozták a rendszerbe a papíros világ összes hátrányát. A kölcsönadott könyveket nem olvashatja a tulajdonos, csak ha “visszahozták”; sőt az egész kölcsönzésből egy egyszeri funkciót csináltak. Ha valakinél már járt a könyv, másnak később már nem adhatjuk kölcsön.

Mondani sem kell, hogy a DRM nélküli, vagy a kalóz könyveknél ilyen bohóckodás nincs. Ha benne van metaadatban valami azonosítóm, akkor kölcsönadáskor kérem, hogy ne adják tovább - a mert különben mi történhet részt ne feszegessük most - ha kalóz, akkor meg menjen csak körbe. Elképzelhető persze, hogy a célközönség nagy része nem kalózkodik, nem gyárt saját ekönyvet, de még így is nehéz elképzelni, hogy belenyugodnának az újsütetű korlátozásokba.

#2914 (az olvasó jogai)

A Kindle for PC-ben az Amazon egy funkciót nagyon jól megcsinált. A számítógépem és az olvasóm egy kattintással szinkronban tartható, azaz az összes jegyzet, kijelölt szövegrészlet, “könyvbe rakott BKV-jegy” megvan az asztalon is. Tökéletes segítség íráshoz.

Egy apró hiba van csak, a PC-s kliensből nem lehet szöveget kimásolni kényelmesen. Egyedül egy olyan módszer van, hogy a kijelölésre adunk egy keresés parancsot, amire a szöveg átteleportálódik a kliens jobb felső sarkában levő keresőmezőbe, ahol már érvényesek a szabvány Windows gyorsbillentyűk, de ez túl sok felesleges kattintást tartalmaz. Szerencsére, ha az ember szúrós szemmel néz az AZW fájlokra, akkor leesik róluk a DRM. Innentől viszont szabadon konvertálhatóak bármilyen, copy-t és pastet támogató formátumra.

Digitális olvasnivaló

Megvan a Kindle, megvolt az első szembesülés azzal, hogy hazai tartalom főleg MEK-ből, Digitális Irodalmi Akadémiáról valamint kalóz forrásból lesz. Végigfutottam azokat a forrásokat, amiket biztos fogok olvasni a következő hónapokban, és amikhez nem kell a Kindle könyvesbolttal bajlódni.

  • Clarkesworld Magazine - lapszámonként 3 dollárba kerül, Mobiban és Epubban egyaránt létezik a 48. számánál tartó SF&F magazin. A spórolósak amúgy nekiláthatnak a neten teljes egészében fent levő magazinból kézzel ekönyvet gyártani.
  • Realms #1, #2 - A Clarkesworldben megjelent novellák kötet formában. Kilenc dollár az ekönyvek darabja, ugyanazokban a formátumokban létezik, mint a magazin.
  • Apex Magazine - SF&F a változatosság kedvéért, ezt az amúgy átnézhetetlen SmashWorldsön és a FictionWise-on is meg lehet találni. Számonként megvehető, neten fent van, és jelenik meg belőle időnként a Realmshez hasonlító gyűjteményes kötet is.
  • Subterranean Magazine - negyedévente megjelenő SF magazin. Csak ingyenes online verziója van, kézzel kell belőle ekönyvet gyártani.
  • Flurb - Rudy Rucker szerkesztésében online megjelenő speculative fiction lap, csak online verziója van, konvertálni kell. Öt perc Mobipocket Creatoros zsonglőrködésért cserébe órákra van olvasnivaló
  • Free Speculative Fiction Online - csak gyűjtőoldal, amin vegyes formátumokban vannak novellák. Elég csak Charles Stross szerzői oldalára ránézni, hogy képet alkossunk a mennyiségről. (Tőle amúgy legalább a Laundy novellák-kisregények kötelezők.)
  • Brandon Sanderson: Warbreaker - amióta az Endless.hu ismertetőjét olvastam, azóta neki akartam ugrani Sanderson iszonyú hosszú fantasy regényének, de képernyőn képtelen voltam. PDF és Mobi verzióban elérhető, ingyen van. Aki papíron szeretné, annak a Tor adta ki.
  • Angry Robot Store - DRM-mentes Epubot ad ki a Harper Collins SF kiadója. Elvben konvertálható Mobira, gyakorlatban nem ideális megoldás. A kényelmetlenségért cserébe jó dolgok jelennek meg náluk.
  • Apex könyvesbolt - a magazin mellett könyveik is vannak. A HebrewPunkot hétvégén olvastam el, azt például ajánlom. Minden létező formátum elérhető.

És végül persze vannak az olyan klasszikusok, mint a Baen Free Library és a Baenék másik biznisze a Webscription, valamint a Fictionwise a maga több száz kötetével.

Ez így kezdésnek szerintem elég. Ha a bőség zavarában nem tudtok dönteni, akkor a HebrewPunk vagy a Flurbről Rucker Alan Turingos novellái jók kezdésnek. Azokon már túl vagyok. Esetleg felzárkózhattok Doctorowból, neki is elérhető minden írása ekönyvben, ingyen.

Ha valami igazán jó jön szembe - mint például ez az SFInsider által régebben ajánlott Paolo Bacigalupi novella - kommenteljétek be.

#2894 (ny mint nyíltság)

Mo-n nem az amazon-kindle zart rendszer, hanem a nemet nyilt modell lesz, ehhez a 3g-s keszulek fontos kerdes

Pont ma jött szembe ez a májusi csirip, ami valószínűleg az E-könyv Magyarország bemutatóval is járó Budapesti Könyvfesztiválról származik. Azóta eltelt majdnem fél év, beljebb vagyunk másfél könyvesbolttal, és két megfizethető árú olvasóval. Az egyetlen probléma, hogy ezek nem kompatibilisek egymással.

És hogy a helyzet még kacifántosabb legyen a nyílt német modellt képviselő drága olvasókra (Bookeen, Sony, Koobe) való tartalom a legtöbb helyen rendelkezik másolásvédelemmel. Ahonnan lehet - és itt nagyrészt elhagytuk az országot - DRM nélküli Epubot venni, ott van védelem nélküli Mobipocketet is, ami remekül megy a Kindlén. Nem érzem azt, hogy megtalálta az útját a hazai könyvipar.