Egysör könyvtár: Another World

Kezdem a mentegetőzéssel, az Another World valójában nem könyv, hanem egy egyszerű SF történetet elmesélő kalandjáték. A vörös hajú fizikus, Lester Knight Chaykin befarol Ferrarijával a laboratórium elé, beüti a kódot, lifttel lemegy a laborba, futtat egy ellenőrzést a tervezett kísérleten, majd felbont egy dobozos kólát és elindítja a részecskegyorsítót. A laborba villám csap, a kísérlet a feje tetejére áll, Lester pedig egy idegen világban találja magát. Tiszta Half-Life. Vagy tiszta LHC.

Innentől a játékos kezében van az irányítás, túl kell élnie a többnyire barátságtalan humanoid idegenek, veszélyes csúszómászók és gonoszul kinéző fekete szörnyek lakta világban. A történet feletti uralmat viszont nem adja át a játék, lineárisan - leszámítva a sok visszatöltést - lehet haladni, keresztül menekülve palotákon, háremeken, barlangokon. Az irányítás könnyű, a játék maga mocskosul nehéz. A sarokba vágom a kódokat tartalmazó füzetet, aztán felszedem és előről kezdem módon nehéz. Érdemes kipróbálni.

lowretohighres2

A sztori apropóját az adja, hogy az Ezt Vedd Meg sorozatban megjelent a játék felújított - nagy felbontású háttereket kapott, meg tán zenét - verziója. Én egy Cora polcáról vettem le két romkocsmás sör (990 forint) áráért a sajátomat, ami még a fizetős letöltés nyolc dolláránál is jobb biznisz. Akinek még nincs meg, most lepje meg vele magát.

Azt hittem, írtam már a játékról, de csak egy YT videóval megtámogatott lelkendezést találtam.

1-6 sör könyvtár: Hozsanna, néked Leibowitz!

Bár nem teljesen világos, hogy miért főleg a régi és a klasszikus vonalat követő SF megy itthon, de ezt talán hagyjuk is.

Ismét kiadták a - amúgy bármelyik antikvárium polcáról több példányban leemelhető - kedvenc science fiction regényemet, a Hozsánna néked, Leibowitz!-ot. Disztópia, papok, atomháború után hatalmi játszmák, tervrajzkultusz, mutánsok és újbarbárok, szóval remek regény, ajánlott olvasmány.

A könyv a vaterán 300 forint körül indul, az új kiadás 1500, mindkettőt bőven megéri.

(via SFportal)

Félsör könyvtár: Izzó króm

Régebben, még Debrecenben tanultam, volt néha egysör meg kétsör könyvtár a blogon rablásnak hatóan olcsó könyvekkel. Ma betévedtem a Könyvudvarba, úgyhogy feltámad a rovat.

Izzó króm borító Az Izzó krómot talán ajánlani sem kell. Nem annyira nagy antológiája a cyberpunk irodalomnak, mint a Mirrorshades, viszont legalább kiadták magyarul.

A kötet főleg Gibson novelláit tartalmazza, de közreműködőként feltűnik a Movement többi alakja is. A legjobb írás például Sterlinghez és Shinerhez kötődik, ez a Keringés kapcsán már felemlegetett Mozart napszemüvegben. (A República Popular da Cultura blogon van egy angol verzió pdf-ben.) De szerepel a kötetben a közepesen sikerült film miatt valószínűleg mindenkinek ismerős Johnny, a kacattár vagy Gibson időutazós, régi jövős A Gernsback-kontinuumja is.

A kötet a kilencvenes évek igénytelen magyar SF kiadásának terméke - Valhalla, 1997, nem is mondok többet - de mivel nincs más kiadása, ezt kell szeretni. A Könyvudvar 190 forintos ára meg amúgy is az egekbe lövi az érték/ár arányát.

Isten hozta professzor

XP-seknek új, nagy felbontású változatból demó a szerző oldalán. A teljes verzió hét euró, jobban nem lehet elkölteni ezt a pénzt. Oldszkúl maceseknek van klasszik alá régi verzió a Mac Gardenen. Rage Pro LT-vel Mac Os 9.2 alatt nem az igazi a háttérkezelés, akinek tökéletesen elindul, meséljen.

Item, 1992-es interjú Eric Chahival a youtube-on franciául. Item, egy másik, korabeli interjú szintén franciául. Plusz van még egy hosszú riportfilm, de azt csak orosz felirattal találtam, és az is p2p-n volt.

Istenverte zseniális, az az igazság.

Napi kifogás a pokoli operátortól

Azt már nem merem kijelenteni, hogy a Pokoli Operátor naplója geek kötelező, találkoztam felkészült alfageekekkel, akik nem ismerték, de mindenképpen rajta van az ajánlott olvasmányok listáján. Ráadásul a naplóban szereplő leghasznosabb funkció - napi it-s kifogás - a neten is elérhető, ehhez elég elnavigálni az Excuse Server-re, vagy betelnetelni a bofh.jive.org-ra a 666-os porton, amikor épp nincs lerobbanva. (Most le van, tegnap még ment.)

A detektívtörténet szabályai

Detektívregény írni nem lehet csak úgy, mert akkor menthetetlenül kísértetregény, kalandos történet vagy egyéb típusú ponyva lesz belőle. Ezt pedig nem akarta Ronald Arbuthnott Knox atya, az angol Nyomozó Klub egyik alapító tagja, így megírta a krimi tízparancsolatát.

  1. A bűnözőről szó essék már a történet korai szakaszában, és a bűnöző ne legyen olyan személy, akinek a gondolatát az olvasó követni tudja.
  2. Minden természetfölötti vagy természeten túli erő a dolog természeténél fogva mellőzendő.
  3. Egynél több titkos helyiség vagy rejtekfolyosó alkalmazása tilos.
  4. Tilos ismeretlen méreg, valamint olyan eszköz alkalmazása, amelyet a könyv végén terjedelmes tudományos magyarázat keretében kénytelen ismertetni az író.
  5. A történetben nem szerepelhet kínai.
  6. Véletlen esemény nem jöhet a detektív segítségére, s a detektív nem rendelkezhet kellően meg nem alapozott megérzéssel, amely végül is igaznak bizonyul.
  7. Tilos magának a detektívnek elkövetnie a bűncselekményt.
  8. A detektív nem fedezhet fel olyan nyomot, amelyet azonnal be ne mutatna, hogy az olvasó megszemlélhesse.
  9. A detektív ostoba barátjának - Watsonnak - tilos titokban tartania azt, ami az eszébe jut; intelligenciájának valamivel, de csak valamicskével az átlagolvasó intelligenciaszintje alatt kell maradnia.
  10. Ikrek és alteregók ne szerepeljenek, hacsak az olvasót alkalmasan elő nem készítettük jelenlétükre.
(Eredetileg megjelent a The Best Detective Stories of 1928 előszavában, a magyar fordítás forrása: A krimi, szerk: Keszthelyi Tibor, Budapest, Gondolat, 1985.)

Első nekifutásra csak Christie regények és Doyle novellák ugranak be, de még azok közül is van pár, ami sérti ezeket a parancsolatokat. Pedig ezek még a detektívregények aranykorában illetve az előtt íródtak.

Aztán jöttek azok a hősök, akik örültek, ha volt intuíciójuk és boldogan mentek utána, akik nemcsak le-leereszkedtek a mocskos városrészekbe a bűn után kutatva, de ott is laktak. De ez már egy másik történet.

Asimovra emlékezünk

Különböző böngészőimben napok óta meg van nyitva az Alexandra Könyvesház Asimov ajánlója, ami talán a legrosszabb pr cikk, amit science fiction regényről írhattak. Mégis nehéz volt rászánni magamat, hogy szóba hozzam. Nem tudtam eldönteni, hogy a tagolásba (nincs), az illusztrációkba (Szukits-féle randa Asimov összes) vagy a tartalmi hiányokba kössek bele. Végül úgy döntöttem, ide teszem a linket, kiemelem a kedvenc idézetemet:

“A tudományos fantasztikus irodalom mint irányzat nemzetközi, akárcsak a helyét mára elfoglaló fantasy.”

és a kedves olvasó majd eldönti, hogy kell-e neki az észosztás összefüggő asimovi életművestől

igen, volt kísérlet a két szál (az Alapítvány és a robottörténetek) összekötésére, de az eredeti összekötetlen verzió jóval jobb, néhol nagyon eröltetettek a “hidak” a két történeti szál közt

Aibo kutyástól és űrszínjátékostul.