Soksör könyvtár: Kódkönyv

Addig ígértem annó, míg végül elmaradt a Kódkönyv ajánló, pedig jó. Most viszont.

Simon Singh furcsa alak. Képes volt rádióműsort vezetni érdekes számokról a BBC-n, ahol például elindulhatott onnan, hogy a kettő az egyetlen páros prim, a négy pedig kettő a másodikon, úgy hogy a végére teljesen elveszet az utaláshalmazban. Fizikus is, ismeretterjesztő is, és megszállott, játszani tudó ember is. Utóbbi a legfontosabb. (Illetve, hogy van saját Enigmája, lásd a lenti videót.)

Singh könyve pedig furcsa olvasmány. Valahol a sokszög keresztmetszetű görög titkosítópálcánál, a szkütalénél kezdi, amire fel kellett csavarni az üzenet szövegét, amit csak a megfelelő másik sokszög birtokosa tudott elolvasni, és a kvantumtitkosításig tart. Közben az olvasó megfejt közepesen könnyű behelyettesítéses kódokat, megtanulja az Enigma gép működési elvét, szerez némi tudást a történelmi írásokról és a kilencvenes évek végének digitális magánélethez fűződő jogokkal kapcsolatos küzdelmekről.

Lényegében végigvezet a kódolásnak és a kódok megtörésének történetébe, úgy hogy közben szórakoztat. Én annó hajnali kettőkor raktam le a könyvet úgy, hogy pár órával korábban olvasok valamit lefekvés előtt jelszóval vettem fel. Nagyon tudja a dolgát Singh.

A Kódkönyv kiszolgál mindenkit. Én úgy vettem meg - hogy valaki ajánlotta blogban, de az istennek se találom ki volt az - hogy a publikus kulcsú titkosítást érteni vélem és használom., ideje a megelőző ezer évet áttekinteni. Öcsém már úgy nyúlta le tőlem, hogy kéne olvasnivaló, majd pár nap múlva megpingelt, hogy szerinte nem család a család Enigma nélkül.

Akit nem győzött meg ennyi összeszedetlen szívből jövő rajongás még mindig leszedheti Singh honlapjáról a könyv multimédiás CD verzióját, amihez van tanári kiegészítő, feladatlap, videók meg interaktív kódtörős részek is.

Keresztrejtvényfejtőkkel Hitler ellen

Azt, hogy igazán jó ötletekkel már az ókori görögök is előálltak, tudja minden tisztességes bölcsész. Meg se lepett, hogy az internetes, óriásplakátos rejtvényes álláshirdetés elődjét is kitalálták az hatvanakárhány éve a britek.

Történt ugyanis 1941-ben, hogy a Daily Telegraph-ban megjelentettek egy keresztrejtvény a The code-breakers’ crossword címmel. A rejtvény alatt annyi szerepelt, hogy aki tizenkét perc alatt megfejti, az legyen jó jelentkezni a lapnál. A jelentkező huszonöt olvasót egy másik keresztrejtvénnyel szűrték meg, és a hat leggyorsabbat fel is vette Bletchley Park. A kódtörők között amúgy is volt matematikus, nyelvész, Alan Turing, sakkbajnok és keresztrejtvény megszállottak.

Akit a tesztként használt feladvány is érdekel az vagy Simon Singh Kódkönyvében keresse a 188. oldalon. Vagy imádkozzon egy sort a Telegraphnak, hogy rakják helyre az archívumukat, mert a sztoriról egyébként van cikk: How the Telegraph put one across Hitler.