Magyar kémek

Múlt héten valamelyik éjjel leragadtam a tévé előtt, és megvilágosodtam: a kémek élete valóban Le Carré regény. Papp Gábor Zsigmond szemlegyőztes dokumentumfilmje ment, a Kémek a porfészekben. A filmben Rimner Gábor meséli el, hogyan szervezte be a hetvenes évek elején a DIA, hogyan tudott üzeneteket váltani az amerikai hírszerzőkkel, és hogyan buktatta le végül az exbarátnője tizenegynéhány Campari után.

A filmet hálistennek meg lehet nézni az MTV videotárában, tudjátok a dolgotokat. (Itt lentebb meg embed is van.)

Ami igazán ijesztő, az csak ez után jön. A kémkedéssel vádolt emberek nem választhattak szabadon védőügyvédet - kivétel Rimner, ám az általa megnevezett ügyvédet hamarosan letartóztatták, majd kiutalak neki egyet -, a választható védők pedig igyekeztek A 10-15 év szabadságvesztésre és többnyire teljes vagyonelkobzásra ítélt magyar kémek egyikét sem rehabilitálták. Vannak olyan esetek is, ahol a rendszerváltás előtt és után ugyanaz a bíró utasította el a kérvényt.

Büntetendő punkzene

Csodák vannak az interneten, valaki feltöltötte öt darabra fűrészelve Kövessy Róbert Pol Pot megye punkjai című CPg-dokumentumfilmjét. A film apropóját az adja, hogy a zenekar tagjait - a fiatalkorú basszusgitárost kivételével - 1983-ban két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték kommunistaellenes dalszövegeik miatt. (A velük egy időben vegzált skinhead Mos-oi zenekar csak felfüggesztettett kapott, ezt még illik elmondani.)

A történetet többször és többen megírták már. Szó van róla Pozsonyi Bucó Ádám A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong című memoárkötetében vagy az interneten több helyen feltűnő, legteljesebb formájában a Wikipédia CPg szócikkébe beékelődött Egy szegedi gondolat bánt engemet szövegben.

Ugyanez kicsiben?

A legérdekesebb, a CPg-pert épp csak érintő dokumentum az ArchivNet folyóirat egyik cikke: Középiskolás fokon. Megyei állambiztonság a rendszerváltás hajnalán. Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa annak a BJ-nek az ügyét szedte össze, akit 1988-ban vettek elő, mert a kommunistákat és Romániát becsmérlő kijelentéseket tett.

A történet egy 1987-es osztályfőnöki órával kezdődött. “Az osztályunkban volt egy állambiztonsági témájú osztályfőnöki óra, ahol többek között olyan beat-együttesekről is volt szó, köztük a CPG-ről, akiknek dalszövegeik kimerítik a bűncselekmény tényállásait.” - vallja később ZZ. Ezután hozta be a fiú a CPg gépelt szövegeit, hadd tudják a többiek is, miről van szó.

Féltucat kihallgatás után az ügyészség végül megszüntette a BJ elleni nyomozást. Az indoklásban mentő körülménynek számít például BJ fiatal kora, illetve az, hogy szavait osztálytársai félremagyarázhatták. “Néha tévesen használt fogalmakat (pl. reform helyett rendszerváltozást), amelyeket aztán osztálytársai, akik még ennyire sem tájékozottak, mint ő, félreértették és félremagyarázták.” - írja az ügyészségi határozat.

Linkek

Mivel az ArchivNet oldala csak részben működik, inkább végiglinkelem a dokumentumokat.

Egysör könyvtár: Kommunista himnuszok

S ha van, aki elzárna a világtól
– én tudom jól, hogy vannak ilyenek –
nem szerettem soha a háborút,
de akkor, adjatok fegyvereket.
Megfogom a géppisztolyt s odaállok
és harcolok, míg mozdulni tudok,
nem adom senkinek már a világot
s az életet, mely mint a víz zuhog.
Nem adom senkinek sem a szobámat,
az apámat, a lányomat s Lenint.
Mi tudjuk már, hogy mi az a szabadság
s egy emberként harcolunk érte mind!

(Kuczka Péter: Nem adom semmiért

Ilyen - meg még ilyenebb - kordokumentumnak számító versekkel van tele a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! antológia. Akad Juhász Ferenc, Devecseri, Zelk, Ancsel, Eörsi, Nagy László; van Sztálin halálára, az acélt emelő óriás daruk örömére, vagy épp a forradalom emlékére írt vers. Olyan idők voltak, na. A kötetet a könyvudvar.net-en leltem 390-ért, ajándék.