Tag: könyv

Posted on

Hármas könyvelés: magyar krimi régen és most

Tábori kiadással jelentkezik a Hármas könyvelés. Balázs nyaral, a csapat másik fele pedig már a Szegedi Fantasztikus Táborban figyel a puszta közepén. Az adásban a magyar krimiről, szocialista irodalmi relikviákról és új reménységekről - magyarul Baráth Katiról és Kondor “Bárki legyen is” Vilmosról - esett szó. Gabi a Héberpunkról beszélt, ami a Galatikában jelent meg folytatásokban, Balázs John Verdon Dave Gurney sorozatát ismertette, én pedig nagy kedvencemet, Matt Beaumont E-sztoriját, az irodai emailregényét istenítettem.

A hírek között pedig akad antitröszt per - emiatt lesz drága az ekönyv -, és arról, hogy magyar irodalmi ügynökség alaul. Az adásból kimaradt ugyan, de még pár napig lehet szavazni Junék ekönyves bizniszére a Facebookon.

Bájos linkek:

Posted on

A könyv vajon mi?

Az elmúlt hónap legizgalmasabb, legvitathatóbb, legfelpezsdítőbb mondata a Kötve-fűzvén jelent meg egy Fejős Éva interjúban. Annyira remek mondat volt, hogy az interjú címe is ez lett: “A könyv termék, mint a joghurt.” Gyönyörű, ugye? Ki is verte a biztosítékot úgy a kommentelőknél, mint néhány bloggernél. (Elfogultság, de Pas kurvaanyázásán szórakoztam a legjobban.) Hát ha termék lenne, akkor megélne a piacon, meg lehetne metróban reklámozni, hova lenne a világ?

A probléma Fejőstől, metrótól és plakáttól teljesen függetlenül is előkerül. Komaváry adta a kezembe Monok Istvánnak egy 2009-es cikkét, amit az OSZK főigazgatójaként a kötelespéldány-vitáról írt. Az egyébiránt kifogástalan írásban bukkannak fel a következő zavaró mondatok:

Az is a véleményem, hogy ha valaki csak azért ír könyvet, cikket, akármit, hogy azért pénzt kapjon, az inkább ne írjon. Ha valaki csak azért „kiadói vállalkozás üzemeltetője”, hogy nyeresége legyen, annak sok sikert kívánok szívemből, de nem tartom kiadónak, és nem fáj a szívem, ha nem sikerül ezen a területen boldogulnia.

A Fejős mondatra érkezett reakciók által sugallt irodalomképből és Monok véleményéből is hiányzik a szórakoztató irodalom. Az utóbbi annyiban kedvezőbb, hogy később leszögezi, bármilyen iromány is jelenik meg, bármilyen papírra nyomva, annak helye van a nemzeti könyvtárban, zárójel vissza. Pedig a becsületes, a szórakoztatáson túl semmit sem akaró irodalomnak helye van. (Persze ezzel lehet, hogy már túlhaladtuk a csak pénzkereset kategóriát.) Olcsó dolog de elég azzal példálózni, hogy a szépirodalmi kánonban szereplő művek egy része a maga korában szórakoztató irodalom volt. (Hasonlóan olcsó riposzt Eco felsülő nyomozóról szóló krimijét, vagy Pelevin Mátrixát emlegetni, hamár.)

Ezek a művek persze nem váltják meg az ember, nem változtatják meg az életét - persze Fejős emleget olvasókat, akiknek meg de - viszont a szerepüket tökéletesen betöltik. Puzzle-t adnak, amit megfejthetünk, vagy amiben Watsonként elveszhet, hogy aztán a nyomozó kisegítse belőle. Vagy szükség van az “armchair general” (karosszék tábornok? mondunk ilyet?) hajlandóságú olvasónak képzeletbeli 3D-s, gravitációs mezőkkel megszórt terepasztalt adó katonai sci-fire. És persze az eszképizmust, szórakozási igényt, mesehallgatási vágyat kiszolgáló mesékre, kalandokra, románcokra. Ezeknek a többsége nem remekmű, viszont valószínűleg sokkal hamarabb termelik ki azt a pénzt, amiből plakát kerül a metróba és reklám az újságba.

Szóval akkor, a vita értelmének megtartása miatt: a könyv nem művészet, lapok kötésben - tudjátok, mint a paprikakoszorú -, az irodalom sem feltétlenül művészet, a könyvipar pedig pláne nem. Ettől még itt vannak, akár beszélhetünk is róluk.

Posted on

Olvass shannonológiát!

Mit mondasz, ha azt mondom Shannon? Mert ha a bit kerül szóba, ha információról beszélünk, vagy ha a munkahelye, a Bell Labs kerül elő, akkor azok ismerősek, na de Shannon? Ha tényleg nincs meg, akkor van nektek egy videóval felturbózott Németh Ádám posztom, aztán folytassuk.

Úgy keveredett ide az információ atyja, hogy múlt hónapban igen meleg szavakkal ajánlotta Cory Doctorow a The Information című könyvet a Boing Boingon. Aztán láttam a LostEbookSales-en is, ahol valaki az árára panaszkodott, és a tartalmát dicsérte. Addig olvasgattam a fülszöveget, hogy végül meg is vettem a kötetet, valahol az első harmadában tartok, és eddig remek. Ebből viszont még nem lenne poszt, viszont a kedvenc brit újságíróm - és egy borzasztóan jó internettörténeti könyv szerzője - már végzett a kötettel, sőt készített is egy interjút James Gleickkel, a szerzővel.

A cikkről John blogjáról szereztem tudomást, ahol az írásra mutató link mellett volt egy limerick is, ami a küldője szerint a hatvanas évekből származik, és már akkor sem tudták, ki írta.

“Shannon and Weaver and I
Have found it instructive to try
To measure sagacity
And channel capacity
With sigma p i log p i”

[5]:

Posted on

Az az átok kultúr

Ezek a magyarok az istennek se hajlandóak rendesen megtanulni magyarul. Hiába a jó szó, hiába a törődés, vannak szavak, kifejezések, amiket közel száz éve rosszul használnak. Na de nem gúnyolódok tovább, inkább mutatok szöveget:

Aki egyszer aztán a tollat a kezébe veszi nálunk, lépten-nyomon visszaéléseket követ el a művelődés terén: kultúrpolitikát hirdet, kultúrértékeket, kultúrhistóriát, kultúrvilágot követel, úgyhogy lassanként ki is szorul nyelvünkből a régi művelődés szó. Így alakulta a régebbi közművelődési egyesületek helyébe újabban kultúregyletek. Ez annál furcsább, mert a kultúr nem is önálló szó, legföljebb a kultúra, de ez is csak azoknak, akik a magyar műveltség, művelődés, közműveltség, közművelődés szókat nem találják elég csengőnek és kifejezőnek. Aki pedig magyarul ír, illendőségből mégi csak tanulja meg ezeket a magyar szavakat!

A szövegről persze fontos tudni, hogy egy 1936-os erdélyi kiadású füzetből származik. (Dr. György Lajos: Anyanyelvünk védelme) Ez magyarázza, hogy miért ágál a szerző a román szavak átvétele ellen, miért kell annyira védeni a magyar nyelvet. De hiába a megértés, nehéz nem felismerni a 75 éves szövegben a mai nyelvvédelem ősét. Csak ez a szöveg olyan szavakkal példálózik, amelyeket csak a legrendíthetetlenebb purista tartana lecserélésre méltónak.

Posted on

#2955 (nem lettünk okosabbak)

Tájékoztatjuk Önt, hogy az igényelt könyvet sajnos egyetlen partnerünktől sem sikerült beszereznünk. Reméljük, következő megrendeléseit sikeresen tudjuk majd teljesíteni.

Az igénylés azonosítója: 51415
Rejtélyes rend - a krimi, a metafizika és a posztmodern
Szerző: Bényei Tamás
Kiadó: Akadémiai Könyvkiadó
Megjelent a Modern Filológiai Füzetek sorozatban.

A Libri Könyvkereső rövid tesztjét befejezettnek nyilvánítom.

Posted on

Ekönyvgyár parancssorban

Laugh at perfection. It’s boring and keeps you from being done.

Van egy félkész megoldásom egy szerintem érdekes problémára, megmutatom, nektek, mert együtt úgyis okosabbak vagyunk. Az alapszituáció az, hogy a scifi.com 2000 elejétől közölt remek science fiction novellákat, amiket aztán a csatorna Syfy-ra történő átnevezésekor töröltek a honlapról. A 222 megjelent írásnak természetesen van mirrorja, innen szeretnénk letölteni mindent, lehetőleg Kindle-kompatibilis .mobi fájlként.

A megoldás eleje szerintem így néz ki:

wget http://lexal.net/scifi/scifiction/archive.html
find "originals_archive" archive.html >> teszt.txt
wget -F -B http://lexal.net/scifi/scifiction/originals -i teszt.txt -O sokscifi.html

Letöltjük az archívum oldalt, kilistázzuk belőle az originals_archive kifejezést tartalmazó sorokat, mert ezek a novellákra mutató linkek, majd ezeket a linkeket úgy töltjük le, hogy az összeset egymás után is írjuk egy jó nagy HTML fájlba. (Méret 5,6 mega, meg az apró.)

Itt jönne az a rész, ahol az ember egy jól irányzott seddel kiölné a felesleges formázást a fájlból, és ráküldené a konverterre, de nem jártam szerencsével a sedeléssel. A többi parancssoros, windowsos szövegtisztító pedig ostobának bizonyult, úgyhogy itt ki kell lépni egyelőre a parancssorból.

Csalók figyelmébe: a remek Notepad++ rendelkezik remek strip HTML opcióval, a TextFX-ben van elrejtve. A program elnyamog egy ideig a szövegen, de a végén visszaköp egy körülbelül feleakkora, tiszta anyagot, amiből már csak a felesleges üres sorokat kell törölni. Ide még kell a html-body-head hármas, mert anélkül nem eszi meg a kindlegen, majd..

Ha elmentettük a felesleges formázásformázástól megtisztított fájlt, akkor már csak a .mobi-vá alakítás van hátra, a megint nagyon egyszerű:

kindlegen sokscifi_tiszta.html -c2 -o sokscifi.mobi

Az eljáráson számtalan helyen lehet javítani, kezdetnek például jól festene, ha az egész egy .bat fájlba kerülne, ha már a más honlapjáról összeollózott novellákat nem illendő megosztani az elkészült mobival. Aztán persze lehet csinosítani a könyv belsején, megkeresni a címet azonosító kódokat, és azt meghagyni. Falura mindenesetre jó ez is, városon meg úgyse nézik.

Felhasznált szakirodalom szoftverek: