Kinyitott a kalózkönyvtár

“Az univerzum iróniamaximumra törekszik.”

Csütörtökön a Könyvmarketing konferencián Bodó Balázs beszélt arról, hogy “ha rés támad a jogosultak által biztosított kínálat, és a fogyasztók által megjelenített kereslet elvárásai között, akkor ezt a rést - jobb híján - kalózok fogják betölteni.” Illetve arról, hogy a fogyasztók az árral, kínálattal, formátummal egyaránt lehetnek elégedetlenek. (Balázs prezijét erre találjátok, update: Via összefoglalója a konferenciáról.) Az alapok lefektetése mellett az is bemutatta, hogy egy e-könyves másolásvédelmet guglizással együtt is két perc feltörni, és nem kell hozzá semmilyen előképzettség.

Balázs alapelvként hozott állításaira még aznap került remek bizonyítás is. A Piratebay-en felfedeztek egy hétezer szórakoztató irodalmi művel teli torrentet. Az interneten korábban sem volt különösen nagy művészet magyar nyelvű kalózkönyvet találni, de arra még talán nem volt példa, hogy 1, a világ legnagyobb kalózoldalára kerüljön fel ekkora könyvtár, és hogy 2, nyilvános (nem zárt, nem titkos) forrásból lehessen elérni a könyveket.

Bajban lennék, ha legális e-könyvet keresnék ezekből

A listát épp csak átfutva az tűnik fel, hogy megvan az összes olyan klasszikus, amit az ember nosztaligiából beszerez, amit odaad a fiának, fiatalabb rokongyerekeknek. Azaz van Asimov, Tolkien, Herbert, az megjelent Kozmosz Fantasztikus könyvek fele, a Kossuth Scifi sorozat, és persze a rendszerváltás óta kiadottakból van Pratchett, Rowling, Darren Shan.

Ha megnézzük, hogy hány kötet érhető el legálisan az e-könyvesboltokból, akkor tűnik csak fel, milyen hatalmas a kalózkönyvtár. A Txtr.hu körülbelül ötszáz könyve, a Fapadoskönyv nagyjából nyolcszáz címe, az Adamo Books kínálata, vagy a könyvek híján még el se indított Polc.hu mind eltörpül a hétezer bestsellerből álló lista mellett.

Most, hogy az amúgy kísérletezésre remek, papírkönyvre - mivel évek óta nincs a piacon - kockázatot nem jelentő címek elérhetőek, igencsak el kell gondolkoznia a kiadóknak, hogy mit tudnak kínálni az olvasónak.

Romantikus kalózok

Egyszer elkezdtem egy cikket arról, hogy a nagy Könyvtár, Amiről Nem Beszélünk mellett akadnak apróbb kalózkönyvtárak is. Két éve egyszer már beszéltem néhány ilyen oldal üzemeltetőjével, de azóta nagyrészt eltűntek ezek a lapok. A kizárólag romantikus könyveket tartalmazó könyvtár üzemeltetője megválaszolta pár kérdésemet, második körre viszont már nem került sor. Itt van, amit tudok.

Egészen pontosan milyen könyveket tartalmaz a könyvtár?
Kizárólag csak romantikus könyvek találhatóak az oldalon. Főleg a régebben kiadottakat (az elmúlt 10-15 év), de az elmúlt évek, friss kötetei is elérhetőek.

Milyen forrásból származnak a művek? Magatok is digitalizáltok könyveket?
A könyvtár 90-95%-a teljesen saját digitalizálás. Mármint van egy kisebb csoport, akik nagyon lelkesen végzik ezt a tevékenységet, az ő munkájuk a könyvek nagy része. Elég sok kötetet magam digitalizáltam és max. 5%, amelyek más forrásból, a net “sötét bugyraiból” származnak.

Mennyire van elbújtatva a gyűjtemény? Ftp, jelszavas honlap?
Külföldi szerveren van, a letöltés jelszóval védett. A honlap szabadon megtekinthető, ha rátalál valaki :D

Kerestek már meg azért, hogy vegyetek le bizonyos műveket? Úgy általában tud a könyvtáradról a könyves szakma?
Nem, ez még nem történt meg. A könyves “szakma”, úgy vélem nem tud az oldalról. Nagyon titokban csináljuk, hiszen nem az a cél, hogy a romantikus irodalom műfajában ne jelenjenek meg újabb és újabb könyvek. Hanem az, hogy minél több új kötet kerüljön a boltok polcaira.

Az egész “ekönyv” dolog úgy kb. 3 éve indult. És azért, mert a régebben kiadott könyveket, használtan, eszméletlen pénzekért lehetett csak megvenni az internetes antikváriumokban és licitálós oldalakon, végül pedig már a nagyobb netes könyváruházak antikvár részlegein is. A kölcsönkért régebbi könyveket kezdtük/kezdtem digitalizálni, hogy meglegyenek. Semmi olyan gondolatom nem volt, hogy ebből netes könyvtárat készítsek. De aztán valahogy túlnőtt ez a dolog rajtam és most már itt tartunk.

Van kapcsolatotok egyéb underground e-könyvtárakkal?
Csak nagyon kevéssel.

Kik a felhasználói a könyvtáradnak?
Főleg hölgyek :D Életkor teljesen változó, a tizenévestől, a negyvenesek át, a hatvanasokig. Kismamák, diákok, dolgozó hölgyek, nyugdíjasok. Bolti eladók, tanárok, könyvtárosok és értelmiségiek vegyesen. Sokukat ismerem, azért vagyok ilyen profi :D Persze a felhasználók többségét nem, de statisztikai alapon kivetítek :o)

Lehet tudni, hogy milyen eszközön olvassák a könyveket?
A többség számítógépen olvas. Még nagyon kevés tagnak van e-könyv olvasója.

Lesznek-e könyvek a jövőben?

“Játsszuk, ami nincs, de szeretne lenni”, feldobom a labdát jó magasra Paszternák Ádámnak, aki most valószínűleg a Ksz!-t olvassa kikapcsolt gép mellett. Van neki épp most induló blogja A jövő könyvtára néven, nem csak a munkája miatt vesz SF-et a kezébe, és fel is kértem arra, hogy valamikor beszéljen az SF Portal Meetupon a témáról.

Tatjána Tolsztaja rendkívül hülye című - legalább fél évig tartott távol a könyvtől, ti ne kövessetek el ilyen botorságot - regényében nem sok könyv van. Volt némi atomháború, az emberek többnyire elfelejtettek mindent, furcsa Következményeik vannak, azaz farkuk nő meg három szemük van, cserébe például tudnak a szemükkel tüzet gyújtani. Ami a fenti elváltozásoknál fontosabb, hogy eltűnt a kultúra is. Ha van mit olvasni, azt sem értik, de többnyire nincs is. A régi nyomtatványokat a betegség hordozóinak tekintik, az újakat írja Fjodor Kuzmics sokféle stílusban, de lassan.

A Kssz!-t befejezve végigfutottam gondolatban azoknak a műveknek a listáját, amikben a könyv vagy az információ jövőjéről van szó. Az 1984-ben teljes az információs kontroll, a 451 Fahrenheit-ben a könyvek be vannak tiltva, ahogy az Equillibrium-ban is tilos mindenféle művészeti tárgyat birtokolni. A Hozsánna néked, Leibowitz-ban a múlt tudását hordozó - viszont a Kssz!-vel szemben feldolgozható, megérthető - anyagok vannak, amik hosszútávon nem sokat használnak az emberiségnek. Disztópia az is, na.

Ha klasszikusokat nézzük, akkor sem jobb a helyzet. Vannak kultikus, idézett nem létező könyvek - mondjuk Irulan tollából - de az írott kultúráról amúgy nincs sok szó. Mintha nem is létezne ilyesmi az SF világokban. A legviccesebb talán az Alapítvány, ahol a kultúra írott formába való rögzítése Seldon vezércsele.

Sok helye a cyberpunk jövőben - ami amúgy a múltunk, ahogy az a mai cikkem ITT-s részének írása közben kiderült - sincs a klasszikus értelemben vett könyvtárnak. A szórakoztató irodalmat helyettesítjük valami szimstimmel, magasirodalmat ugye nincs aki olvasson, minden másra pedig ott vannak az adatbázisok. Utóbbit se a hős bogarássza, összeüt egy szkriptet, ami összefoglalja a lényeget.

Ezzel csak az a gond, hogy igen kevés mű jutott eszembe. Még akkor is vékony, ha plusz egynek bedobom a direkt DRM-ellenes tanmesének íródott Right to read-et vagy a könyvtáros-titkosügynökök kalandjairól szóló Read or Die-t. (Utóbbi ráadásul csalás is volna.) Több cím viszont nem jut az eszembe. Itt élünk a mindenütt jelenlévő multik között, este hazamenetel előtt eszünk sarkikínait vagy sarkiarabot, van otthon pofátlanulszélessáv, menet közben elégszélessáv, és valahogy ez a könyv dolog kimaradt az egyenletből. Vagy csak én nem olvastam, amit illett volna róla?

A Kssz! a Könyvudvarban a legolcsóbb, kerek 690 forint. Ennyiért a hülyének is, ráadásul a beszerzése jó ürügy a Múzeum körút körbejárására. A többi könyv körülbelül egy sör áráért gyűjthető be az antikváriumokból. Minden elmondatott.

IngyEEEn adatbázis az ELTE-n

Azt írja az ELTE könyvtáros szak hallgatói érdekképviseletének blogja - fáj leírni, de a betűszavuk még rosszabb - hogy június tizedikéig ingyen elérhető az egyetem könyvtárának gépeiről az IEEE mérnöki szervezet könyvtára. A digitális bőségszaru csodás anyagokat tartalmaz, például cikkeket a Strela-1 orosz számítógépről, csak hogy a saját kívánságlistámat nézzem.

Aki lecsúszik a tesztről, az beiratkozás után a BME könyvtárában is elérheti az adatbázist, sőt ott ACM Digital Library is van. (Ahonnan pedig a Hip, hype and hope 1990-es SIGGRAPH panelbeszélgetésből készült cikket szeretném nagyon.)

#2342 (v mint vita)

Magyarán a kérdés így oda szűkül le: mekkorát ártott ez a könyvtárügynek?

Mivel szerintem sokat, s nagyon, ezért ezt én akkora véteknek tartom, hogy a magam részéről nem tisztelem meg a szerzőt azzal, hogy szakmailag vitatom, amit mond.

Ha már játszunk

O’Seamus kérdésére - miért web, miért nem könyvtár és egyáltalán van-e ennek teteje? - rendes válaszom ugyan nincsen, cserébe készültem egy egészen jó negyed felelettel, ha már játszunk jeligére. Fogtam a meg kéne venni könyvlistámat és a címeken végigmentem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Országos Idegennyelvű Könyvtár keresőjével. Az eredmények a várakozásaimnak megfelelően alakultak, van már “papírom” is van arról, hogy nem mainstream az érdeklődésem.

A lista magyar nyelvű elemei kivétel nélkül megvannak a könyvtárban, még a szerzői kiadásban megjelent a „A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong” szubjektív punktörténeti alapvetés is. Sőt, kiderült az is, hogy Ravenscroft Spear of Destinyjéből - ami valami okkultos nácis csoda, ahogy emlékszem - van magyar fordítás. Az egyetlen angol könyv, amit a gyors vizsgálattal sikerült a könyvtárakban meglelni az Steven Furnell Cybercrime - Vandalizing the Information Society-je, ami nem is csoda, ott lelte annó Gazs.

Az angol nyelvű irodalmakkal nem jártam szerencsével. Az elszálltabb, nyomokban game studiest vagy hackeretikát tartalmazó források hiányát még megértem, de sima szórakoztató irodalom sincs. Se Cory Doctorow, se Shockwave Rider, se olyan Stephenson, ami nem a Snow Crash vagy a Cryptonomicon. Ennél talán még a Bookline is jobban teljesítene.

És akkor a fél válasz: majd ha az engem érdeklő témákról lesz magyar olvasnivaló, majd ha a könyvtárban az alap szakirodalak meglesznek, - öncélú intertextus következik!- majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról, akkor megyek. Addig barátaim az Amazon, Bookstation, Bestsellers meg persze az angol, amerikai szakblogok. Persze ugyanúgy válogatni kell köztük, mint a könyvek közt is.

Zárójel: Valahol persze röhej, hogy még probléma a nyomtatott papír utaztatása, miközben az utolsó munkafázisokig minden digitálisan zajlik. Átmeneti egy jövő a miénk.

(Ezzel a lendülettel jegelem egy időre a keressünk rá és csodálkozzunk vonalat. Mindenkinek jobb lesz.)

Könyvtáros körkérdés

Kaptam, de eddig más dolgom volt rovatunk következik: könyvtáros körkérdés.

  • Melyik könyvtárnak vagy a tagja?

Miskolcon a Rákóczi könyvtárba, a debreceni Egyetemi Könyvtári tagságom már talán lejárt, és ha az le, akkor a tanszéki is. Készülök a CEU-ba beiratkozni, mert ott van JSTOR.

  • Kedvenc könyvtáros történeted?

Elektromos könyvtáros van. Ültem az egyetem folyosóján csendesen multitaszkolva, mikor egy bölcsész arc - tisztázzuk, bölcsész bölcsészezhet, rájt? - belenézett a monitoromba, majd amikor ismerős alakzatokat látott, rákérdezett mit csinálok. Épp a MEK volt nyitva, mondtam verseket olvasok órára. Rövid tizenöt perc kellett, hogy lepörögjön a srác, mert “versek az interneten, ez milyen jó ötlet.” Azóta is mesélem rémítgetés céljából.

  • Mekkora volt a legnagyobb büntetést amit kifizettél?

Őszintén megvallva, nem emlékszem. Egyszer engedtek el valami sör méretűt. Örültem is.

  • Hány db kölcsönzött könyv van nálad?

Most éppen tiszta vagyok. Viszont nem tudom, kinél van A Háló Kalózai kötetem. Valaki?

  • Ismersz-e könyvtáros blogot? Melyik az?

*Élet és Könyvtár, FIKSZ és Lilos jönnek az rss olvasómba. A tágabb felsorolástól tekintsünk el.

A szociálkodás részét viszont kihagynám. Úgyis egy hét csúszásban vagyok a mémhez képest.