Bölcsészjátszma

Az egyik magyarázat tisztán irodalmi jellegű. Márai Sándor kései, 1985-ös vallomásában írja, hogy voltaképpen egész életében tervezte egy bűnügyi regény megírását, de végül is csak egy töredékes formában fennmaradt regényig jutott el, mely Szívszerelem címen jelent meg a halála után. Az utószóban ez olvasható: „Egy tapintatlanul hosszúra nyúlt írói pálya műfaji kísérletei közben visszatérően megkísértett a kaland: írni egy krimit. Mert ne áltassuk az olvasót, a krimi az ős-irodalmi műfaj. Az Odüsszeia, mint a Hamlet, az Isteni színjáték, mint a Faust mind bűnügyi remek is. (…)”

Lassan neki kéne állni dokumentálni a filosz játszmák alapvető stratégiáit. Valahogy úgy, ahogy a becslési játékokat megírták Thomsették. Onnan ugrott be az ötlet, hogy a fenti szöveg jött szembe Bán Zoltán András A magyar krimi nyomában című cikkében. Figyeljük meg az eleganciát, ahogy a klasszikus bölcsészjátéknak számító ókori görögözést egy tekintéllyel végezteti el. Ezért biztosan dupla pont fog járni majd.

#3113 (l mint linkek)

Egy Egyre inkább az az érzésem, hogy Jonathan McCaulmonttal gyémántot találtam. A kritikus videojátékokról szóló Blaspemous Geometries sorozata is remek, és a saját blogján megjelent szórakoztató irodalomról szóló recenziói is nagyon jók. A legutóbbi, ami Ian McDonald The Dervish House-áról szól, egyrészt lebeszélt, vagy legalábbis óvatosságra intett a könyvvel kapcsolatban, másrészt pedig körülbelül öt jövőbeli olvasnivalóra hívta fel a figyelmemet. Mindezt úgy, hogy izgalmas volt együttgondolkodni vele. Van neki RSS-e, érdemes felvenni.

Kettő Magyar fantazy fanzin indul Nomád néven, az írókör.com-osok csinálják, például a mindenhol jelenlevő Kleinheincz Csilla. (Akivel az ismerkedést a MEK-en és Csilla lapján kell kezdeni, ahonnan első regénye letölthető, a többiért meg az ember maga megy a könyvesboltba.) Na ennek a Nomádnak az indulása kapcsán szedte össze Farkas Balázs, hogy mi a baja a magyar fantasyvel.

Három Nem is mondtam, de a Science Meetup szervezőt keres. A meetupszervezés a világ legjobb dolga, de egyedül csinálva könnyen bele lehet fásulni. Ha van időd, jelentkezz!

Magyar égen magyar ufó

Nem, nem a meteorról lesz szó, hanem a Géniusz - az alkimista című magyar gyártású minisorozatról, aminek tegnap ment le az utolsó része az M1-en. A filmek nem hibátlanok - például a Géniuszban is van kortárskönnyűzenés éneklős jelenet, gáh - de szórakoztatóak annyira, hogy a háromszor ötven percet megérje rájuk áldozni. Egyedül a hitetlenséggel kell megküzdeni az első pár percben. Könnyebb elhinni, hogy az amerikai elnök által használt, a HMS Resolute expedíciós hajóból készült íróasztalban szabadkőműves titkok vannak, mint hogy a Zsolnayak alkimisták voltak. Ha ezen felülemelkedünk, akkor a magyar Da Vinci-kód, a pécsi Nemzet aranya működik.

“Szólni kell a Katedrálisnak, küldjenek intervenciósokat!”

Ami nekem igazán érdekes volt, hogy az M1-re készülő sorozatot bekapcsolták a legnagyobb magyar sci-fi történetbe. A Géniusz második részében már emlegetik a Katedrálist, az idő folyását ellenőrző szervezetet, később pedig fel is tűnik az intervenciósokat hozó Bíboros. A közös pont persze megvan a Mysterious Universe és a sorozat között, Fonyódi Tibor az. Sose hittem viszont, hogy így jut be a regénynek - az általam olvasott minta alapján - annyira nem jó, viszont a filmrevitelért síró MU világ a tévébe.

Néznivaló

Forradalmárok papírból

Egy Derekasan lemararadtam a hírekkel, az M2-es leadja az Akunyin krimijeiből készülő remek orosz filmeket, minisorozatokat. Az első kaland, az Azazel már le is ment valamikor december elején, a Török cselből pedig az első epizódról csúsztunk le. (Illeve én csak az elejéről.) A port.hu ígéri Az államtanácsosból készült filmet is, amihez volt már szerencsém, és remek darab. Török csel második része január 9-én este kilenckor, a záró epizód pedig egy héttel később szintén kilenckor kerül a képernyőre. Arról nem találtam hírt, hogy lesz-e ismétlés.

Kettő Szintén későn jutott a kezembe az óév végén magyarul is kiadott legújabb Fandorin kaland, a fent már emlegetett Az államtanácsos. A regény hozza a szokott Akunyinos, mintha régi orosz klasszikus lenne, csak jóval többet ölnek benne vonalat. A századforduló világa amúgy is érdekes az író festésében: még tekintetesek és méltóságosak az urak, már akadnak felvilágosult kisasszonyok és már lőnek és robbantgatnak az eddigi rendszerrel mélyen elégedetlen forradalmárok. Ehhez jön még, hogy a zseniális orosz nyomozó a tekintetesekbe és a méltóságosokba is bele tud akadni, ha úgy hozza a sors.

Az én lelkendezésem helyett érdemesebb Wirth Zsuzsi ajánlóját elolvasni az origón.

Három Ha már elvtársak és rendőrök, szerintem sose volt szó a blogon a Tigris brigád címet viselő francia moziról. A hősei Franciaország első motorizált rendőri alakzatának tagjai, akiket olyan kocsikkal szereltek fel, amit egy ambíciózusabb biciklista azért meg tud viccelni. Ellenfeleik az orosz anarchisták, a velük szimpatizáló franciák, a háttérben mocskos üzleteken agyaló orosz arisztokraták, van minden.

Szakirodalom 1971-ből

Ha a fogyasztás felől nézzük, a regény irodalomalatti, de színvonaltalanságát közönyös fölénnyel elviselő vetélytársává lett a krimi, a sci-fi, a porno, a történelmi, életrajzi, lélektani lektűr. (…) A maga területét korán kialakító és függetlenségére büszke detektívregény mai örököse, a krimi többé nem éri be, hogy rejtvényfejtése logikai levezetéséhez minimális irodalmi kelléket használjon, már Hemingwaytől ellopta az eseményelhallgatés és a párbeszédkattogás technikáját.

Sükösd: Változatok a regényre, Gondolat, Budapest, 1971.

A regény jövőjéről szóló utolsó pár oldalban szalad bele ezekbe a megállapításokba. A megelőző elemzések nem rosszak. Az aranykori SF-ről is akad pár remek mondata, ha bárkit érdekel, isten neki, begépelem.

Update:

Napjaink alkalmazott regényirodalmának legfiatalabb hajtásai, a tudományos-fantasztikus regény eszményien szemlélteti keletkezésének szükségességét és megvalósulása buktatóit. Bűnözésnek és bűnüldözésnek, a nemi élet technikájának, szerepeinek, viselkedési mintáinak évezredes történelme és változatos irodalmi hagyománya volt, ezért tömegesíthető regényszabványai is lehettek. A tudomány és technika mostani fejlődése, a totális fegyverek néma fenyegetése közbeni űrhódítás, a jövő minden korábbinál kíváncsibb faggatása viszont két évtizedes élmény, gyér és használhatatlan irodalmi előzményekkel. Ez az oka, hogy a krimi és a pornográfia megteremtette önmaga remekeit, a science fiction azonban műfaján belül is főként közepes műveket alkotott csupán, szaktudományos, filozófiai, politikai közlését irodalmi közhelyek kulisszái közt keltette életre.A pszeudoregény - még inkább, mint a regény - személyiségfigurákkal kel dolgozzék, jellemről, viselkedésről a XXI. században vagy bolygóközi állapotban viszont semmit sem tudhat a regényíró, a science fiction így a hagyományos regény szokványos jellemábrázolásával vegyíti fizikai, csillagászati, bölcseleti információit. A műfaj esztétikailag nem hiteles keverék, tudománynak és futurológiának híg, regénynek lapos.

Így jár, aki hülyeségeket ígér. :)

Amúgy iszonyat elgondolkodtató. Első blikkre ott azért beleakadnék, hogy az SF legalább annyira novellairodalom, mint amennyire regény. (Például az Alapítvány is novellákként jelent meg eredetileg.) Illetve bőven úgy érzem, hogy a hidegháború leírásához megvoltak az eszközök. A Dr. Strangelove 1964-es, az ember által megérthetetlen külső fenyegetés leírása pedig legalábbis Lovecraft óta nem újdonság. Persze ő megintcsak határeset lenne Sükösd szerint.

Nyomoz a tolvaj, nyomoz a rabbi

A huszadik század egyik hőse a nyomozó. Mindig képben van, minden cselszövésen átlát. Véresen-borostásan túléli a legvadabb bandaháborúkat, de képes eligazodni az évszázados kastélyokban történt rejtvényszerűen finom gyilkosságok közt is. Nem csoda, hogy a detektív meghódította a számítógépek képernyőjét is. Rendhagyó független krimijátékok jönnek.

Continue reading “Nyomoz a tolvaj, nyomoz a rabbi”