Kés Bugyl prefektúrából

Hülyén fog hangzani, de majd kimagyarázom magam: a dizájtárgy-boltokban az, hogy mit akarnak eladni nekünk, legalább annyira fontos, mint a termékek. A legjobban a Best Made Companynál látni ezt. Egészen biztos, hogy a kézzel festett és egy rejtélyes amerikai manufaktúrában gyártott baltákat senki sem veszi komolyan. Dizájntárgy, amitől ősi fákat döntő férfivá válik az is, aki amúgy hét közben marketingtanácsad. Ennek megfelelően van is paródiája.

AFA_LICKITYSPLIT-960_1024x1024

Más re- és upcycling, kézműves, hagyományőrző és dizánj jellegű boltoknál már ennyire nem egyértelmű. A heti leletemre, a Cool Material boltjára például még nincs teljes magyarázatom, bár a Gifts for men jelmondat azért árulkodó. Minden nagyon fémből és bőrből van, nem nagyon spóroltak az anyaggal és inkább békebeli, mint nagyon dizájnos darabok vannak készleten. Régen amúgyis minden jobb volt, ami meg most jó az azért az, mert a réget idézi.

Azért azt majd mutassák mem egyszer aki, a férfiasságot szintén a nehézség és csillogás mentén meghatározó J. Lawson and Co. által gyártott szorítóbilincs jellegű kulcstartót vesz 40 dollárért.

640

A Cool Materialnál egy sztori, aminek úgy tűnt, hogy érdemes utánamenni. A nagyon mezítlábas higonokami kés rövid leírása ígért hagyománytiszteletet, a legjobb megye kardkovácsait, még tán szamurájt is. Logikus volt megkérdezni Balázst, aki Japánban él jó ideje, hogy nézzen utána, mit ír róla a helyi internet. Persze nem voltam elég alapos, egy angol késes fórummal lepett meg, ahol leírják, hogy a rögzíthetetlen pengés, tényleg filléres termék valóban régi terv alapján készül. A késeket azután kezdték el gyártani Kjúsú (régi nevén Higo) kovácsai, hogy a szamurájokat 1877-ben megfosztották a kardviselés jogától és egyéb előjogoktól. Az egyszerű, de jó acélból készült kések sikeresek lettek, annyira, hogy 1907-ben védjegyoltalmat jegyeztetett be rá a késműves céh. Aztán egy 1961-es gyilkosság után jöttek még erősebb törvények, de a higonokami azt is túlélte. Ma egy mester, Nagaó Motoszuke gyártja még az eredetit, egy másik korábbi céhtag pedig a majdnem eredetit. Lenne ebben egy Duna TV-s népi iparművészes riport, de még nem találtam hasonlót.

SONY DSC

Aki pedig nem akar japánt, az vehet XIX. századi németet, francia gyarmatosítókést vagy persze mindenki Opineljét, ami ugyanezt a mesét meséli, csak mindenhol lehet kapni.

(Fotók: Best Made Co., Cool Material, Frédéric BISSON / Flickr CC-BY)

Pixelhősök (kritika)

A könyv legerősebb és legfontosabb részei azok, amelyek a magyar játékkultúrával, klubokkal, számítógépes újságokkal foglalkoznak. Az egyik interjúból megtudhatjuk, miért nem jutott egy forint sem a Commodore 64-re készült legendás The Last Ninjá-t fejlesztő magyar programozóknak. Hogyan nőtte ki magát az egy darab Spectrum számítógéppel rendelkező Csokonai Művelődési Ház számítógépes klubja akkorára, hogy többször megtöltötték rendezvényeikkel a BME auláját. Szó esik a Novotrade által futtatott csapatokról, a másolópartikról, és a csokonais rendezvényekből kinövő magyar videojátékos sajtóról is. A részt a “Csoki”-t azóta is igazgató Tóth Lajos sztorijai és az egy generáció számítógéphez való viszonyát meghatározó CoVboyjal készített interjú fogja keretbe.

Megjelent a kritikám Beregi Tamás Pixelhősök című videojátéktörténeti könyvéről az [origo] Kötvefűzve blogjában. Ha minden igaz, a könyv a Klauzál 13-ban a legolcsóbb.

(Fotó: Hajdú D. András, [origo])

Akusztik: ingyenzene az MR2-től

Csak kérni kellett! Múlt szeptemberben írtam arról, hogy az egyik legjobb a magyar levegőégben az MR2 Akusztik műsora, csak kár, hogy online nem lehet meghallgatni a koncerteket. A rádió harmadik születésnapja alkalmából felkerült a honlapra egy Akusztik player, amiből az összes eddigi műsort meg lehet hallgatni.

Aki nem éri be a streamelős megoldással, az a szokásos úton, torrentről továbbra is be tudja szerezni az adásokat. Illetve várhatóan fognak még megjelenni Akusztik válogatáscédék is. Most már csak jó kis digitális zenebolt - FLAC-cal persze - kéne az MR2 mögé. Várom mondjuk a negyedik születésnapra.

Hova tűnt a jövő kultúrája?

2295. január 7. Los Angelestől délre

Késő éjszaka volt, és az ágyban feküdtek. A hangfalakból egy háromszáz éve halott, rekedt hangú énekesnő szót, és egymást átkarolva szótlanul hallgatták a bluest.

Nekiugrottam, hogy elolvassam a magyar SF kultikus Katedrális-sorozatát, de az ilyen szövegek mindig megakasztanak. A korábban olvasott Szélesi-féle Ellopni egy Chagallt-nál is hülyére idegesített a jelenség, de arra nem számítottam, hogy a Mysterious Universe ur-regényénél is belefutok.

Ja, hogy ne rizsázzak, és mi a bajom? Hogy hiányzik nagyjából háromszáz évnyi kultúra, és ez romba dönti az egész világot. Az a kisebb baj, hogy 2200-as évek végén ugyanazok a klasszikusok, mint ma, megtartja a kánon. De hogy háromszáz év alatt annyira nincs semmilyen új könnyűzene, hogy a motoros rosszfiúk kénytelenek kemény rockereknek lenni, az elkeserítő. Lézerpisztolyos kilencvenes évek ez, nem más.

És akkor a Chagallból fel sem emlegetem, hogy az antagonista a huszadik század autóit gyűjtő oldschool náci. Ott már sírtam. Akkor inkább a Dirk Pitt regények, Studebaker meg Stutz abban is van.

#2296

It’s hard to say exactly why the PS2 holds such an affinity with gamers, as – unlike its successor – the console can’t play Blu-ray Discs, doesn’t have an integrated hard drive and won’t connect to the internet.

(Reghardware)

Az AP anyaga pedig remekül megvilágítja a lényeget. Régebb óta van PS2, mint iPod, XP vagy épp a leköszönő Bush adminisztráció. Nyolc év az már történelemmel, kultúrával, kánonnal jár. Hát hogy a fenébe ne vennék a gépet, amin hat-hét év kultjátékai jó eséllyel menni fognak.

Ja, a hír amúgy nem túl érdekes, én meg egyébként PC gamer vagyok.

Mégsem üzlet a virtuális világ?

A nap kérdése pedig az, hogy merre billen a mérleg, ha egy profitorientált cég kivonul a Second Life-ból, a helyére viszont beköltözik egy állami pénzből finanszírozott projekt. Nevezetesen a Reuters dobbant a virtuális világból, helyette virtuális Kínát - hanyadikat? - csinálnak az oda kiküldött tisztviselők felkészítésére. Lehet csak hozzám nem jutnak el mostanában, de mintha a kultúrát játszunk a kibertérben lendület is alábbhagyott volna mostanában.

Ha utat engedek az előítéleteimnek, akkor úgy tűnik, hogy a VR aktuális verziójáról is kiderült, hogy játékra való.

Cikkek erre:

Köszönjük, ülj le!

Mi a Magyar Gárda rövid-, valamint közép- és hosszú távú célja? Mi az, amit el szeretnének érni?

Erős nemzeti önvédelmet szeretnénk kialakítani. A magyar kultúrát és történelmi múltunkat sok támadás éri. Igazából e kultúra és történelem védelmére alakult a Magyar Gárda.

Ki, mikor és hol támadta a magyar kultúrát és a történelmi múltat?

Erre most hirtelen nem tudok válaszolni.

(forrás: Bod Tamás interjúja a Gárda Békés megyei kapitányával)