The Setup - bloggerek és a felszerelésük

Kobak azzal lepett meg, valamikor hétfő éjjel vagy kedd reggel, hogy elindítja a Usesthis.com magyar verzióját. Az ilyen cájgbemutatós oldal arra jó, hogy izgalmas dolgokat tudjunk meg azokról, akiket ismerünk-forma a netről. Például a usability guru Nielsenről, hogy egy bődületes gamer toronygépen dolgozik, vagy Adriánról, hogy a paranoia a hobbija.

Mivel az ötlet tök jónak tűnt - és az első hat bemutatkozás alapján az is lett - megírtam a T61-et, a OneNote-függésem, azt, hogy megint jó fotózni. Meg volt szó mindenféle jujsárga Peli táskákról is.

Ufószekta, fecskenyál

Egy Olvasom John Naughton - veterán brit tech újságíró, mostanában a Guardianban szokott szembejönni - könyvét az internet történetéről. Ez most nem a távírótól kezdi, mint a múltkori hasonló munka, a számítógépek és a hipertext rendszerek mögött álló agyakat veszi egyelőre számba. A könyvről legyen szó később, a java még hátra van.

Az egyik fejezetben előkerül Vannevar Bush, a hipertext rendszerek egyik ősapja, meg mellette Roosevelt tudományos főtanácsadója.

Kettő Mielőtt a fenti két dologhoz hozzáfogott volna Bush, a Tufts-on diplomázott. Itt a vonatkozó szöveg, egy mondat tetszik igazán, azt kiemeltem.

Bush was born in Everett, Massachusettes and did his undergraduate and graduate studies at Tufts University, where his Master’s thesis in 1913 included the invention of a device called the Profile Tracer, used in surveying work to measure distances over uneven ground. Profiles were usually obtained by using theodolites and required several men, careful measurement and a good deal of calculation afterwards before they could be drawn up. Bush set out to merchandise this process and constructed a weird contraption which looked like a vertical section through a low-slung perambulator. At either end was a bicycle wheel; in between was an instrument box containing gears, a rotating drum and a pen linked to a sensor. At the back was a handle which Bush used to push the device forward over the terrain to be profiled. As he progressed a record of the elevation of the ground was traced on paper fixed to the revolving drum. It was , said Bush,’quite a gadget’, but it got him his Master’s degree and a patent though, alas, no fortune.

Kulcsszó a gadget. Végigszaladtam pár netről elérhető szótáron, akadt köztük etimológiai is, de nem találtam azt a jelentést, ami kihallatszik ebből a mondatból. Zseniális gányolásnak tűnik, olyan berendezésnek, amit csak a fecskenyál tart össze, nem a mai értelemben vett kütyünek.

Ha rosszindulatú vagyok, akkor ma ezt bétának hívjuk és a bocsánatos bűnök között tartjuk számon. Megragadom az alkalmat, hogy a G1 felé mutogassak.

Három A fenti idézetet hálistennek nem kellett begépelnem, a Wingmakers ufószekta fórumára begépelte egy lelkes tag. A szekta maga még a gadget jelentésváltozatainál is érdekesebb.

A bevallottan kitalált mitológiány egy James nevű alak kezdte el, de ahogy kinéz, akadtak játszótársai bőven. Csak pár ponton olvastam bele a történetbe, de így is biztos vagyok benne, hogy a huszadik század összes fontosabb értelmiségijét sikerült “belekeverni” az ufók körüli történésekbe.

A projektet egészen jól összefoglalja a Wingmakersről szóló, 2007 novemberében törölt, Wikipédia szócikk. A Wayback Masinán megtaláljátok a szöveget.

E-könyv vagy kütyü?

Úgy érzem most jön az, hogy köröket futunk a ‘beleszereltünk minden szart, cserébe annyiba kerül mint egy laptop’ és a ‘valójában ez egy könyv’ iskolák körül. Mivel azt szeretném, hogy ez a technológia elterjedjen és ne csináljanak belőle PDA 2.0-t vagy tablet 2.0-t, igazán drukkolok az ez csak egy könyvnek.

A képen az új iRex Digital Reader látható egyébként, a fapados 649 dollárba fáj, a wifis-3G-s csúcsverzió inkább 900-ba. Ja és van még érintőképernyő is, nehogymár az ne legyen. Aljas önmagam idézése, de a Kindle legnagyobb előnye az volt, hogy nem érződik kütyünek.

(via robi megosztott linkjei via engadget)

IT az irodalom érettségin

Szeretem, amikor az oktatás modern vagy legalább modernnek próbál látszani. Leesett állal néztem, hogy a gyakorlótanításom alatt - nyilván később tudtam meg - egy Microsoftiába szakadt földim Web 2.0-ról tartott előadást a diákoknak délután. Nem tananyag, de legyenek csak képben.

Hasonlóan vagyok a tegnapi magyar érettségi érvelős feladatával.

Az Ön megítélése szerint véglegesen kiszoríthatják-e az elektronikus adathordozók a hagyományos >könyveket? Vagy a kétféle médium kölcsönösen fel is erősítheti az olvasói/felhasználói érdeklődést? Milyen >előnyei és hátrányai vannak a szövegek e kétféle megjelentetésének? Az alábbi gondolatokat is figyelembe >véve, érvekkel alátámasztva fejtse ki véleményét!

„A tapasztalatok szerint a médiaváltás nem azt jelenti, hogy az újabb médium automatikusan eltörli a régit. Igen gyakran fellépnek váratlan kölcsönhatások, s olyan szinergikus kapcsolatok jönnek létre, amelyek először világítanak rá a látszólag túlhaladott médiumban rejlő bizonyos lehetőségekre és értékekre. Például a posta nem kevesebb hasznát látta a telefonnak, mint a film a televíziónak vagy a könyv az újságnak (és megfordítva). […] Bármelyik CD-ROM – a maga imponáló tárolókapacitásával – nemcsak a könyvek teljesítőképességének határait demonstrálja, hanem egyúttal azt is, hogy a könyvet mint olyat miben nem tudja felülmúlni egyetlen más új médium sem.” (Mitől beteg a könyvforgalmazás?)

Vannak kételyeim, hogy a gimnáziumi informatika oktatás felkészíti-e ilyesmire a kölköket. De ha nem mindennapi megélt élmény a számítógép, akkor miért is beszélünk információs társadalomról vagy annak az építéséről. Összességében tehát tetszik a feladat. És - amolyan nagybetűs fajta - többnyire a megoldókulcs is jó érveket, jó szempontokat ad a tanárnak. Kimaradnak a pda-k és moblitelefonok - mert ez már nem fér bele a könyv emberének világába? -, nem kerül szóba az epapír - biztos túl új -, de a tudás megőrzésével, terjesztésével kapcsolatos fizikai korlátokról elég szó esik.

Kicsit persze benne van az is, hogy a tanítás utolsó pillanata nem a vizsga. Ami most a megoldókulcsban szerepel, azt a javító tanárok is tudni fogják. Milyen ügyes.

Pasziánszmasina

Napok óta próbálok rájönni, hogy mire lehet használni egy Mitac Mio P550-es pda-t.

Olyan tippjeim voltak eddig, hogy:

  • könyvek olvasása - de ma délután végtelen ciklusba futottam Cory Doctorow Someone comes to town, someone leaves town-jának előszavának olvasása közben. Negyedszerre már annyira nem volt érdekes, miért választotta a CC licenceket. A könyv sima txt volt, még a romantikus formátumokat se tudom okolni, marad a szoftver, a Mobipocket reader. (A platformra elérhető a MS Reader is a maga zárt .lit formátumával, pragmatikusan talán jobb választás.)

  • wardrive/warvalk bohóckodás - a kanonizált pocketpc-s wardrive alkalmazás, a WiFiFofum, jó is volna, de úgy zabálbálta fel a 400mhz-es procival szerelt vasat, hogy öröm volt nézni. Az első hard resetem - minden elszáll - ennek az appnak volt köszönhető. Ez se nyert.

  • always on kommunikáció - kicsi, okos, van benne wifi, ez lehetne az okos jelenlét-eszköz, amiről Németh Ádám álmodik (akit amúgy is akartam linkelni, mert a szövegben lesciencefictionszakértőz :) ). De nem az, egyrészt nem hajlandó csatlakozni WPA-PSK hálózatokhoz, bár elvben támogatja, másrészt keveset bír akkuról, harmadrészt minden bekapcsoláskor kézzel kellett bekapcsolni a wifi kártyát. Ha lehet automatikusan is, akkor igen jól eldugták.

  • navigáció - autóban, szivargyújtótöltőre dugva, iGót futtatva remek lehet. A beépített antenna a külső BT gpshez képest lassan találja meg a műholdakat, de autóban ülve ez kit is zavar? Viszont egy P550-es és egy iGo árából talán már adnak egy tisztességes PNA-t.

Szóval semmi olyanra nem jó a kütyü, amire szívesen használnám - hosszú autótúrákat nem tartok - pedig isten látja a lelkem megpróbáltam. Azért szomorú, mert amúgy a vas jól van összerakva. Szabvány miniusb-n tölt és kapcsolódik (sajna, ActiveSynces), BT-n lehet rá másolgatni, a készüléket magát pedig jó kézbe venni. Csak épp céltalan. Pedig még ssh klienst is találtam rá.

(Ebben persze benne van az is a háttérben, hogy az ActiveSynces gépek csak akkor beszélnek az OS X-szel, ha a Missing Sync szereti őket. Ha viszont sync nélkül nem látom értelmét, nem adok ki 40 dollárokat szinkronszoftverre. Sóher vagyok, na.)

#1341

Nehogy már nálam ne szerepeljen a hír: Késik a Leopard egészen októberig, vagy kitudja, mert kellettek az óesiksz developerek az iPhone-hoz faragni az operációs rendszert. Ha megfaragták azt, akkor majd visszaülnek a satupadhoz és tovább csiszolják a Leót. Kész szerencse, hogy nem a dotmac developereket csoportosították át az iFonhoz, nem?

Ennyit a csalódott fanboyságról.

Érdemes viszont abba belegondolni, hogy a rich desktop ekszperiensz évében az Apple semmi újat nem ad a platformra fejlesztők kezébe. Nem lesz októberig CoreAnimation, nem lesz okosabb (oké, oximoron) Dashboard vagy éppen felbontásfüggetlen felület. Csupa olyasmi, ami igazán nem lenne rossz szexi desktop 2.0-s építkezésekhez.

Maradnak persze a kevéssé platformfüggő cuccok: WPF, Apolló, használhatunk majd Netvibes univerzális widgeteket a Dashboardon. Úgy érzem, az Apple most kihagy valamit. Lehet, csak hype.

Kütyük

Egy igazán jó top 50 kütyü lista megtekintése után a következő ablakokat kell bezárni. Több példány vatera, egy-két teszvesz, egy apronet és tényleg csak egy pár ebay.de. A PCWorld cikke az elmúlt ötven év legjobb cuccairól pont ilyen.

Ti olvassátok, én addig játszom a multiméteremmel, ha már Gameboyom nincs. Mondjuk megmérem a kettőhuszat.