Gülüszemű szörnyek, borostyán terminálok
Méréseket kéne végezni, hogy egy számítástechnikai probléma közösségi oldalon történő megemlítése után hány perccel jelenik meg az első segítőkész ember, aki az OS vagy a gép lecserélését javasolja. És az első, aki megoldást is javasol?
A szerző számítógépe tök jól működik. Mindegyik. Tényleg.
Ez itt fent egy OmniOutlineres konferenciajegyzet, amit kicsit lentebb lentebb letölthetővé is tettem. Ezen a képen csak annyi látszik, hogy a bekerülő linkeket a szoftver automatikusan átalakítja kattinthatóvá, kénytelenek lesztek elhinni, hogy bármilyen más rich mediával is elbír. Közvetlenül lehet az outlinerrel hangot és képet is rögzíteni, beillesztett anyagként kezeli a végeredményt, de sose volt hozzá rendes felszerelésem.
Fontosabb, hogy a program akár *kikapcsolt kijelzővel is kezelhető.** Egy tabra beljebb ugrik az adott sor, shift-tabra csökken egyet a tab szint, enterre minden esetben új sort nyit, az előző szövegtömbből csak akkor viszi magával a kurzor mögé eső részt, ha ctrl-tabot kap. Tökéletesen vezérelhető billentyűzetről, de maces app lévén drag and drop műveletekkel is használható. Úgy lehet benne jegyzetelni, hogy nem kell törődni a formázással, az adott, ugyanakkor jegyzetnek tűnik az output.
Emellett a cucc jó még többoszlopos plusz checkboxos listák létrehozására, de ezzel sosem tudtam élni. Még a beszerzendő/elolvasandó tételeket, róluk szóló kritikákat, rendelési helyeket, szerzői weblapokat tartalmazó doksimat se bonyolítottam ilyesmivel. A lehetőség viszont benne van, svájcibicska az alkalmazás.
Mellékszál: a GTD láz kitörésének hajnalán azért ruháztam be az OmniOutliner Pro licencre, hogy a Kinkless GTD rendszert kipróbáljam. Teljesen alkalmatlannak bizonyultam a GTD-re, ettől függetlenül ez volt a legjobban elköltött ötven dollárom (edu licenc).
Végül álljon itt az Ethical Hacking 2008 konferencián készített némiképp zaklatott - nem volt hol tölteni a notebookot - jegyzetem OPML formátumban. Az elgépelésekért - rohanva jegyzeteltem - sűrű elnézéseket kérek, a jegyzetből készült cikkem reményeim szerint mentes az ilyesmitől.
Tegnap válaszolt az Amazon AWS ügyfélszolgálat - tudta a fene, hogy egy email-címhez több azonosító tartozhat - így végre hozzáférek a webes backupomhoz. Nézzük mi maradt az elsődleges gép lenyúlása után.
Ezek meglétével az elveszett adatok nagy részét a film és a zene teszi ki, nem kár értük. Nagyon régi verzió maradt csak a naptáramból - bár a telefonomról valamit talán vissza lehetne nyerni - ennek a backupját meg kell oldani legközelebb. Vetem a keresztet a PGP kulcsomra, még visszavonni se tudom, ha alá van írva a levél, akkor az nem tőlem jön.
És nagyjából ennyi a lajstrom. Nagyon érezni rajta, hogy a Macet használó ember többnyire a desktopon él, mert kézre esik, nem kényelmetlen. Még gondolkodom, hová érdemes importálni a címjegyzékem, maradék naptáram.
+1
A feedek pedig a FeedGatornak és a NetNewsWire-nek hála bezászlózott, kijelölt, megszeretgetett hírekkel együtt megőrződtek a felhőben.
Fogja az ember a fiókban fekvő remek Zydas csipes USB-s wifikárolyt. Megtudja a Tao of Macről (most épp le van halva), hogy ezt a céget megvette az Atheros és azóta fű nő a székháza helyén. Letölti az utolsó verziót a driverből, telepíti, újraindul. Ezután a csili driver felismeri a kártyát, szkenneli a levegőt mint az atom, majd nem talál semmit. Maholnap a linuxos drivert nézem meg bandzsítva.
Update
Meg nem mondom mitől, de elkezdett működni. Vudu.
Cyberpunks - the kind who live in science fiction novels, rather than the kind who write them - are a mythic hybrid of hacker and rocker whose Macs are their “axes”.
Mark Dery: Escape Velocity - Cyberculture At The End Of The Century (amazon)
Winter-een-mas kapcsán elgondolkodtam mik azok a játékok, amikkel méltón lehet ünnepelni Apple gépeken.
Eredetileg úgy volt, hogy ezen a héten behozok valamit a játékkultúra terén begyűjtött iszonyú nagy lemaradásomból. Írtam is egy fél postot arról, hogy mikkel érdemes egy-egy napot játszani, amik futnak macen. Az ugrás alatt ez található. A fenti szép elhatározással szemben napok óta a lista első elemének szánt Halót játszom újra.
Több ok miatt zseniális ez a játék, lesír róla, hogy a Bungie igazán érti a dolgát. Ügyesen használják fel a játékok és SF sztorik tömegei által összelegózott Space Marine legendáriumot - mellékszál: Starcraft II cinematic trailer, ugyanez, gyönyörű - úgy, hogy itt-ott, épp csak jelzésszerűen beleszövik a saját, házi Marathon meséjüket is.
Sikerül úgy felhasználni az idegenekkel való találkozás - és azok kegyetlen megölése - SF toposzát, hogy első végigjátszásra folyamatosan érdekes marad a játék. Meg kell érteni, hogy miért van ott a gyűrűvilág, mik ezek a torz lények, mi a Covenanttal folytatott verseny valódi tétje, ki ver át kit tulajdonképpen?
Végül pedig poén Warthogokkal csapatni Halo szigeteinek tengerpartjain, bokáig vízben állva legéppuskázni a szerencsétlen alieneket - vagy a haverokat multiban. Abszurd, már-már a Csillagközi invázió filmre emlékeztető, üdülési reklámba, propagandába hajlóan szép helyeken lehet lövöldözni.
Szeretnének többet tudni? Kattintsanak a tovább gombra!
Doctorowtól tanultam, hogy saját cikket linkelni nem égő, úgyhogy…
…úgyhogy ma jelent meg az origón az abandonware játékokról szóló írásom, olvassátok. A jogi háttér, a MAME projekt és három játék fért bele, ide jön a szubjektív meg a maces része.
A Looking Glass úgy néz ki zseniális cég volt. A System Shock kettő fél óra alatt magába szippant és nem enged. Ül a válladon kisördögként, és zsolozsmázza, hogy de neked kell egy P3-mas, olcsó, fut a W98, mindenre elég. Ami amúgy igaz, és ahol elfér egy, kettő… négy gép, ott elfér egy ötödik is. Ha sokáig nem jelentkeznék, akkor megvettem.
Aztán, lehet régi macet is emulálni, hogy például Another Worldöt játsszunk rajta. Igaz a Mac Gardenen azt javasolják a srácok, hogy inkább SNES-t emuláljunk. Kell hozzá mondjuk Mini vMac, valami ROM kép régi gépről, némi szoftver, játék, jókedv, bőség. Persze ez is hozza a lelkiismeretfurdalást, nem játszottam még Comic Osmót se - ebből lett a Myst később - pedig meg is szereztem egy ismerősnek.
Lehet továbbá legálban nyomulni, a Looking Glass utolsó nagy szériája, a Thief még ott van a boltok polcain olcsó játéknak álcázva. Azt mondják, annyira nem sikerült rosszul az se.
Nagyon úgy tűnik, a király játékokat csak csillagászati időn belül lehet végigjátszani.