Időnként rámtör, hogy valamit kellene kezdeni a különböző cikkekhez összeszedett, konferenciákon legélpelt jegyzetekkel. Több információt tartalmaznak, mint a végül megírt cikk, megvannak bennük a fel nem használt idézetek, sztorik, információk. Persze kevéssé olvasható, időnként nem működnek a mondatok, tele van gépelési hibákkal, de talán még így is használhatóak.
Próbáljuk ki azt, hogy kirakom ide a tegnapi Nyílt Társadalomért Alapítvány konferencián készült jegyzeteket. Az ügynöklistákat tartalmazó szalagok beolvasásának története mellett - amiből végül írtam cikket - benne van, hogy mennyire más az előző rendszerből származó állambiztonsági iratok kezelése a környező országokban. Szó esik a teljesen eltérő, nyíltabb-punkabb romániai információs kártérítésről, illetve arról, hogy ott egészen biztos, hogy nem volt menő szekusnak lenni. És van pár sor a hazai Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról (ex-Történeti Hivatal), ahová bárki bemehet elolvasni az aktáját, ha van neki.
Cserébe annyit kérek, hogy mondjátok, van-e ennek így bármi értelme.