S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
És ott volt huszonháromban az első stúdió.
Eddig tudjuk a dalból, de azt senki sem énekelte meg, hogy merre volt a híradó első stúdiója? Ki volt az első TV-bemondónő? Ki kezdeményezett először mobilhívást az országban? Hát az első autósvizsgát ki tette? És kitől tanult? És ami a legfontosabb, mégis ki csinálta az első fröccsöt?
Azért írtam ennyi kérdést, mert nem akartam a következő állítással felzaklatni titeket: Rózsa György az egyik magyar James Burke. A hazai mobiltávközlés húszéves évfordulójára készült cikk írása közben futottam bele a Magyar elsők című ismeretterjesztő sorozatba. A tizenöt perces részekben egy találmány, jelenség ismertetése fér bele. Nem csak azt mesélik el, ki nyomott először szódát a borba, mert az persze Jedlik Ányos volt, de mi a háttérsztori, vagy például miért házmester a házmester.
A műsorok nem egyenletesek, ebben nem nőnek fel a minden részben zseniális James Burke-höz, de átlagukban nézve igen jók. Az archív felvételekkel bemutatott régi sztorikat igazán elrontani nem lehet. Többnyire azok sülnek el jól, ahol a források idézgetése vagy az élőszereplős újrajátszás helyett sikerült szemtanúkat, résztvevőket ültetni a kamera elé. Érdekesebb azt hallgatni, ahogy Dömölki Bálint és Kovács Győző beszél az első számítógépről, mint a színészeket nézni.
A műsorból, a fentebb felemlegetett Kapcsolatokhoz hasonlóan, készült két könyv is, amiket kötetenként hat-hétezer forintért lehet beszerezni. Egyik sem volt a kezemben, ha megvan nektek, meséljétek el, milyen. A sorozat néhány darabját meg lehet találni az MTV videotárában, a fájlmegosztókon azonban lényegesen jobb gyűjtemény van fent.
Lehúztam két könyvet a listámról, a könyvudvar.net olcsókönyvesboltba került néhány példány Révay Zoltán titkosírásos könyvének 2001-es kiadásából. A szövegen időnként érződik, hogy 1978-ban írták, a modern kriptográfia nagy része kimarad, nagyon röviden foglakozik az Enigma - azóta ezerszer elmondott - történetével. A világháború utáni ügyek tárgyalásakor érződik, hogy kevés, rossz minőségű információból dolgozhatott csak a szerző, ez van ha az ember a titkokról ír.
Kezdjük a végén: nyugodtan vegyétek meg László Zoltán A Keringését mert jó. Kellemes melankolikus / depressziós magyar science fiction esős napokra.