Nem találok egyetlen igazán jó Montanaro videót sem, amit beilleszthetnék, arra viszont nem szívesen vállalkozom, hogy leírjam, milyen koncerten voltam ma este. A világzene elhasználtnak ható szó, ez meg az volt. Fent állt a színpadon a Vujicsics, Sebestyén Márta, Kobzos Kis Tamás, Écsi Gyöngyi, a Romano Drom, plusz Miqueu Montanaro és a fia, Balthazar. És jól szólt akkor is ha francia volt a dal, ha spanyol, ha magyar, ha cigány, sőt akkor is, amikor öt percen keresztül nem tudtam beazonosítani, hogy ez egy nyelv-e vagy több.
És akkor még azt nem is mondtam, hogy mindig mélyen meghatódom, amikor valaki a világ - kigugliztam - közel hétezer élő nyelve közül pont magyarul akar beszélni. Montanaro pedig beszél, sztorizik arról, hogy milyen volt amikor Gázában koncertezett és jött a helikopter, amikor előre szóltak neki 89-ben Prágában, hogy most már aztán tényleg mondhat bármit szabadon, vagy amikor Algériában lépett fel és épp polgárháború volt.
Ha a honlapjának hinni lehet, október 16-án Aradon lép fel, itt van a szomszédban. Menjetek el. A mostani alkalomból pedig majd lesz Szomjas György film, megnézzük.