“A Forte nevet is én találtam ki”

A szovjetek jóvátételként megkapták a jénai Carl Zeiss gyárat, amit úgy, ahogy volt, átvittek Harkovba. A jénai homokbányából vonaton szállították oda a kivételes minőségű kvarchomokot, amiből kitűnő objektíveket lehetett előállítani, és a német meg szovjet szakemberek közös munkájaként elkezdték gyártani a keleti Contaxot meg a Kijevet, ami a nyugati Contax másolata volt. Aztán a német szakemberek valószínűleg kihaltak, már nem is volt rájuk szükség, mert a szovjetek megtanulták, amit lehetett, úgyhogy a hatvanas évektől már saját konstrukcióik is voltak, amellett, hogy a Hasselbladot is leutánozták.

Bacskai Sándor: Huszonöt év a pályán – Beszélgetés Járai Rudolf fotóművésszel

Valami egészen bagatell hülyeséget keresve bukkantam rá a Fotóművészetben megjelent Járai Rudolf interjúra. A törénet a harmincas években keződik, amikor a fiatal banki alkalmazott megtanul fotózni, megismerkedik Dulovits-sal, majd folytatódik egy világháborúval, a Fortévé váló Kodak gyárral, fotós szövetkezetekkel, cégekkel és végül az MTI-vel. Szó esik a csengőfrászról, az államosításokról, és az 56-ban disszidáló fotósokról és fényképezőgépekről is. Olvassátok el, megéri.

(Fotó: Kishajó a Lánchíd pillérénél, 1946 © Magyar Fotográfiai Múzeum)

MTI: az előző század regénye

Fél éve még azt írtam, hogy

bemondásra kénytelenek lesztek elhinni, mert nem lehet szabadon böngészni, de a magyar internet egyik legjobb helye az MTI hírarchívuma. Nem irónia, nem vicce, nincs benne maró gúny, ez maga a tényvalóság.

Azóta a helyzet elképzelhetetlenül sokat javult. Az MTI pár napja megnyitotta oktatás, kutatási, nézelődési és olvasási célból az archívumának egy hatalmas szeletét. A szabadon kutatható anyagban akadnak hírügynökségi írások a századforduló előttről, 1887-ből. A kezdeti évek beszkenelt és szövegfelismerőn átküldött anyagai időnként a felismerés hibái miatt nehezen kereshetőek, böngészni viszont egyszerűen lehet közöttük.

Az első világháborút követő évek, a Horthy-rendszer, illetve a második világháború hírei már teljes egészében hozzáférhetőek, egészen 1949-ig. Nagy szünet után 1956 a következő állomás, majd pedig az 1988 és 2005 közé eső hírügynökségi anyagokkal zárul az archívum. Mondanom sem kell, hogy techológusi szempontból ez az utolsó intervallum a legizgalmasabb, bár még jobb lenne, ha a nyolcvanas évek elejére is rálátnánk.

mti_450

Az archívumban a lehet az adott korszak jellemző témái szerint leválogatott híreket nézni - például a frankhamisítási botrányról szóló hétszázegynehány írást -, vagy ami még jobb lehet témánként válogatni. Az utóbbiból az 1988 és 1992 közé eső időszak, bizalmas, csak az előfizetők szűk körének szóló anyagai tűnnek igazán érdekesnek.

Az adatbázishoz jár még rövid kortörténet, némi magyarázó anyag, de ezt majd magatoknak megnézitek. Sipirc olvasni.

Modern történelemkönyv beépített keresővel

MTI híradatbankBemondásra kénytelenek lesztek elhinni, mert nem lehet szabadon böngészni, de a magyar internet egyik legjobb helye az MTI hírarchívuma. Nem irónia, nem vicce, nincs benne maró gúny, ez maga a tényvalóság. A lista Gorbacsov újévi beszédével kezdődik, és aztán ott van minden MTI hír tegnap és 1988. január elseje között. Akinek van hozzáférése, mindenképp nézzen szét, akinek nincs az pedig az 1989-es eseményeket tárgyaló MTI oldalon olvashat bele legalább egy év történéseibe.

Internetes holnap

Még zajlik a Civilek a hírgyártásban fórum. Weyer Balázs, Kert Attila és Vince Mátyás beszélget arról, hogy Magyarország még nem az Egyesült Államok, és ennek megfelelően más a bloggerek felé az attitűdjük, mint Dan Gillmoré.

Én addig bírtam, amíg az internetes honlapokra nem terelődött a beszélgetés. Merkoffo majd megírja, ha valami érdekes mégis elhangzik. Ja, meg küldjetek be híreket az MTI-nek, mert ők haladnak a korral. Webkettő.