Kedves naplóm lesz, de ez az egyetlen megközelítés, ahogy végig lehet linkelgetni mindent. Olyan hét van mögöttem, hogy még.
Az egész Kristóf Veronikával, a Sea Shepherd - ők kúrogatják a japán tudományos bálnavadászokat az Antarktisz térségében - Steve Irwin hajójának magyar szakácsával kezdődött. Vele még az előző hét szombatán ültem le beszélgetni, csak aztán elkezdett szétcsúszni a téridő, és így egy héttel később lett belőle cikk: “Senki nem fog helyettünk a bálnák és a szigony közé állni”.
Aztán valamikor Skype-on beszélhettem Björn Bolstaddal, aki annak a norvég iskolának az igazgatója, ahol egyrészt feloldották a szigorú tárgyközpontú oktatást negyven éve, másrészt kitartottak emellett. Ő a Brain Bar Budapesten vett részt egy olyan kerekasztalban, amiről teljesen lemaradtam. Kész szerencse, hogy előzetes interjú volt, így kint van a cikk, aminek az a címe, hogy A jegyek csak akadályozzák a tanulást.
Ezek után három nap Brain Bar jött, két újabb interjúval. Az első már kint van, az XPrize nagyon optimista nagyon csillogószemű és amúgy rendkívül jóarc igazgatóhelyettese, Eileen Bartholomew mondta el, hogy találnak ki új díjakat, mi van, amikor megelőzi őket a technológia, és mi az emberiség jövője. Próbáltam én vissza-visszarángatni a földre, de nem sikerül. Az a címe, hogy Össze fogunk olvadni a gépekkel.
Másnap pedig, ez még nincs kint és csak munkacímem van hozzá - Lehet, hogy ki kell lőni az öregeket az űrbe - Steve Fullerrel beszélgettem transzhumanizmusról és társadalmi problémákról. Ha kiélesedik belinkelem.
(Fotó: John Lewis / Flickr CC-BY, Hirling Bálint / VS.hu)
