Tag: népzene

Posted on

Török tüntetőknek való almabor

Vannak számok, amik időnként előkerülnek. Korokkal ezelőtt, 2008-ban írtam a Son ar chistr-ről, ami egy breton népdal arról, hogy igyunk cidert. Feldolgozta ezermindenki, a hetvenes évek óta iszonyatosan népszerű.

Hanem a fenti számra nem számítottam. Merthogy ez egy török induló, annyi is a címe, hogy birlik marşı, ami a Google Fordító szerint annyit tesz, hogy egység himnusz. A török Eksi Sözlük oldalon, amit a fordító egészen biztosan helytelenül fordít Wikipédiának, fent van a szövege is. Ez alapján tényleg mozgalmi dal.

Az egyik korhűbb feldolgozás kommentjei segítenek továbbhaladni. Vagy visznek tetszetős vakvágányra. Azt írja egy török felhasználó, hogy a dalt a törökországi Marxista-Leninista Kommunista Párt (MLKP) használja. Akiket, csak hogy a sztori kerek legyen, a török rendőrség terrorista szervezetként tart számon. A kommentelő arra is hivatkozik, hogy dalt az első világháború utáni német kommunistáktól, a Spartacus Szövetségtől vették át.

Még jobb, ha egy másik nyomon indulunk el, amely szerint - most kapaszkodjatok - nem hivatalos Luftwaffe himnusz volt a dal. Ezt az orosz interneten szeretik hangoztatni, de bizonyíték sehol sincs rá. Világháborús német dalokat amúgy sem mindig egyszerű előtúrni. Bár pont a nem hivatalos Luftwaffe himnusznak számító Bomben auf Engeland előszedhető, aminek teljesen más a dallama, ritmusa, mindene.

Azért nem teljesen feleslegesen mentünk az orosz webre. Rögtön itt a F.R.A.M. együttes Son ar Chistr feldolgozása, akik ukránként vikinges behatású zenét, illetve a mi kedvenc breton dalunkat játsszák.

Posted on

“Ez az utazó levelem”

A feldolgozások, újrajátszások, együttesről együttesre vándorló dalok iszonyatosan érdekesek. A lentre beillesztett - tényleg, míg olvasol, nyomj egy playt is - Betyárnótában például az a szép, hogy számtalan szövegváltozatban létezik.

A fenti verzió, amit Éri Péter énekel épp a Muzsikás Ősz az idő című albumán jelent meg. Megvan amúgy a lemezre került verzió is a YouTube-on. A 16 Horsepower amerikai alt-country zenekar tőlük tanulta el, és mivel a tematika furcsán passzolt, fel is dolgozták a dalt.

A banda feloszlása után pedig az utódzenekar, a Woven Hand is megörökölte a nótát. Érdekes, tetszetős, balladaian tömör megoldás az, hogy a pisztoly emlegetése teljesen kimarad az angol szövegből. Kettő halott volt, mielőtt mozdulni tudtak volna, többet nem is kell mondani.

A Muzsikás és a Woven Hand közösen is játszotta a számot. A videómegosztók jellegzetességeinek megfelelően különböző szinten rossz felvételek vannak. A lentre beillesztett egészen jól szól, de jobb ötletnek tűnik legközelebb elmenni Woven Handre, ha legközelebb erre járnak.

A Fonó Együttes egy egészen más, nógrádban, Nagydarócon gyűjtött verzióját dalolja a betyárnótának a Mixtura Cultivatis albumukon, meg persze a koncerteken. A szöveg a történés helyét is megnevezi, úgy kezdődik, hogy “Tegnapelőtt Edelénybe”, a betyár pedig nem is pisztollyal hadonászik, de revolverrel. Sic transit, maholnap a betyár ellen is rohamrendőr kell már.

A kislajbim kigomboltam
revolerem elővágtam
kettőt-hármat agyonlőttem
ez az utazólevelem
nesze zsandár itt a nevem
itt az utazólevelem

A további verziókhoz a Google Booksra kell továbbmenni. A magyar könyvtárak ugyan még nincsenek benne, de jópár néprajzi munkában már így is keres a motor. No itt aztán akad zsandár helyett hadnagy, alispán vesztegetős verzió, sőt van egy olyan - szerzői jogi okok miatt csak részletekben megtekinthető - variáns, ahol neve is van a betyárunknak, ő Jancsi, a lókötő.

Eddig a rácsodálkozás.

Posted on

#2869 (h mint hagyomány)

Persze, a hagyomány nem mozdulatlan dolog, hanem folyamatosan változik azáltal, hogy keveredik más hagyományokkal és kultúrákkal. A cigányok legnagyobb tehetsége a hagyományőrzésben van. Ezáltal nagyon sok más hagyományt is a saját kultúrájukon keresztül őriznek meg. Szóval ők rengeteget segítettek és segítenek, hogy a magyar népzenei hagyomány fennmaradjon, ha az ő zenei hagyományukkal keveredve is.

(forrás: “A magyarok ebben lelkiismeretesebbek.” Simon Broughton a Quartnak )

Leao a Quarton Simon Broughtonnal, a Songlines főszerkesztőjével készített interjút. Több ilyen egészen remek gondolat van benne, mint a fenti. Szerintem olvasandó.

Posted on

Angsztos skótok meg a csűr

Nem igazán akartam elhinni, hogy egy olyan kézenfekvő dalból, mint a Burns-féle Ye Jacobites by Name nincs valami erősebb, lendületesebb verzió, ezért nekiálltam keresgélni. Ezer meg egy darab kelta giccs után pedig előkerült Ian Cussick, a Németországba szakadt skót zenész felvétele.

Már ott megvett, hogy két és fél percnyi erős dobolással kezdődik. Nem gitározgatás meg Loch Lomond meg bunny bunny banks vagy ilyesmi, erő van benne. Úgy szól, hogy az ember látja lelki szemei előtt, hogy Burns elküldi a jakobitákat.

Két kattintás, pár related, és már Attila the Stockbroker-nél tartunk, aki a nevével ellentétben nem tőzsdés, hanem punk költő, folk-punk-zenész. A figura harminc plusz éve van a pályán, lépett fel Káeurópában még a berlini fal leomlása előtt, megy mint a duracellnyuszi. A legjobb sztori, amit a wiki ír róla, hogy kezdetben egy elektromos mandolinnal kísérte magát, amit hogy hogy nem széttörtek a fején “a fasiszták” 1982-ben egy verekedés során. Azóta mandolán játszik, ami egy kvinttel lejjebb van hangolva.

Ami a szóló karrierénél is érdekesebb talán, hogy van egy teljesen warezolhatatlannak bizonyult bandája a Barnstormer, amivel a középkori zene és a punk összeházasításán dolgozik.

Tovább a linken és megtudjuk, hogy a barnstormer valójában repülő cirkuszt jelent. Azt a fajtát, ami leszáll a falunál egy-két napra, áll a bál, lehet repülni, majd mennek tovább a következő helyre. A szórakozási fajta a világháború után kapott igazán szárnyra, mert a leszerelő pilóták egészen olcsón magukkal vihették az oktató gépeket. A szót egyébként a vidéki korteshadjáratoktól örökölték meg a levegő fenegyerekei.