#3000 (d mint divat)

Kezd az a határozott véleményem kialakulni, hogy az emberi ostobaság fokmérője lehetne a divaton való felháborodás képessége. Nem azért, mert a divatok különösebben értelmesek lennének, hanem azért, mert természetüknél fogva a legnagyobb blődségek tudnak lenni. Most Rikárdónak vagy Dzsenifernek nevezni egy gyereket - ami miatt mindenki huhog - semmiben sem különbözik attól, amikor negyvenfenetudjahányban nagyanyám testvérét Emerenciának keresztelték, mert bibliás asszony volt a dédi. Le lehet vele élni egy életet? És azzal, hogy Moon Unit.

Zárójelben jegyzem meg, hogy a másik fokmérő az aranykor mítoszokba vetett hit lehet. Esetünkben a régen, amikor nem kis Vanesszák játszottak a játszótéren, hanem kis Cecíliák tolták a csattogós lepkét.

Aki szerint van még új a nap alatt, az iszonyú gyorsasággal kezdjen el Ráth-Véghet olvasni, abban vannak még cifrább divatok. De ő, legjobb emlékeim szerint, nem ítélkezik. Annál bölcsebb ember volt.

Olvasnivaló: szakdolgozat WoW-os nevekről

A bejövő linkek, azokban van a vitamin! A magyar World of Warcraft fanoldalra linkelték be egy beszélgetésbe a tegnapi Voynich-kéziratos posztot ‘ha már nyelvészkedés’ jeligére, és milyen jól tették. A téma ugyanis az volt, hogy Képes Júlia 1600 neves mintával és 398 megkérdezettel írt egy iszonyatosan érdekes szakdolgozatot a wowozók névadási szokásairól.

Nagyon nehéz belőle nem írni legalább pár mondatnyi tudta-e Önt. Mert engem például meglepett, hogy a játékstílusok - PVE, azaz player versus environment, és PVP, tehát player versus player - meglátszanak a nevekben is. Nem hosszú, 73 oldal irodalomjegyzékestül, olvassátok el.

Apropó irodalomjegyzék, két másik netes vonatkozású névtanos dolgozatra is hivatkozik a szerző. Az egyik az IRC-sek, a másik a társkereső klubok felhasználóinak neveivel foglalkozik. Ahogy néztem, a Névtani Értesítő vonatkozó számai még nincsenek digitalizálva, de ráérünk.

  • Kepes Júlia: Egy online számítógépes szerepjáték karakterneveinek névtani vizsgálata (PDF)

Hórusz, Szent György és a szekuriti szakma

Van pár olyan dzsóker nyelvészeti - és azon belül többnyire névtani - téma, amiről nagyon szívesen olvasnék. Az egyik ilyen a biztonsági cégek névválasztási mintáinak elemzése. Odáig egyszerű, amíg csak rendészeti, igazságügyi fogalmakkal operáló nevek vannak, mintTop Cop meg Justice. Viszont vannak a mintából nagyon kilógó, egészen fantáziadús nevek. Az Infoparkban a Szent György Securityvel szoktam találkozni, aminek a névadója katona volt, megtért, üldözte a pogányokat, évekig kínozták, és az utókor még egy sárkányölést is ráfogott. A színes életű szent pártfogásáért a katolikus.hu szerint a zsoldoskatonák és fegyverszállítóik, puskaművesek, páncélkovácsok fohászkodtak, illetve közbenjárását kérhették a szifiliszesek, leprások, pestisesek és kígyó által megmartak.

Aztán ma a BME környékén egy Hórusz Security jött szembe. Ami megint jó név, hiszen a sólyomfejű isten a tökéletes fiú, bosszúálló, fáraó, hadisten, megmentő. Plusz a wedjat szem igazán remek szimbólum, még akkor is, ha az isten szeme mindent lát mantra egyiptomi jelek esetében nem feltétlenül jut eszébe az embernek.

Szóval névtanosok, várok.

Szimbolikusan ingoványos

Értem én, hogy a dudások mellett annak pokolra kell menni, aki a mai reklámzajjal terhes világban ütős jó nevet akar találni a termékének. Ettől függetlenül nem értem, hogy ki volt istennek az a marhája, aki Bivalyerős bivaly bikacsök néven dob piacra cserkészkolbászt. Vastag kérdések ezek, meg etimológiával terheltek.

Ja és a gyártó: Koppányhús.