Tag: novella

Posted on

Sherlock újratöltve

A BBC honlapja helyenként olyan mint egy óriási padlás. Fent vannak az aktuális dolgok, lehet rajongani a Doctor Who-ér, le lehet lesni mikor jön a következő Hustle évad (tegnap kezdődött), de bele lehet futni ezeréves anyagokba is. Ilyen például az 1999 és 2006 között üzemelő Cult TV lap, amin sci-fi történeti írásokat, az addig futott kultsorozatokhoz kapcsolódó infókat, és ami a legjobb, öt új Sherlock novellát lehet találni.

A szövegeket kortárs szórakoztató irodalmi nevek jegyzik: Kim Newman, Jon Courtenay Grimwood, Christopher Fowler, Dominic Green és Paul Cornell. Valamikor volt felolvasott verziójuk is, ami a BBC7-en ment, de ezt nem is kerestem. A novellákat viszont összecsomagoltam egy ekönyvbe, akit érdekel, vigye:

Szombat délutáni jogsértés című műsorunkat látták. Búcsúzik önöktől a műsorvezető.

Posted on

Rakjuk el projekt: a világ legjobb SF novellája

This is just a tribute… ja nem, az egy másik. Ezt a novellát viszont még annyit fogjuk előrángatni, hogy elrakom ide.

“Yeah,” I said, playing with the last spoonful of shake in my cup. “What one editor thinks isn’t worth publishing, another might think is the greatest science-fiction story ever written. It’s just my luck that the editor who would love my stuff isn’t actually an editor anywhere.”

“No, no,” Caleb said. “You’re looking at it all wrong. What you need is a story that adapts itself perfectly to the editor.”

Eric James Stone: The greatest science-fiction story ever written

Posted on

Papírmentes Galaktika

Minden kívánságom így teljesüljön. E-könyvesboltot indít a Galaktika, amiből első körben novellákat lehet majd vásárolni. Jelenleg egy darab novella van a kínálatban, Michael T. Cricket Az ostrom című műve, ezt lehet letölteni 99 forint kifizetése után.

A szolgáltatás jelenleg recseg-ropog. Nincs rendesen integrálva a fizetési szolgáltató, emiatt várni kell a vásárlás visszaigazolására. Ha a tranzakciót igazolják, akkor egy közepesen csúnya DRM nélküli epubot lehet letölteni, amit aztán kézzel kell konvertálni mobira. Szóval jelenleg több vele a gond, mint amennyi öröm van benne. Egy ok miatt örülök mégis a kísérletnek: ha sikerül, akkor teljesül a régi vágyam és lesz Galaktika Magazin nélküli Galaktika Magazin. Nem kell megvennem papíron, magammal cipelnem, helyet találni neki a polcon, leporolni, rendezgetni, mégis el tudom olvasni mondjuk Adeptus vagy SFInsider urak új írásait.

Posted on

Fáradt Pentiumom Atomra cserélem

Legyőzött a kíváncsiság, elolvastam a Salon-ban 2005 végén megjelent Themepunks-ot, ami a Makers-nek Doctorow a Tor.com-on futó új regényének előző verziója. Érdekelt, hogy a barkácsolós utópia milyen fordulatot vehet majd. Van mentségem, na.

A poént lelőni nem akarok, azt viszont le kell írnom, hogy ha a Makers annyira pontosan követi az előző írást, mint az első három rész alapján gyanítani lehet, akkor lesznek értékelhető fordulatok. A boldogan forrasztgatunk a világ meg megjavul szál kibővül, bonyolultabbá válik, talán még a nagy abbiehoffmanniáda is alábbhagy, de odáig nem tartott az előzetes, hogy ebben biztos legyek. Ja, és változik a kérdés, most épp az: hát hogy fog ez összeállni regénnyé?

Apró, és pont az apróságuk miatt iszonyúan vicces változások vannak. A táncoló Elmo figurákat 2005-ben még úgy dobták ki, hogy a belükben Pentium 3 chipek voltak, a Makersben már Intel Atom. Lelketlen szöveggyilkolás, de azért vegyük észre, hogy ennél a momentumnál döccen a geek logika a történet miatt. Ha megjelenik a könyv, vicces lesz az ilyen apróságokba pizza és kóla mellett belekötni.

Egy dolog nem változik, az előzmény pont ugyanannyira szilícium-völgyi, Abbie Hoffmann-ból kinőtt, hippik által megtermékenyített hackerkultúrás, szemetet újrahasznosítós, gazdaságosan 3D-ben nyomtatós zöld álomvilág, mint a Makers. Nagyon amerikai történet, de könnyű nyári olvasmánynak jó.

Posted on

PriceWireless

Volt úgy pár hétig, hogy írunk közösen egy kollégával - nem origós, ponyvairodalmár, mint én jobb napjaimon - kritikát Stross új novelláskötetéről, a Wirelessről, de aztán máshogy alakult. Odáig viszont eljutottam, hogy a háromnegyed kötetet összeszedjem a netről, úgyhogy megdobállak titeket linkekkel.

Egy írás - és persze az előszó - hiányzik, ennek a címe Palimpsest.

Szeirintem - és ezt az Unwirer és a Trunk and Disorderly beható ismerete nélkül írom - a geek háttérszövegek, háttértudás, és a hidegháború felől érdemes olvasni a történeteket. Stross lenyűgözően utána ment a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas éveknek, olyan apróságok vannak rendben, mint az amerikai adófizetők pénzét rejtélyes dolgokra felhasználó, és 1985-ig teljes titokban tevékenykedő NRO. A hidegháborús sztorikban észrevétlenül lépked oda-vissza a létező titkos történelem és az öreg istenek fémjelezte fikció között. Chtulhu intertextussal játszó novellákat láttunk már, attól nem lennék ennyire elszállva, a technológiai fikció viszont tényleg csinos.

Külön körbenyalásra érdemes szerintem az MI5-nál is titkosabb okkult ügyosztállyal, a Laundry-val foglalkozó novella. Erre később sort is kerítek, van még egy Laundry regény, amit nem olvastam.

Posted on

Így kell járni

Vannak egyszerű igazságok, amiket az egyszerűségük miatt nem mondnunk ki. Az egyik ilyen, hogy a TOR kiadó által üzemeltetett SF blog, novellatár, közösségi tér, azaz a tor.com iszonyatosan jó.

Tor.com screenshot

Stross Down on the Farm-jának olvasása közben kattant be - az új, Wireless című kötetéről lesz kritika, ha minden igaz - hogy ezt le kell írni. Amellett, hogy a novella fent van a weben csinosan betördelve, az oldal kínál letölthető verziót négy formátumban. Ebből kettő e-könyvekre van szabva (Epub, Mobipocket), a másik kettő inkább számítógépes műfaj. Takarításhoz háttérirodalomnak van helyben hallgatható stream, amin elvben a szerző olvas fel, útravalónak el lehet vinni ugyanezt mp3-ban is.

Egy nálam sokkal jobb ember ellen tudna állni a késztetésnek, hogy leírja: ilyesmikre van szükség, nem annak az ismételgetésére, hogy kardot kaptunk a vízirevüben egy tündértől ez Európa legjobb kiadója.

Posted on

Progpaganda SF

Doctorowval mindig az a legnagyobb bajom, hogy nem tudja megállni, hogy ne beszéljen ki a műveiből. Nem mindenhol zavaró, a Someome Comes to Town, Someone Leaves Town kukázott alkatrészekből mesh wifi hálót építő hősének rögtönzött wirelesológiai előadása például kellemes. Használom is “oktatóanyagnak”. Máshol viszont idegesítő, hogy megállnak a golyók a levegőben, megdermed a lebombázott házakból gomolygó füst a levegőben, felgyullad a rivaldafény, és meghallgatjuk, miért lesz szebb egy CC-s társadalom.

Erre az utóbbira példa az After the Siege című novella. Jól, hitelesen ábrázolja az ostromlottság miatt egyre nagyobb szegénységbe és anarchiába süllyedő várost. A vonatkozó RU Sirius podcastból (#93) azt is megtudhatjuk, hogy ez a rész sokban épít a nagyanyja történeteire Leningrád ostromáról, illetve arról, milyen volt azt gyerekként megélni. (Gyors és távoli párhuzam: Sorstalanság.) A történet is jó, az infowar koncepció - megfosztjuk ellenségeinket a technika áldásaitól - Asimov felé való biccentésnek is olvasható. A kalóz állam megbüntetése és a háttérben finoman megbúvó forradalmi hackeretika viszont sokat ront a novella élvezhetőségén. Propagandairodalmat csinál, az saját jogán is érdekes írásból. Érdekes lesz tizenpár év múlva újraolvasni.

Ha viszont már propagandát ajánlok - mert ajánlom, Doctorowot akkor is jó olvasni, ha agitál - akkor már hozzácsapok egy Stallman írást is. Nem is rejti véka alá, miről szól a példabeszéde, nem is science fiction-t ír, hanem pár SF klisét használ fel saját céljaira. Magam sem tudom, mi teszi mégis érdekes - nem jó, ahhoz összecsapott - olvasmánnyá a Right to Read-et. Talán a kordokumentum jellege. Nézzetek bele.