Az az átok kultúr

Ezek a magyarok az istennek se hajlandóak rendesen megtanulni magyarul. Hiába a jó szó, hiába a törődés, vannak szavak, kifejezések, amiket közel száz éve rosszul használnak. Na de nem gúnyolódok tovább, inkább mutatok szöveget:

Aki egyszer aztán a tollat a kezébe veszi nálunk, lépten-nyomon visszaéléseket követ el a művelődés terén: kultúrpolitikát hirdet, kultúrértékeket, kultúrhistóriát, kultúrvilágot követel, úgyhogy lassanként ki is szorul nyelvünkből a régi művelődés szó. Így alakulta a régebbi közművelődési egyesületek helyébe újabban kultúregyletek. Ez annál furcsább, mert a kultúr nem is önálló szó, legföljebb a kultúra, de ez is csak azoknak, akik a magyar műveltség, művelődés, közműveltség, közművelődés szókat nem találják elég csengőnek és kifejezőnek. Aki pedig magyarul ír, illendőségből mégi csak tanulja meg ezeket a magyar szavakat!

A szövegről persze fontos tudni, hogy egy 1936-os erdélyi kiadású füzetből származik. (Dr. György Lajos: Anyanyelvünk védelme) Ez magyarázza, hogy miért ágál a szerző a román szavak átvétele ellen, miért kell annyira védeni a magyar nyelvet. De hiába a megértés, nehéz nem felismerni a 75 éves szövegben a mai nyelvvédelem ősét. Csak ez a szöveg olyan szavakkal példálózik, amelyeket csak a legrendíthetetlenebb purista tartana lecserélésre méltónak.

Mondja, Herr Godwin!

Sose hittem, hogy a netes viták két alap visszavágása, ti. hogy a vitapartner olyan mint a nácik vagy a vitapartner még írni se tud, akkó meg mit pattog, szembe fog jönni egy cikkben. Cseresnyési László alapvetően a nyelvművelésről, a preskriptít nyelvészetről szóló cikkében viszont van egy ilyen rendkívül érdekes mellékszál:

Ha a német nyelvművelés és a jobboldal viszonyát „szerelmi viszony”-nak nevezzük, akkor szólnunk kell egy nagy szerelmi csalódásról is. 1933-ban az történt ugyanis, hogy a Sprachverein vezetője kéréssel fordult Hitlerhez: mellőzze a Führer az olyan idegen szavakat mint Propaganda, Organisation, Garant, avisieren, Konzentrationslager, Sterilisation, hogy a vezér gondolatait a nép még jobban érthesse és azok még népközelibbé (volksnah) váljanak. A Sprachverein ekkor már gőzerővel munkálkodott azon (vö. Muttersprache 1933), hogy elfoglalja a neki megfelelő helyet a harc frontján (den Deutschen Sprachverein in dieser Kampffront an der richtigen Stelle einzuschalten), illetve, hogy a Sprachverein a német nyelv rohamosztagává válhassék (SA unserer Muttersprache). Mozgalom indult a boltok cégtábláinak, az étlapoknak, a pályaudvarok, terek, sportegyesületek neveinek, a köztéri reklámplakátoknak a németesítéséért. Göring birodalmi marsall rokonszenvezett az idegen szavak és használóik lefülelésének és megregulázásának gondolatával, de Goebbels 1937. május 1-jén a Reichskulturkammer ülésén váratlanul megdorgálta a párt nyelvi rohamcsapatát. Ezért a Sprachverein vezetésének 1937-ben Stuttgartban nyilvános önkritikát kellett gyakorolnia. Sziszegve bár, de kimondták, hogy most már aztán ideje megálljt parancsolni a szertelen németesítgetésnek és nyelvgyártásnak (haltlosen Verdeutscherei und Sprachschöpferei), illetve, hogy nagy tévedés a hazafias érzületet pusztán az idegen szavak használata alapján megítélni (Beurteilung vaterländischer Gesinnung nach dem Fremdwörtergebrauch). Az 1937-es stuttgarti közgyűlés nagyreferátuma, Ewald Geissler „A nyelvművelés mint faji kötelesség” (Sprachpflege als Rassenpflicht) c. előadása immár helyesen azonosította a német nyelv igazi ellenségeit.Geissler úgy látta, hogy a német nyelv Thomas Mann, Feuchtwanger, Stefan Zweig és más ilyen személyek írásai nyomán való megbomlása(Zersetzung) miatt időszerűvé vált bizonyos felészakiasítás (Aufnordung). Alfred Götze, a jeles germanista és fegyvertársai is rámutattak, hogy a fő ellenség a német nyelvbe furakodott zsidó elem. És újra helyreállott a német politika és a nyelvművelés már-már elveszettnek hitt harmóniája.

(Cseresnyési László: Nemzetközpontú nyelvtudomány)

Végett

Raha jogos-rendőrös fenyegető levelet kapott, ezt apropóul használva beszélhetnénk a nyelvről.

Azt tartja az írás:

Ezért a mai napon ügyvédhez valamint a rendőrségre fordulunk becsületsértés rágalmazás valamint hitelrontás végett közösen a Halad.hu val egyetértésben.

Ugye, hogy röhejes? Kusza is, központozva sincs, nem is azt jelenti, amit az író valószínűleg mondani akart. (Ti. Becsületsértés és hitelrontás miatt beperelünk, kutya!)

És ha már kötekedés, vajon a magyar nyelvművelés eléri azokat, akiket művelni akar?

(A lehet-e egyáltalán nyelvet művelni, és ha igen, milyen norma szerint kérdéskört inkább hagyjuk.)

E-nyelv fórum

Délelőtt még csak azt tudtam írni, hogy “Van E-nyelv portál is, de pillanatnyilag be van zárva a fórum, fejlesztik a moderátori rendszert”, azóta viszont kaptam információt a bezárás körülményeiről.

Nagyon “mai magyar” a történet, elindult egy vita február 22-én a a nyelvművelés hasznosságáról - még egzaktabban: arról, hogy egyáltalán van-e bármilyen haszna -, ami annak rendje és módja szerint el is harapózott. Az oldal gazdái (az egységcsomag tartalmazza Balázs Gézát is), úgy tűnik, érvelés helyett döntöttek a fórum átalakítása, a moderálás bevezetése mellett.

Mivel ez az internet, az eltüntetett topikoknak rögtön két mirrorja is támadt, így az érdeklődők elolvashatják, milyen érvekkel érdemes kikezdeni a nyelvművelést.

Aha, aha

X évnek (x eleme soknak) kellett eltelnie, hogy egyszer rákattintsak a sesblogon a Rádiózunk spityuval linkre. Pedig marha jó régi Retúr adásokat lehet hallgatni, beszélgetések érdekes emberekkel, miegymás. Most nem annyira a Retúrról lesz szó - töltsétek le, hallgassátok meg - hanem az első adás egyik betelefonálójáról.

Azt akarom mondani, hogy ez a sok aházás nagyon belezavar az éterbe. Ez nem magyar szó. Ez így nem lehet beszélni egy magyar rádióban. Az a sok aha-aha az nem is kell. (…) Hát ő nem tanulta meg ezt az aha. Megkérdezem a hölgytől, hogy szerinte mit jelent az aha? - Talán azt jelenti igen. - Ugye, hogy találgatja. Nagyon helyes. (…) Nem kell ezeket a szlengszavakat megtanulni. Azt szeretnénk, ha fönnmaradna a szép magyar beszéd. És sajnos itt az emberek az emberek nagyon elszlengesedtek. (Retúr - Ujgur tartomány, 33. perc környékén)

Két mondatot érdemes kiemelni.

  • “Az a sok aha-aha nem is kell.” - Egyrészt igaza van, tényleg hallani, hogy Sesék zavarban voltak kicsit az első adás alkalmval. Másrészt viszont az aha magyar szó, és a jelentésében ott van az ‘igen’ mellett az is, hogy ‘mondd tovább, figyelek, érdekel’. Segít fenntartani az interakciót, ha úgy tetszik nyelvben kifejezett bólogatás. Ilyen nézőpontból szemlélve pedig igen elszánt nyelvvédőnek kell lenni, hogy ki akarjuk javítani.Ennek a kategóriának egyébként a másik jeles példája, amit óvodában próbáltak belénk verni: az izé nem magyar szó. Vicces volt Finnugrisztika vizsgán az alapszókincs részeként felsorolni pár évvel később.
  • “Nem kell ezeket a szlengszavakat megtanulni.” - Ismét egy gyönyörű, nyelvőr jellegű kiszólás. A szleng temetése előtt azért érdemes keresni egy régebbi szöveget - régi diáknyelvet használó írásokon lehet talán a legjobban bemutatni, ha ilyen nincs, még mindig bele lehet olvasni Hoffmann Ottó Mini-tini szótárába - és elolvasni pár lazának szánt mondatot. Ugye, hogy nem tűnik élőnek az elkopott szleng? Esetenként talán vicces, nosztalgiát ébresztő, de semmiképp nem élő. (Kivétel van: a kaja az én nyelvérzékem szerint még mindig nem vesztette el a szlengességét) Ezeket megállapítva van vajon rosszabb tanács, mint hogy ne tanuld meg a szlenget?

Utóbbi véleményemmel annyira nem vagyok egyedül, hogy egy későbbi betelefonáló meg is védi pár szóban a szlenget. De ez nem az internet lenne, ha bármilyen marhaságra reagálva nem tudnám elfújni a saját álláspontomat még egyszer.

  • Magyar Szleng Kis Tamás linkgyűjteménye
  • Szlengkutatás folyóirat
  • Van E-nyelv portál is, de pillanatnyilag be van zárva a fórum, fejlesztik a moderátori rendszert