CP Educator: A filmek

Másfél hónapja tologatom egyik vincseszteremről a másikra a Cyberpunk Educator “oktató jellegű” filmet. Webkettes lett volna letörölni a bánatba, úgyis fent van a Goole Videón, de ha már egyszer lehúztam az Induction to Power: Cyberpunk szintén oktató jellegű csomag felével, akkor talán mégse. (Ennyit a videó beszerezhetőségéről.)

A teljesen kalóz attitűddel összerakott - nem kértek engedélyt a filmrészletek felhasználására, p2p-n terjesztik, és csak gondolom, hogy fair use-ra hivatkoznának - anyag a nyolcvanas évek nagy SF filmjein keresztül próbálja meghatározni, megismertetni a cyberpunkot. A cél eléréséhez a következő filmeket használja fel:

  • Terminator
  • Terminator 2: Judgement Day
  • Blade Runner
  • RoboCop
  • Aliens
  • Akira
  • Mad Max
  • Mad Max 2
  • Mad Max Beyond Thunderdome

Megvan a trükk? A fentiek egy része, sima posztapokaliptikus science fiction, ami talán még a Hozsánna néked, Leibowitz-cal is hamarabb rokonítható, mint a Gibson-Sterling-Shiner-… által indított irányzattal. Zárójel: Ha egyáltalán velük indult az irányzat, nem Tiptree, Jr-ral vagy Vinge-zsel.

A felsorolt filmek másik része a science fiction irodalom ősi kérdésével foglalkozik: Mi van, ha a teremtő ellen fordulnak a teremtményei? Hát nem frankensteiniád a robotos sztorik legalább fele? Az újtól, a technikától, a változástól való félelem beleivódott a SF irodalom egy részébe is. Mellékszál: Meg persze a nyomtatás megölte a könyvet, a rádió a zenét, az internet meg magát a kultúrát.

Talán csak a Blade Runnert, a Robotzsarut és az Akirát tudnám csont nélkül eladni cyberpunknak. És a vicc: az Educator magyarázata, a mozgalomról alkotott képe ennek ellenére nem sérül. A példák nem a legszerencsésebbek - cserébe látványosak - a gondolatmenet viszont egész jó. Ez viszont már egy következő post témája.

Építs hidat!

Ilyen hírrel szeretnék többel találkozni. A szépnevű Szerkezetoptimálás a Miskolci Egyetem Alapítvány és a helyi drótgyár Fux Kft hídépítős pályázatot írt ki miskolci egyetemistáknak. A pályázat áll egy darab letölthető Pontifex demóból

Zárójel: aki még nem játszott Bridge Buildert vagy Pontifexet, az még nem is élt; ezeknek a léte önmagában érv a windows mellett.

és egy - gondolom jól kifundált - pályából. A legolcsóbban kivitelezhető működő híd nyer. A százezer forintos díjat ugyan csak az egyetem hallgatói vihetik el, de ez ne tántorítson el senkit; játéknak jó lesz ez.

Blogzárta előtt azt is megtudtam Neuromancertől, hogy az előző két év több versenyműve felkerült a címvédő honlapjára. Vannak jó kis riasztó screenshotok is.

És ha már szélessáv pont hu

Akkor van ott FAQ is meg “Szélessáv szótár”, onnan valók az alábbi gyöngyszemek:

Magyarországon jelenleg a legalább 256 kbit/s (256 ezer bit / másodperc) letöltési, és 64 kbit/s feltöltési sebességű internetkapcsolatot tekinthetjük szélessávúnak. Természetesen a 256 kbit/s sávszélesség ma már inkább a minimumot jelenti, az internetszolgáltatók kínálatában sokkal jellemzőbbek az 1024 kbit/s, sőt akár az 1536 kbit/s, vagyis a négy-, illetve hatszoros sebességű internetkapcsolatok.

Ezek szerint a kábé hatmegás egyetemi netemet - még egy hónapig élvezhetem - hívhatjuk huszonnégyszeres sebességű internetkapcsolatnak.

Blog Az interneten közzétett személyes vagy közös napló, feljegyzések vagy megjegyzések sorozata. Gyakorlatilag egy leegyszerűsített, könnyen folytatható (feltölthető) vég nélküli weboldal. A bloghoz mindössze elegendő ingyenes webtárhely és egy weblog program szükséges, amelyek segítségével a bejegyzések szerkesztése és a feltöltése néhány gombnyomással elvégezhető.

És végül:

Pendrive Olyan adattároló egység, amelyet az USB bemenethez csatlakoztatva külön meghajtóként (angolul: drive) értelmez a számítógép. A nevét onnan kapta, hogy általában hasonlít egy tollhoz (angolul: pen), hasonló a formája, legtöbbször van tűzőkapcsa és igen kis méretű. A pendrive-ban az adatokat flash memória tárolja, ezért flash drive-nak is nevezik.

A tücsök és bogár rovatért cserébe a szélessáv.hu viszonylag érthetően elmagyarázza, miért van szükség tűzfalra, spyware- és vírusírtóra, ajánl ingyenes megoldásokat (Kerio, AdAware, AVG). Ráadásul még egy egészen pofás Szélessávú alapismeretek e-learning modult is tartalmaz.

Úgy általában véve előfordulnak címeres marhaságok az oldalakon, a Wi-Fi-t megfeleltetik a Wireless Fidelitynek, sőt le is fordítják “minõségi drótnélküliség”-nek. Az oprendszerek ismertetésénél a Mac németes élt kap, Macintosch-sá válik. Sőt még a dotkom ízű információs szupersztráda kifejezés is szerepel egyszer, de összességében nem rossz. Holnap eléültetem a rokongyerekeket, kiderül, gyakorlatban működik-e.

Hivatalos álláspont az ponyva tekintetében

Mai feladat: tartani egy tíz perces - borzalom, tíz percben köszönni se lehet rendesen, ugyanolyan rettenet, mint az egy oldalas esszé, már félek - órát az irodalom határterületeiből. Ennek kapcsán megnéztem, mit javasol az OM.

Az Oktatási Minisztérium segédanyaga szerint (pdf) a következőket tartoznak az irodalom határterületeit - más kérdés, hogy már a megfogalmazás is borzalom, csak képzeljük el az irodalmat és határterületét a szórakoztató irodalmat, önmagával határos vagy mivan? - tárgyaló órának, illetve ilyesmiről kell beszélni az érettségin esetleg ezt húzó (ún. dzsóker tétel) diáknak közép- és emelt szinten:

“Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója).

Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat).

A személyes kedvenc - az adaptáció és az eredeti mű szoros összekötésén túl - a mese-mítosz és a divat összekötése. Mert most a nagy epikus csaták ‘begyöttek’ a nézőnek, írjuk azt hogy mítosz, jóvan Marikám? - javasolhatta az egyik irodalmi szakmunkás a másiknak, és ez a kapitális hülyeség bekerült az iratba. Fájóan hiányoznak ezzel szemben olyan jelenségek, irányzatok, amiket nap mint nap olvasunk. Rejtőt még be lehet suvasztani a kultusz kategóriába, ha nagyon akarom, de Agatha Chistie hová kerül? Irodalom filmen? Többnyire ugyanígy vagyok a szórakoztató irodalommal. SF? Fantasy? Krimi?

A hivatalos irányvonal követése helyett úgy döntöttem arról beszélek, hogy a saját kánonnal már rendelkező irányzatok milyen módszerekkel próbálják magukat elfogadtatni (Már az ókori görögök is típusú érvelés, értékes művek kiemelése {‘de az Alapítvány, az tuti irodalom’} vagy a magasirodalomtól eltérő jellemzők hangsúlyozása), és hogy ezt az egész atomizálódott szórakoztató irodalmat le lehet vezetni a romantikából, mert minden mostani irányzatnak volt akkortájt előképe.