Az a baj, hogy 2 meg az, hogy 6

Van az a klasszikus rendőrvicc, hogy egy összeszokott örs rendőrei nem mondják már végig a vicceket, csak a sorszámát, és nevet mindenki. Onnan ugrott be, hogy pont ilyen érzés e-könyves vitákat olvasni.

Mindegyik hajlamos az árazás kérdései felé csúszni, ahol elhangzik, hogy (1) de hát olcsóbbnak kell lennie, mert nem kell hozzá papír (2) nincs terjesztés, tehát olcsóbb kell legyen a könyv (3) a szerzők adjanak ki magánkiadást, és akkor övék a teljes pénz (4) és amúgyis valaki mecénás támogassa meg a kultúrát. Ha nem ez történik, akkor bele lehet csúszni még a (5) a kiadók félnek a kalózoktól ezért (6) a vásárlók nem találnak legális ekönyvet és emiatt (7) valóban kalózkodnak, mert csak a feketepiac szolgálja ki őket körökbe. Esetleg van még az örökérvényű (8) a jogtulajdonos DRM-et szeretne, (9) a vásárló tulajdonolni szeretné a könyvet, és (10) amúgyis, az e-könyvnek nincs illata gondolatkör.

A fenti pontok nem mindegyike nettó marhaság persze. Az e-könyv például lehetne olcsóbb is, csak ki kellene hozzá dolgozni azt a modellt, amivel emellett kifizeti a szöveggondozást, szerkesztést, formázást és így tovább. Iszonyatosan erodálóak ezek az ismert pályák. Nektek nincs néha elegetek?

#2249

Emelt fővel kell viselnünk ezt, ha beköszönt. Első körben emelt fővel megkérdezem a Bookstationt, hogy hogyér mérik Levy Cryptóját.