Tag: rss

Posted on

Ha már úgyis mindenki a Readerről beszél

“A Google többet is tehetne Aaron Swartz emlékének tiszteletben tartásáért, mint hogy megöli a Readert és azzal Aaron termtményét, az RSS-t” - írja a Twitteren Johny Perry Barlow, a Grateful Dead egykori szövegírója, az Electroni Frontier Foundation alapítója, az internet egyik hőse. A Google március 14-i bejelentése óta nagyon sok ostobaságot írtak le a Reader, az RSS és a hírolvasás kapcsán, teljesen véletlenszerű, hogy pont Barlow twitje tette be a kaput nálam.

Az evolúciót látjuk-e működni?

A leegyszerűsítő magyarázatok egy részét a következőképpen lehet összefoglalni: a Google Reader egy régi világ alkalmazása volt, a Google nem hallotta meg az idők szavát, a Readerhez hasonló olvasóknak leáldozott, helyüket a Flipboardhoz hasonló programok vették át. Hosszúban itt van Clay Allshop által megírva: A Product vs. A Symbol

Az elmélettel több baj van. Az egyik, hogy a Google megpróbálja értelmezni az idők szavát, így született a Currents. A másik pedig, hogy sem a Flipboard, sem a Currents, sem a többi lapozgatós, tabletre optimalizált program nem profi hírolvasó eszköz. Az RSS-olvasó a Híradó, a lapozgatós olvasó a Fókusz. Vagy, hogy aktuálpolitikai oldalró se lehessen nekimenni, az egyik a hírlap a másik a magazin.

Újságíróként két dologra használtam az RSS-olvasót. Az egyik, hogy nagy mennyiségű, gyakran frissülő információt pörgessek át. A hírek keresésének, követésének eszköze volt. A másik felhasználási mód abból fakadt, hogy a Reader a Google projektje volt: kihelyezett agyként működött, mindenre emlékezett, megfelelő keresőszavakkal elég sok mindent elő lehetett ásni hónapok távlatából is. Tudtam keresni abban az internetben, amit olvasok.

“Jaj, olyan blogot találtam”

A bírálatban igazság is van. A Reader források felfedezésére nem volt az igazi. Ironikus módon korábban alkalmasabb volt, mint most a végóriában. Amíg voltak közösségi funkciói, működött a megosztási funkció, addig egészen érdekes dolgokat lehetett találni. Mindezt azért, mert az emberek rendkívül érdekesek. A kedvenc, a Share leépítésével elhagyott kontaktom bámulatosan furcsa művészeti linkeket osztott meg néha.

Most van algoritmus alapú ajánlórendszer a Readerben. Minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb. Ezzel szemben a Flipboard látványos, pont olvasható hosszúságú, dobozonként összelegózható magazinja tényleg egy másik világ.

Ebben a ligában játszanak még amúgy mások is. A The Feature és a többi, hosszú újságcikkeket gyűjtő oldal, illetve a trendekkel szembemenő, nagyon ügyes The Magazine is a változatos tartalomról szól.

Meghal-e az RSS?

Aki eddig visszatartott lélegzettel olvasta, most vehet egy nagy levegőt. Az RSS nem hal meg. Az új, csinos magazinos feedolvasók is azt használják, arra szögelték rá a podcastingot, az a csővezeték meg kábelezés egy raklap alkalmazás között. Szóval Aaron Swartz akkor is békében nyugodhatna, ha ő találta volna fel az RSS-t.

Posted on

Miért rossz a NOL feedje

Figyelem már egy ideje a NOL rss-ét, de mindeddig nem tudtam megérteni, hogy mit is akarnak vele kezdeni. Van nekik. Szexi, újmédiás, webkettes. De annyira bután van megoldva, hogy az fájdalmas. Nézzük a legfrissebb tíz hírt. (A valamilyen oknál fogva háromszor megjelent számítógépmentes napot egynek veszem.)

A tíz hírből négynek van egyáltalán valamilyen leadje. A maradéknál jön a cím, meg a marhára fontos információ arról, mikor közölték a hírt. A többi online lap feedje sem a május, de csak a népszabó annyira nagyvonalú, hogy a leadről is lemondjon. Próbálom megérteni, de nem megy. Lehet ennyire bízni abban, hogy úgyis kattintanak majd?

(A szerző naiv, még tán papírja is van róla.)

Posted on

Camino nightly: RSS felismerés

Jó hír a legcocoább Gecko alapú böngésző használóinak, hogy a 09.16-i nightly kiadásban a textboxokban való helyesírás-ellenőrzés mellett szerepel a linkelt RSS feedek felismerése is.

A feed ikon a Firefoxból, Safariból megszokott módon az Location mező végére került, rákattintva hozzáadhatjuk az oldal által kínált feedet - a WS esetén ez RSS 0.92, 2.0 és Atom 0.3 - kedvenc feedolvasónkhoz.

A nightly kellően stabil, és a plusz funkciók miatt lényegesen jobb, mint a legutóbbi stabil kiadás. Kísérletező kedvűeknek mindenképpen ajánlott.

Posted on

Re: Az RSS, mint marketingeszköz

Az RSS felhasználók demográfiai adatai rendkívüli jelentőséggel bírnak a marketingesek számára. A Forrester kutatóintézet szerint az RSS felhasználók legfőbb jellemzői, hogy gyakran használják az internetet, 39 év körüliek, körülbelül 6 évvel fiatalabbak mint a nem RSS használók, 46%-uk diplomás és egy korábbi kutatás szerint átlagban 465 dollárt költenek el az interneten míg a nem RSS használók csak 333 dollárt. (a szöveg húzott verziója a hvg.hu-n, a teljes az internet-marketing.hu található)

Amerikai kutatások eredményeit használják fel annak bizonyítására, egy eszköz mennyire hasznos, egy trend mennyire virulens satöbbi. A Pew Internet and American Life Project vagy a Forrester számai mindig kerekek, mosolyognak a világba, öröm velük dolgozni. Csak éppen a magyar rögvalóság hiányzik mögülük.

Az idézett rész mögül meg az amerikai rögvalóság is:

One point that’s sure to catch attention is the number of people using RSS — our Technographics survey of 68,000 North American households showed that only 2% of all online households were “using RSS”. Now here’s the caveat — that doesn’t include all the people who may be using RSS (for example, through My Yahoo!) and don’t realize it. Young consumers between the ages of 12-21 were more likely to be using RSS — 5% of online young consumers say they use RSS. (Charlene Li, a fent hivatkozott tanulmány szerzője a blogjában)
Posted on

RSS olvasó újragondolva

Igazán ritkán érzem úgy, hogy a tuawon valamit nagyon nyomatnának - már persze a Mac-től eltekintve -, most viszont az endo körüli felhajtást komolyan eltúlzottnak érzem.

Az ismertető cikk megjelenésekor persze kipróbáltam én is, de rögtön szemet szúrt, hogy az importált opml fájl ékezetes karaktereit nem mindig volt képes értelmezni, és hogy kiskanállal eszi a memóriámat. Pedig a tetősáv, ahol azt jelzi, melyik RSS csoportunkban hány olvasatlan elem van, akár még jó is lehetne. Már ha nem rendezné át a tetősávot minden kattintásnál.

Ami nehezen megszokhatónak tűnt még, az a felülete. Az egy feedhez tartozó olvasatlan elemeket (igény szerint summaryval együtt) a feedlistában jeleníti meg a bal oldalsávban. Ez azzal jár, hogy húsznál több feedet kényelmetlen benne olvasni, 100+ feed esetén pedig átláthatatlanná válik az egész.

Hogy a programból való kilépés után kézzel kellett terminálból lelőnöm a letöltésvezérlőjét (endoBot) hajlamos vagyok betudni az 1.0-s verziónak

És különben ezért szeretem az opensource fejlesztést, mert ott jelent valamit, ha egy szoftver eléri az 1.0-t. anno a camino 0.7-0.8-tól teljesen használható volt.

de még így se merem tiszta szívvel ajánlani. Ha van olyan, aki végletesen elégedetlen a mostani RSS olvasójával, az esetleg próbálja ki. (Aztán szedjen le egy Viennát ingyért.)

Posted on

Képernyőt védő hírek

Akárhogy próbálkozom barátkozni vele, a Tiger részeként kapott RSS képernyővédő teljesen haszontalan krómozásnak tűnik. Tudom, hogy eltérő hírolvasási szokások vannak, hamar rájöttem arra is, hogy az én igényeimnek/szokásaimnak nem felel meg a böngészőbe épített olvasó. Ennek folyományaként telepítettem standalone olvasót, ami kereshetővé, csoportosíthatóvá és tárolhatóvá teszi a híreket. Ez eddig tiszta sor. Viszont az a szituáció, amiben a képernyővédős rss olvasó hasznos lehet, elég furcsán fest.

Lelki szemeim előtt megjelenik egy elégedett kreatív, aki alkotott valami hatalmasat hűséges powermacjén, elszalad egy pohár zöld teáért, és míg azt kortyolgatja, elolvas pár hírt a nagyvilágból. Aztán arrébb löki a fekete pro egeret - mi mást használna - és folytatja teremtő munkáját. Bizarr, nem?

Komolyra fordítva a szót, tájékozódásra teljesen alkalmatlan, de legalább szépnek szép. Van aki használja?

Posted on

Komment rss a Viennában, virtuális asztal OS X-re

Egyrészt, Serif gyorsan és hatékonyan rábeszélt múltkor, hogy blogon való köldökbámulás helyett javasoljam a fejlesztőnek a wfw namespace teljeskörű támogatásának beépítését a következő verzióba. És így is történt.

Ott még nem tartunk, nem lévén a magyar népmesék Jankovics Marcelli világában, hogy rögtön bele is írja, viszont kaptam választ. Azt írja Steve (a Mac világában minden második ember Steve vajon?):

This is actually already planned for 2.1 although it is somewhere down the list. It is likely to be a significant amount of work supporting posting comments as compared to displaying and retrieving them so the implementation will probably be split with the latter delivered in 2.1 and the former later.

Magyarán: “Lészen ágyú!” és esetleg lészen kétirányú rss is. Kudos.

Másrészt pedig, ma meggyökerezett bennem a vágy, virtuális asztalkezelőre van szükségem. Keresgélés közben kiderült, hogy az asztalkiegészítések a szokásos Macintosh eloszlást mutatják: van két-három abszolút nem vonzó kereskedelmi szoftver és van mellettük egy-két ingyenes, opensource és funkciógazdag alternatíva. Esetemben ez utóbbi a fantáziáról és hihetetlen mesélőkedvről árulkodó Desktop Manager lett, az előbbieket meg kidobja a Google.

Na ez még nem érne meg egy mondatot sem, viszont a szoftver kiválasztása után ébredtem rá, hogy már megint megelőzött a világ. A Drunkenblogon nemhogy ajánló van a Desktop Managerről, hanem egy hosszú interjú is a fejlesztővel. Akiket érdekel a Quartz engine hackelése, titkos API funkciók megtalálása, Exposé funkciók eloszlása és hajlandó emiatt hosszú képernyőket betöltő szövegeket olvasni, azoknak itt a link a Drunkenblogra.

A DM használhatóságáról még egyszer akarok írni, ha lesz időm, addig is marad az érvekkel alá nem támasztott sok szeretettel ajánlás.