Valamelyik videojátékos írásom után kérdezte Ádám, hogy ugyan miért nem indítom el a bűnrossz játékokat bemutató blog antitéziseként a jól sikerült címekkel foglalkozó blogom. Két ok miatt mondtam nemet - a valamikor aludni is kell címűt kihagyva - sokkal többet kéne tudni a játékokról hozzá, és mert egy raklap ember csinálja ezt jól. Itt a listám:
Könyvek
Az ingyen letölthető játék-elmélettel foglalkozó könyveknek többnyire van valami apróbb stichje. A Trigger Happy például mesélős és öregecske, a GAM3R 7H30RY egy kísérleti “könyv, mint fejezet, mint blog” szoftverrel készült, emiatt pokol olvasni, a Well Played 1.0 jól néz ki, de csak ismertetőgyűjtemény, a legújabbat, a Computer Games between Text and Practice-t még nem szedtem le, de hát szemiotikusok írták, az még bármilyen lehet. Olvasnivaló azért van annyi bennük, hogy megérje lekattintani a linkeket egy Down Them All társaságába. A karácsonyi listámra azért felírtam a Smart Bomb-ot és a This Gaming Life-ot is, ami csak papíron létezik.
Ezek mellett érdemes levenni valamelyik antikvárium polcáról a Homo Ludenst, mert onnan lehet megtudni, hogyan is kezdődött ez a varázskörösdi, amiről azóta is mindenki beszél.
Folyóiratok
Kezdetben vala a Game Studies, ami évi egy-két számmal jelenik meg, cserébe 2001 óta létezik. Évekkel vagyok lemaradva benne. Kábé a Jesper Juul cikkel kezdődik, amivel a narratológiából lassan kitaláló Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában is megajándékozza az olvasót a századik oldal körül. Nem megkerülhető, erre található az archívum.
Nem viszi túlzásba a megjelenést a kanadai Loading… folyóirat, 2007-es indulása óta három szám jelent meg, a legutolsó tavaly. A tartalomjegyzékben van pár érdekes narratológiával, játéktervezéssel foglalkozó írás. RSS-t nem ad az oldal, van cserébe hírlevél arra az esetre, ha összejönne egy számnyi tartalom.
Harmadik számánál tart az Eludamos is, és fogalmam sincs mi lesz belőle. Volt ijesztően genderes száma, volt egészen jól összeállított lapszám is. Ingyen van, enni nem kér, RSS-t nem ad, néha rá kell nézni.
Nagyon jó cikkek találhatóak a Games and Culture-ben, csak az ára húzós, ráadásul nem tudok olyan könyvtárat, aminek lenne előfizetése. A lapból évi 3-4 szám jelenik meg, nem ritkák a tematikus összeállítások - pl. minden amit tudni lehet az ázsiai mobil gamingről. A szerkesztők nincsenek rágyógyulva egy-egy témára, emiatt kellően változatosak a lap, mindenképpen érdemes ránézni. (Egy évre 90 dollár, egy szám 29 dollár.)
Kicsit kevésbé komolyan
Annyian írnak jó blogot játékokról, hogy felsorolás jelleggel csak párat dobálok be ide. Rögtön csalással kezdve ott van Jesper Juul ludológus blogja, a The Ludologist, ahol a saját publikációi mellett felhívja a figyelmet az érdekes írásokra.
Aztán van Leigh Alexander Sexy Videogameland-je, ami iszonyatosan elszállt témákról tud szólni. Ő elemezte például a legrészletesebben és legalaposabban a Rapelay körül kialakult hisztit. Az SVG-hez hasonlóan a Rock, Paper, Shotgun is azoknak lehet érdekes, akik nem csak a legújabb címekről akarnak olvasni. A csak PC-s játékokkal foglalkozó blognak van pofája a legfrissebb hírek mellett olyan témákat előásni, mint a soha meg nem öregedő Half-life 1, vagy az Air Buccaneers mod UT2004-hez.
Iszonyatosan jó a több vendégszerzővel, sok perspektívával üzemelő Game Set Watch blog is, amit szintén ajánlott Gamasutra ipari szaklap szerzői csinálnak hobbiból. Olyan blogról van szó, amin rendszeresen jelennek meg bejegyzések a roguelike - azaz karakteres képernyőn zajló kalandjáték - szcénáról. Többet nem is mondanék. Végül pedig van egy olyan is, hogy Edge Online, ami szintén iparági szaklapot játszik, sok interjúval és hírekkel.
+1 Elsőre kimaradt, de Gazs felhívta a The Escapist a figyelmet. Nagyon jó témákról - például: vannak-e lányok az MMO játékokban, hogy reagálnak rájuk a tipikus gamerek, mit tesz ilyenkor egy jó céhmester - írnak rendkívül olvasmányosan. Minimum kötelező.
Egyéb forrás
Egészen sokat lehet tanulni a Valve konferenciadiáiból. Amik eddig szembejöttek, azok egy-egy saját programuk játéktervezési választásait magyarázták. Olyan apróságok derülnek ki, hogy a Portal GLaDOSának azért nincs teste, azért csak hangja, mert nem volt elég ember a mindenütt jelenlévő robot megalkotására. (Tegyük hozzá, ugyanez a megközelítés a nagy elődnek SHODAN-nak is jót tett.)
