Jópécéjátékok

Valamelyik videojátékos írásom után kérdezte Ádám, hogy ugyan miért nem indítom el a bűnrossz játékokat bemutató blog antitéziseként a jól sikerült címekkel foglalkozó blogom. Két ok miatt mondtam nemet - a valamikor aludni is kell címűt kihagyva - sokkal többet kéne tudni a játékokról hozzá, és mert egy raklap ember csinálja ezt jól. Itt a listám:

Könyvek

Az ingyen letölthető játék-elmélettel foglalkozó könyveknek többnyire van valami apróbb stichje. A Trigger Happy például mesélős és öregecske, a GAM3R 7H30RY egy kísérleti “könyv, mint fejezet, mint blog” szoftverrel készült, emiatt pokol olvasni, a Well Played 1.0 jól néz ki, de csak ismertetőgyűjtemény, a legújabbat, a Computer Games between Text and Practice-t még nem szedtem le, de hát szemiotikusok írták, az még bármilyen lehet. Olvasnivaló azért van annyi bennük, hogy megérje lekattintani a linkeket egy Down Them All társaságába. A karácsonyi listámra azért felírtam a Smart Bomb-ot és a This Gaming Life-ot is, ami csak papíron létezik.

Ezek mellett érdemes levenni valamelyik antikvárium polcáról a Homo Ludenst, mert onnan lehet megtudni, hogyan is kezdődött ez a varázskörösdi, amiről azóta is mindenki beszél.

Folyóiratok

Kezdetben vala a Game Studies, ami évi egy-két számmal jelenik meg, cserébe 2001 óta létezik. Évekkel vagyok lemaradva benne. Kábé a Jesper Juul cikkel kezdődik, amivel a narratológiából lassan kitaláló Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában is megajándékozza az olvasót a századik oldal körül. Nem megkerülhető, erre található az archívum.

Nem viszi túlzásba a megjelenést a kanadai Loading… folyóirat, 2007-es indulása óta három szám jelent meg, a legutolsó tavaly. A tartalomjegyzékben van pár érdekes narratológiával, játéktervezéssel foglalkozó írás. RSS-t nem ad az oldal, van cserébe hírlevél arra az esetre, ha összejönne egy számnyi tartalom.

Harmadik számánál tart az Eludamos is, és fogalmam sincs mi lesz belőle. Volt ijesztően genderes száma, volt egészen jól összeállított lapszám is. Ingyen van, enni nem kér, RSS-t nem ad, néha rá kell nézni.

Nagyon jó cikkek találhatóak a Games and Culture-ben, csak az ára húzós, ráadásul nem tudok olyan könyvtárat, aminek lenne előfizetése. A lapból évi 3-4 szám jelenik meg, nem ritkák a tematikus összeállítások - pl. minden amit tudni lehet az ázsiai mobil gamingről. A szerkesztők nincsenek rágyógyulva egy-egy témára, emiatt kellően változatosak a lap, mindenképpen érdemes ránézni. (Egy évre 90 dollár, egy szám 29 dollár.)

Kicsit kevésbé komolyan

Annyian írnak jó blogot játékokról, hogy felsorolás jelleggel csak párat dobálok be ide. Rögtön csalással kezdve ott van Jesper Juul ludológus blogja, a The Ludologist, ahol a saját publikációi mellett felhívja a figyelmet az érdekes írásokra.

Aztán van Leigh Alexander Sexy Videogameland-je, ami iszonyatosan elszállt témákról tud szólni. Ő elemezte például a legrészletesebben és legalaposabban a Rapelay körül kialakult hisztit. Az SVG-hez hasonlóan a Rock, Paper, Shotgun is azoknak lehet érdekes, akik nem csak a legújabb címekről akarnak olvasni. A csak PC-s játékokkal foglalkozó blognak van pofája a legfrissebb hírek mellett olyan témákat előásni, mint a soha meg nem öregedő Half-life 1, vagy az Air Buccaneers mod UT2004-hez.

Iszonyatosan jó a több vendégszerzővel, sok perspektívával üzemelő Game Set Watch blog is, amit szintén ajánlott Gamasutra ipari szaklap szerzői csinálnak hobbiból. Olyan blogról van szó, amin rendszeresen jelennek meg bejegyzések a roguelike - azaz karakteres képernyőn zajló kalandjáték - szcénáról. Többet nem is mondanék. Végül pedig van egy olyan is, hogy Edge Online, ami szintén iparági szaklapot játszik, sok interjúval és hírekkel.

+1 Elsőre kimaradt, de Gazs felhívta a The Escapist a figyelmet. Nagyon jó témákról - például: vannak-e lányok az MMO játékokban, hogy reagálnak rájuk a tipikus gamerek, mit tesz ilyenkor egy jó céhmester - írnak rendkívül olvasmányosan. Minimum kötelező.

Egyéb forrás

Egészen sokat lehet tanulni a Valve konferenciadiáiból. Amik eddig szembejöttek, azok egy-egy saját programuk játéktervezési választásait magyarázták. Olyan apróságok derülnek ki, hogy a Portal GLaDOSának azért nincs teste, azért csak hangja, mert nem volt elég ember a mindenütt jelenlévő robot megalkotására. (Tegyük hozzá, ugyanez a megközelítés a nagy elődnek SHODAN-nak is jót tett.)

Engem is meglepett

Ha nem is CC alatt, de digitalizálva. Magyar irodalomtörténet. A rettenetes szkennelt külső ne riasszon senkit, ott van alatta másolhatóan a beolvasott szöveg. Hát itt történik valami.

Kedves istenke, irántam való nagy jóságodban, nem folytatnád az amúgy rég frissített könyvlistámon is fent levő két Bényei esszékötettel a feltöltést? Igazán értékelném. Ádám.

Szakirodalom 1971-ből

Ha a fogyasztás felől nézzük, a regény irodalomalatti, de színvonaltalanságát közönyös fölénnyel elviselő vetélytársává lett a krimi, a sci-fi, a porno, a történelmi, életrajzi, lélektani lektűr. (…) A maga területét korán kialakító és függetlenségére büszke detektívregény mai örököse, a krimi többé nem éri be, hogy rejtvényfejtése logikai levezetéséhez minimális irodalmi kelléket használjon, már Hemingwaytől ellopta az eseményelhallgatés és a párbeszédkattogás technikáját.

Sükösd: Változatok a regényre, Gondolat, Budapest, 1971.

A regény jövőjéről szóló utolsó pár oldalban szalad bele ezekbe a megállapításokba. A megelőző elemzések nem rosszak. Az aranykori SF-ről is akad pár remek mondata, ha bárkit érdekel, isten neki, begépelem.

Update:

Napjaink alkalmazott regényirodalmának legfiatalabb hajtásai, a tudományos-fantasztikus regény eszményien szemlélteti keletkezésének szükségességét és megvalósulása buktatóit. Bűnözésnek és bűnüldözésnek, a nemi élet technikájának, szerepeinek, viselkedési mintáinak évezredes történelme és változatos irodalmi hagyománya volt, ezért tömegesíthető regényszabványai is lehettek. A tudomány és technika mostani fejlődése, a totális fegyverek néma fenyegetése közbeni űrhódítás, a jövő minden korábbinál kíváncsibb faggatása viszont két évtizedes élmény, gyér és használhatatlan irodalmi előzményekkel. Ez az oka, hogy a krimi és a pornográfia megteremtette önmaga remekeit, a science fiction azonban műfaján belül is főként közepes műveket alkotott csupán, szaktudományos, filozófiai, politikai közlését irodalmi közhelyek kulisszái közt keltette életre.A pszeudoregény - még inkább, mint a regény - személyiségfigurákkal kel dolgozzék, jellemről, viselkedésről a XXI. században vagy bolygóközi állapotban viszont semmit sem tudhat a regényíró, a science fiction így a hagyományos regény szokványos jellemábrázolásával vegyíti fizikai, csillagászati, bölcseleti információit. A műfaj esztétikailag nem hiteles keverék, tudománynak és futurológiának híg, regénynek lapos.

Így jár, aki hülyeségeket ígér. :)

Amúgy iszonyat elgondolkodtató. Első blikkre ott azért beleakadnék, hogy az SF legalább annyira novellairodalom, mint amennyire regény. (Például az Alapítvány is novellákként jelent meg eredetileg.) Illetve bőven úgy érzem, hogy a hidegháború leírásához megvoltak az eszközök. A Dr. Strangelove 1964-es, az ember által megérthetetlen külső fenyegetés leírása pedig legalábbis Lovecraft óta nem újdonság. Persze ő megintcsak határeset lenne Sükösd szerint.

Gyilkosság 101

Bevezetés a krimibe Krimiről szóló kismonográfiát jelentetett meg a dunaszerdahelyi Lillium Aurum kiadó. Ez azért is jó hír, mert a legutolsó krimis szakirodalom jellegű kötetek óta évtizedek teltek el - nekem legalábbis Keszthelyi 1979-es és 1985-ös könyvei az utolsók magyarul a témában - Miklós Ágnes Kata A Hétben megjelent cikkeiből meg csak nem lett végül könyv. (De legalább a cikkek helyán most már Apache tesztoldal van.)

Külön jó hír, hogy ez már a sorozat második kötetete, az előző, Idegen univerzumok című könyv a science fictionnel és “társműfajaival” foglalkozott egészen jó színvonalon.

A könyv megrendelhető a kiadó néhol szlovákra váltó webboltjából, vagy lehet várni arra, hogy megjelenjen a Bookline kínálatában.

Update:

Üssetek! Bényei Tamást persze sikerült kihagyni a krimivel foglalkozó irodalmak sorából. Nem mintha kapható lenne, még antikváriomban sem látni.