Szlengkutatásról egyrészt azért jó olvasgatni, mert az szótár részek szórakoztatóak, legalább ugyanannyira, mint a hétköznapi etimologizálás.
Legjobb példa a huncut szó, ami gyerekkorában ‘cafka, kurva’ jelentésben szerepelt például Csokonainál, és ami német hundsfott (‘kutyapicsa’) szóból került át hozzánk.
Másrészt mert ezek a szövegek tipikusan olyanok, amik hatására az ember elkezdi ünnepelni azt, hogy ő nyelvhasználó. “Hátradől” egy kicsit beszéd közben, talán a lábát is felteszi az asztalra, mert végülis otthon van, mondjanak bármit is a nyelvészek. Harmadrészt pedig azért, mert jó nézni, hogy nem csak a webkettő küzd definíciós problémákkal, hanem a szlengkutatás is olyanokkal éri be, hogy a szlenget “mindenki felismeri, de senki sem tudja meghatározni”. Continue reading “Nullsör könyvtár: Szlengkutatás”