#2507 (p mint posztpc)

El kell meséljem nektek - hogy látsszon, hogy élek - hogy egészen sokáig jutottam tegnap a poszt-PC eszközzel. Nagyon sokáig nem hittem én ezekben, mert mégiscsak abból élek meg, hogy tartalmat gyártok. Viszont tegnap egyszercsak minden ment szórakoztatásiparilag.

  • A NAS letöltötte a filmet, amit meg akartam nézni.
  • A Chrome.app segítségével lehetett vadászni feliratot.
  • Az Astro Filemanager ki tudta tömöríteni a feliratot…
  • …majd mivel fellát a hálóra, be tudta rakni a film mellé…
  • …és átnevezni, hogy a lejátszó megtalálja.
  • A lejátszó megtalálta.

Ezek után átültem a PC-hez, ami szerencsére még nem hibernálta magát addigra. Nyitottam egy texteditort, átállítottam a feliratfájl kódolását ANSI-ról UTF-8-ra, hogy legyenek benne ékezetek is. És máris visszatértem a jövőbe!

Noteszgép, szó szerint

Volt múlt héten egy cikkünk a kézírás digitalizálásának több mint száz évéről. Az időintervallum mérete miatt leginkább ugrálás volt a korszakok között. Kezdtük a távíróval, mert minden valamirevaló ötletet megpróbáltak már az első drótokon megvalósítani, aztán jött egy kis hidegháború, ARPA pénzből végzett fejlesztéssel, majd CAD és végül az első tabletek, PDA-k, és Bill Gates 2001-es bejelentése, hogy a tábla PC a jövő.

A cikkből az ARPA, RAND korszak részletezése mellett az igazán látványos, kidolgozott, dicsőséges tévutak és meghaladott technológiák maradtak ki. Se idő, se karakter nem volt rájuk. Egyet átmentek most ide.

trans_3

Nem csalás, nem ámítás, és nem is spéci üzletembereknek szánt notebooktok, hanem a IBM rendkívül rövid ideig gyártott korai tábla PC-je. A Transnote nevű készüléket 2001 elején kezdte gyártani a cég, és 2002 februárjában vonták ki a piacról. A háromezer dollárba kerülő kütyüből annak ellenére nem lett siker, hogy maga volt a megtestesült science fiction.

A fenti mappa egyik fele teljesen egyértelmű: a Transnote részben egy furcsa szerkezetű, a hagyományostól eltérő felépítésű, origamizós tábla PC volt. Lehetett rá rajzolni, gépelni, böngészni vele. Került bele egy 600 mhz-s Pentium III processzor, 10 gigabájt merevlemez, 64 megabájt (320-ig bővíthető) memória. Alapból Windows 98-at futtatott a gép, de lehetett rá XP-t is rakni később.

Az egész mappa nem volt nehezebb 2,5 kilogrammnál, így még hordozhatónak is nevezhetjük. Egyedül akkumulátorral nem bírta a Transnote, a Pen Computing magazin cikke szerint az 1600 mAh-s telep maximum két és fél óráig húzta.

trans_1

A mappa másik oldala az izgalamasabb, a szabvány méretű jegyzetpapír alatt ugyanis egy digitalizáló rejtőzik, ami a géphez járó speciális tollal készült rajzokat, írásokat átmentette a számítógépre is. A felhasználónak arra kellett figyelnie, hogy a ThinkScribe digitalizálónak tudnia kellett, hogy hanyadik lapra írnak, hogy ne pakolja egymásra szinkronizáláskor a különböző jegyzeteket. A Pen Computing tesztje szerint akkor sem ért véget a világ, ha összekeveredtek a tollvonások, az IBM segédprogramja szét tudta válogatni a lapokat.

Az ára mellett az is megtorpedózhatta a Transnote sikerét, hogy a digitalizálón leírt jegyzeteket nem tudta átalakítani gépelt szöveggé. A szokásos műveletek egy részét el lehetett végezni a digitális kézíráson, kereshetővé azonban csak a kulcsszavakat tette a szoftver. Illetve gyaníthatjuk, hogy magyar nyelven még erre sem lett volna képes.

Linkek

(A fotók a svéd IBM oldalról származnak, máshonnan praktikusan eltűntek.)

És óesikszen működik?

Egyrészt. Eddig nem kényszerültem rá, hogy driverért fizessek, és ezt nagyon igyekszem a jövőben is elkerülni. Minden tiszteletem az USB Overdrive vagy a SteerMouse gazdáinak, de nem. Szerencsére mások is így gondolkodnak - ide kéne amúgy egy hosszú ‘linuxosok dicsőítése’ részt írnom, mert a szabvány fanboy nem ment volna ennyire a hardver után - és remek dolgokat valósítanak meg.

Kesigomu például kinyomozta, hogy a Trust tableteknek Aiptek a belseje. És míg a Trust nem kényezteti el a Maceseket, addig az Aiptek ad ki rendes működő drivereket. Lehet érdemes lenne folytatni a kísérletezést, hátha a jóformájú Trust egereket is így innoválták össze. Logitechet nem szívesen cipelek magammal ütömverem eszköznek.

Másrészt. Érdekesen alakul a MacBook és MacBookPro gépekre egyszer csak majd felapplikálható, az Airport kártyákat 802.11 draft n-esre frissítő firware upgrade ügye. Amerikáról már tudjuk, hogy két dollárba fog kerülni a frissítés, az Infinite Loop tudni véli, hogy Olaszországban 1,95 euró, Ausztráliában 2,99 ausztrál dollár lesz az ár. Azt nem tudjuk, hogy itt milyen jogcímen fognak számlázni, ha tényleg egy amerikai jogszabály miatt fizetnek az amerikaiak.

A magyar helyzetről pedig leginkább semmilyen infó nincsen. Az ITM Ce Kft. nem vette fel a telefont, amikor pénteken megpróbáltam utánakérdezni, az iStyle-ban pedig azt mondták, hogy itt is két dollár lesz az ár valószínűleg, mert ez ilyen webboltos dolog. Utóbbira nem vennék mérget, úgy tudom, olcsó QuickTime Prót sem lehet csak úgy külföldről venni.

(Most nem térnék ki a QT Pró és az anyák számának nyilvánvaló összefüggéseire.)