Hogyan nem ölte meg az e-szöveg a tudományt

Az elmúlt hét egy pohárban lezajlott vihara az ekönyvek hivatkozásáról szólt. Merthogy az ekönyv az 1, nem rendelkezik oldalszámmal, helyette egy Location nevű gyanús valami van (Kindle) 2, rendelkezik oldalszámmal, de a jóisten se tudja az ő hatalmas bölcsességében, hogy melyik kiadáshoz passzolnak a számok. Folyománya: így nem lehet tudományt csinálni, mi lesz a pontos hivatkozásokkal, Amazont a lámpavasra.

A legjobb linkek a Lacy poszt alatt vannak, például az MLA és a Chicago style manualra hivatkoznak, ami fogalmaz már meg ajánlásokat az e-szövegek használatára. A Zoli és a Csaba által javasolt megoldások pedig remekül működhetnek itthon. Ennyit a pohárról és a vízről.

Open Access 0.1 alpha

Egy. Addig szűröd a JSTOR login keresőszóra kidobott találatok listáját idő és relevancia szerint, amíg egyszercsak nem kerül egy kalóz hozzáférés a tudásnak az ő tárához. Utána letöltöd a kulturális antropológusok számára több helyen kötelező olvasmánynak számító tanulmányt, amit évekkel ezelőtt megevett a bitrozsda az eredeti helyén.

Kettő. Mivel a Replika teljesszöveges archívuma valahol út közben eltűnt - vagy csak én nem látom a PDF-eket? - keresd ki a most élő honlapról a cikk könyvészeti adatait. Imádkozz. Üsd be az URL-t a Wayback Machine-be, és ha szerencséd van, a történet végén a böngésző elkezdi letölteni a hiányzó dokumentumot.

#2428 (v mint vérszem)

Április 30-ig ingyenesen lehet hozzáférni a Sage Journals teljes állományához, csak egy ingyenes regisztráción kell túlesni. Nagy hirtelen Games and Culture-t, Convergence-t és különböző Journal of Cultural Studies-okat találtam. Meg persze akadt néhány ARG-os tanulmány, írások a játékmoddingról, és a krimivel, SF irodalommal foglalkozó folyóiratoknak még utána se néztem.

Ufószekta, fecskenyál

Egy Olvasom John Naughton - veterán brit tech újságíró, mostanában a Guardianban szokott szembejönni - könyvét az internet történetéről. Ez most nem a távírótól kezdi, mint a múltkori hasonló munka, a számítógépek és a hipertext rendszerek mögött álló agyakat veszi egyelőre számba. A könyvről legyen szó később, a java még hátra van.

Az egyik fejezetben előkerül Vannevar Bush, a hipertext rendszerek egyik ősapja, meg mellette Roosevelt tudományos főtanácsadója.

Kettő Mielőtt a fenti két dologhoz hozzáfogott volna Bush, a Tufts-on diplomázott. Itt a vonatkozó szöveg, egy mondat tetszik igazán, azt kiemeltem.

Bush was born in Everett, Massachusettes and did his undergraduate and graduate studies at Tufts University, where his Master’s thesis in 1913 included the invention of a device called the Profile Tracer, used in surveying work to measure distances over uneven ground. Profiles were usually obtained by using theodolites and required several men, careful measurement and a good deal of calculation afterwards before they could be drawn up. Bush set out to merchandise this process and constructed a weird contraption which looked like a vertical section through a low-slung perambulator. At either end was a bicycle wheel; in between was an instrument box containing gears, a rotating drum and a pen linked to a sensor. At the back was a handle which Bush used to push the device forward over the terrain to be profiled. As he progressed a record of the elevation of the ground was traced on paper fixed to the revolving drum. It was , said Bush,’quite a gadget’, but it got him his Master’s degree and a patent though, alas, no fortune.

Kulcsszó a gadget. Végigszaladtam pár netről elérhető szótáron, akadt köztük etimológiai is, de nem találtam azt a jelentést, ami kihallatszik ebből a mondatból. Zseniális gányolásnak tűnik, olyan berendezésnek, amit csak a fecskenyál tart össze, nem a mai értelemben vett kütyünek.

Ha rosszindulatú vagyok, akkor ma ezt bétának hívjuk és a bocsánatos bűnök között tartjuk számon. Megragadom az alkalmat, hogy a G1 felé mutogassak.

Három A fenti idézetet hálistennek nem kellett begépelnem, a Wingmakers ufószekta fórumára begépelte egy lelkes tag. A szekta maga még a gadget jelentésváltozatainál is érdekesebb.

A bevallottan kitalált mitológiány egy James nevű alak kezdte el, de ahogy kinéz, akadtak játszótársai bőven. Csak pár ponton olvastam bele a történetbe, de így is biztos vagyok benne, hogy a huszadik század összes fontosabb értelmiségijét sikerült “belekeverni” az ufók körüli történésekbe.

A projektet egészen jól összefoglalja a Wingmakersről szóló, 2007 novemberében törölt, Wikipédia szócikk. A Wayback Masinán megtaláljátok a szöveget.

A szerencsejátékos bukása

– Maga az Elveszett Világról beszél, fiatalember – felelte Malcolm, és a hallgatóság szinte egyöntetűen rábólintott. Az intézet tudósai sajátos tolvajnyelvet fejlesztettek ki, hogy akár egy-egy rövid szókapcsolattal is hivatkozhassanak valamely adott evolúciós környezetre vagy folyamatra. Beszéltek Lövedékek Mezejéről, Szerencsejátékos Bukásáról, Élet Játékáról, Elveszett Világról, Szív Királynőről és Fekete Zajról. Valamennyi az evolúcióhoz kapcsolódó, pontosan meghatározott jelentéstartalmú szakkifejezés volt.

Amikor tinédzserként először a kezembe került a Michael Crichton-féle Szörnyek Szigete, amiből később készült egy elég rossz Jurassic Park 2, még nem igazán merült fel bennem, hogy a regénybe poptudományként beemelt elméletek valóban léteznek. Évekkel később, az Ebédelő Kriptográfusokkal meg az Utazó Ügynökkel való találkozás után jött az ötlet, hogy ennek akár utána is lehetne nézni. Eddig halogattam.

Amik megkerültek:

  • Gambler’s Ruin, a játékos tönkremenetele, illetve a véletlen bolyongás egyik ööö tanulsága. Azaz ha a szerencsejátékosnak véges pénze van, a banknak pedig végtelen, akkor a szerencsejátékos szükségszerűen elbukik. Úgy rémlik, ezt magyarázza a könyv is.
  • Red Queen’s Race, a Szívkirálynő-hipotézis szerint az evolúció fegyverkezési versenyként zajlik. Az egyik faj adaptálódásra készteti a másikat, ami további alkalmazkodásra kényszeríti a másikat, cél a döntetlen. Más értelmezésben van némi köze a szexhez is.
  • Field of Bullets, a teljesen véletlenszerű, semmilyen szabály által nem vezérelt kihalás. Mint például szerencsétlen Pompei.

A Black Noise-ra semmit nem leltem, ami kapcsolódott volna és képes lettem volna a megértésére. Game of Life néven sem volt elmélet, ácskapoccsal kapcsolódik viszont Conway életjátéka, amiből a hacker logó is származik. Evolúció, bonyolult szabályok és korai kiberkultúra van benne, ebből később még bejegyzés lesz.

Igen, tényleg hülye játék ez.