Alex Pang diái

Felkerültek az endofcyberspace.com-ra Alex Pang telekom konferencián tartott előadásának diái. Érdemes végigfutni őket, mert egyrészt szépek, másrészt sok jó szöveget hozott, amelyek köré felépítette az előadást. Már akkor is lelkendeztem róla egy sort.

Úgy tűnik, hogy sem videó sem hang nem került fel a konferencia oldalára. Ez után azért még futok egy kört.

Update

A körömet megfutottam. A konferencián készültek videófelvételek, amelyek egyelőre nem kerülnek fel a webre. Hamarosan elérhető lesz viszont az előadások előzetes szövegeit tartalmazó pdf. Evvan.

Továbbá rövid küzdelem után megtaláltam Pang diáiban a jegyzeteit. Így jobb.

Rövidhírek, azok is futva

  • The Web’s Che Guevara címmel jelent meg a CNBC Európai kiadásában írás a FON alapító/atyaisten Martin Varsavsky-ról. Még nem sikerült eldönteni, hogy a cím rosszabb-e mint annó a kreatív komenistázás, de mindenesetre jelzi, hogy a városi wifiprojektek bedőlése ellenére - Budapest, tekintetem rád emelem ;) - a wifi kúl téma maradt.

  • Nyakatekert, de mégis érdekes jelszókezelési és login rendszerrel állt elő a MyVidoop nevű szolgáltatás. Vége lenne a webkettőnek, ha megint megjegyezhető cégnevek lennének? Első körben OpenID szolgáltató, de tárol más szájtokhoz való neveket és jelszavakat, ad Firefox plugint és van szupertrükkös kategória alapú (a jelszavam: virág, kocsi, épület ;) ) beléptető rendszere. Érdemes megnézni, vagy legalább átfutni a WebWorkerDaily cikkét róla.

  • A napilol hírt pedig a MacNN (magyarul pedig a Beszéljükmac) hozta. A Boot Camp bétája hamarosan lejár, a felhasználókat előbb csak figyelmezteti a rendszer, hogy a bétának vége. Később gyöngyfehér merciben jakuzákat küld ki a cég, akik addig verik, meg nem veszi a Leopardot. Később, a Leopard megjelenésével, a mostani installok használhatathatatlanná válnak. (Visszaértünk a tanulsághoz, sose használjatok mosatlan szoftvert, ne vágyjatok a zárt kertbe, és így tovább.)

Alex Pang a cybertér végéről

Apróságokon szoktam elcsúszni. Majdnem kihagytam a “The end of cyberspace and the emerging telecommunications convergence” című előadást a hosszúnevű telekom konferencián. Nem sokon múlt.

Pedig az előadást Alex Pang tudománytörténész és jövőkutató tartotta, aki többek között az End of Cyberspace blogot írja. A blogról magáról volt már szó itt, elég nagy hírveréssel indult, okos emberek mondták el, hogy a mindenütt jelenlévő (ubiquitous, nem találok hirtelen jobb szót) számítástechnika korában miért értelmetlen cybertérről beszélni. A téma most is ez volt, az újdonságot számomra a remek szövegek jelentették.

A cybertér már elképzelésként is érdekes - mondta Pang - mert más techológiai eszközök esetében nem éreztük azt, hogy saját teret hoznának létre. Nem volt telextér, telefontér és nincs jézustelefontér se. (Zárójel:Tegyük hozzá, a cybertér metafora sem teljesen az informatika felől érkezett. A cyberpunk meg pláne nem.)

Kezdetben voltak a borzalmas minmál grafikájú, de a valós valóságtól elvonni képes játékok és a számítógépet metaforaként használó irodalmi művek - a kötelező példa a Neurománc - népszerűsítették az elképzelést. Az első grafikus operációs rendszerek megjelenésével sem változott a kép, ott kellett ülni a doboz előtt, “benézni a kis ablakon” (Macintosh SE - 9”). A személyi számítógép kezdeti fejlődésével pedig csak ezek az ablakok nőttek. A kezdeti időkben ehhez járultak még a csatlakozás nehézségei. Pang az egy-másfél órás betárcsázásokat a határátlépéshez hasonlította, nehéz, időigényes folyamat volt. “A számítógépnek figyelemre volt szüksége.”

A rögvalósághoz képest a cybertér valami csodálatos hely akart lenni. A teoretikusok olyan szépeket írtak róla, hogy az ember könnye is kicsordult. Pang John Perry Barlow - a Grateful Dead szövegírója, EFF alapító, aktivista - The Declaration Of Independence Of Cyberspace című esszéből idézett egy szakaszt:

Cyberspace consists of transactions, relationships, and thought itself, arrayed like a standing wave in the web of our communications. Ours is a world that is both everywhere and nowhere, but it is not where bodies live.

Nagy ugrás, ubiquitous technologies. A kis ablak megszűnt, helyette, ha akarunk, folyamatosan kiáltunk a netre. Nem egy másik helyről van szó, hanem a legrosszabb esetben is a valóság másik rétegéről. Always-on emberek, bárhonnan, menet közben is elérhető adatok, és netképes kézikészülékek. A vonatkozó Karl Schroeder szöveg pont ugyanezt mondta:

(…) when the only way to use a computer was to sit still and look through a little window (the screen) into a virtual space, the cyberspace metaphor worked best for us. But with cell phones, PDAs and geographical applications such as store-finders and the proposed “taxi” key for cell phones (which simply summons the nearest cab when you press it), we’re no longer staring through a window into cyberspace. The window’s been broken, and the cyber world has spilled out into our own space.

Innetntől az eddigiek összefoglalása zajlott. Még elhangzott egy jó mondat “Other people are the killer app.”, illetve Ross Mayfield pár jó mondata is felkerült a projektorra a Web of Verbsből:

NetGens think of the computer as a door, not a box. When they are on, they have 5-7 IM windows open and multiple tabs into different communities. Each community provides a way of being, to express facets of their identity while engaging in an activity. Most activities are centered around objects to spin stories and hold conversations. They don’t go to places, it’s more likely they augment plazes in the real world.

Kötelező linkek:

Hacktivity #5 - Beg, borrow, stream

Gyerekek, az interneten tulajdonképpen akár üzletet is lehetne csinálni. Ez lenne Kis Gergely Hacktivitys előadása egy mondatban.

Statisztikákkal kezdett. 2007 első negyedévi adatok szerint a 14 év feletti lakosság 39,4%-a fér hozzá a nethez, ez nagyjából négymillió ember. Ezeknek a 20%-át egyáltalán nem érdekli a háló, 60%-a viszont aktív felhasználó (heti többször, napi rendszerességgel nethez nyúlók). Van tehát 2,4 millió ember, akivel lehetne valamit kezdeni.

A fenti 2,4 millióból 1,43 millió tölt le rendszeresen, arról viszont nincs létező statisztika, hogy milyen arányban legális és milyen arányban illegális a forgalom.

Elkeseredésre adhat okot, az online áruházakban létrejövő vásárlások megoszlása fizetési mód szerint. A teljes statisztikát nem jegyeztem meg, de úgy kezdődött, hogy 70% utánvét futárral, 14% helyszínen készpénzzel, 2% online bankkártyás fizetés.

A szórakoztató számok után üzleti modellekről esett szó. Gergely is a DRM megoldások rövidtávú halálát prognosztizálta - kényelmetlen a fogyasztónak, pusztuljon. Hasonlóan problematikus a streamingre épülő modellek, mert szembe mennek a birtoklási vággyal. (Tóth Benedek nappalijában ülve, igazi sorozatdévédéket nézve tudom miről beszél.)

Az öt bemutatott modell egyébként a Napster, Spiralfrog (csak USA, Kanada), az Amiestreet, a Jamendo és a Sellaband.com volt. A felsorolásból nekem hiányzott a Magnatune a maga ‘döntsd el, mennyit ér neked’ modelljével, de így is egész jó körképet adott.

Különösen az utolsót, a Sellabandet érdemes megnézni, ügyesen épít a rajongókra, támogatásra, szokatlan, sikeres lehet.

Hacktivity #4 - Monitort cipelő rendőrök, jogvédők, letöltők

Jog, ezt mindig szerettük. Dallos Zsolttal, a p2phasználók védőszentje ügyvédjével kezdtük a második napot. Előtte ugyan volt spam és phishig hírek is, de azt sikerült átaludni.

A szerzői jogvédők által gyakorta emlegetett ‘mi nem támadjuk a letöltőket’ elvet megnéztük a másik oldalról is. Dallos jogértelmezése onnan indult el, hogy a szerzői jogi törvény megsértése alapvetően elmaradt haszonról szól, és ilyen módon elszámolási vita. Ilyen módon pedig pedig a polgári jog keretein belül tárgyalható, ami kellő szankciórendszert is ad az ügyhöz.

A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a büntetjog eszközeivel próbálják rendezni a szerzőijog-sértéseket. Ez így a gyanúsított számára sokkal kényelmetlenebb: beállíthatnak a szerverterembe, elvihetik a szervert, vegzálhatják otthon a rendszergazdát, elvihetik a cuccait, és így tovább.

A kényelmetlenség mellett az is szóba került, hogy - jogról írok, javítsatok! - szerzői jogi törvényben szerepel a “vagyoni hátrány okozása” kitétel, amit nehéz volna bizonyítani. Mert honnan lehet tudni, hogy megvettem volna a cédét, amit letöltöttem.

Valahol itt alakult át az előadás kérdések és válaszok sorává. A közönség érdeklődött, hogy ha hat-hét hónapig vizsgál a szakértő egy szervert, amin abszolút semmit nem találnak, akkor élhet-e kárigénnyel. A válasz magyar népmesei volt, ha névre szóló ügy, akkor lehetne, de mainapság ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést, de a leadott dokumentumok egy irányba mutatnak. Így viszont nem lehet “visszaütni”.

Snitt. Ha felkerül a videó linkelni fogom, nézzétek meg, de nincs értelme leblogolni egy beszélgetést.

Zárásként a gyakorlati problémák kerültek elő. Olyanok, hogy egy hajdúbszoboszlói telephelyű szolgáltató budaörsi szerverén levű adatok miatt hogyan járja meg a keleti országrészt a hetedik kerületi rendszergazda. Vagy hogy a közös jogkezelő Szegeden tett feljelentése miatt miért jár le a két gyanúsított - egy operátor és egy üzemeltető - Szegedre tanúskodni. Vagy hogy hogyan jönnek fel ugyanezen ügyben Szegedről házkutatni, hogy aztán elszállítsák a monitort is. Kis magyar horror.

Minden jó, ha a vége jó jelleggel Bodó Balázs még felállt, és közölte, a CC Magyarország megy a legfelsőbb bíróságra, mert mégse egészséges, hogy a rendőröket a jogvédők oktatják. Folytatása - gondolom - következik.

Valahol mélyen kapcsolódó linkek

Hacktivity #3 - Marketing

Netacademia reklamotletA következőt csinálta a NetAcademia: kirakott egy szórólapos oszlopot. Három oldalán különböző papirosok, a tetején világító logó, a negyedik oldalon pedig be lehet nyúlni a dobozba, és tele van almával, körtével, banánnal. Annyira hihetetlenül jó ötlet, hogy nem tudtam nem megírni.

Update

Mert annyira kértetek képet, amit ugyan csak a kis vacak mobiltelefonos kamerámmal tudtam félsötétben elkészíteni. Ez a mentegetőzés helye.

(A szerzőt megvették kilóra banánokkal.)

És ezt úgy mondjuk xhtml-ül..

UnicodeChecker.app

Nincs mit hozzáfűzni, a magamfajta mazsoláknak, akik nem tudják fejből az entityket, jó segítő program. Ellát minden infóval, le lehet tölteni hozzá 27 megányi unihan adatot, amivel lehet később menőzni. És persze ingyenes donationware. UnicodeCheckernek hívják.