Füstös[citation needed]

Lapsang souchong’s flavour is strong and smoky, similar to the smell of a campfire[citation needed] or of Latakia pipe tobacco.[citation needed] The flavour of the pine smoke is meant to complement the natural taste of the black tea, but should not overwhelm it.[citation needed]

Saját kutatásnak minősülne, úgyhogy a Wikipédiába nem írom bele, de nektek elmondom. A latákia valóban füstös. Meggyújtás előtt olyan illata van, mintha Mackó főmérnök most gyújtott volna alá az aszfaltoskocsinak az ablak alatt. Tábortüzet már láttatok. A lapsang souchong tea, amiről a fenti, erősen hivatkozáshiányos bekezdés szól pont a kettő között van.

Wikispeedia: a világ legjobb játéka

Your mission: AIDS » Tour de France
So far you’ve clicked 6 links: AIDS > Cancer > Prostate cancer > Europe > France > Paris > Tour de France

Nem kell tovább keresni, megvan a web legjobb játéka. A Wikispeediában két egymástól távoli fogalmat kell összekötni úgy, hogy az egyikről elindulunk és a belső linkeket lekattogva elérünk a másikig. A helyzetet nehezíti, hogy a kapcsolódó fogalmak és a listaoldalak ki vannak iktatva, csak a szép, szövegben elhelyezett link számít. Pixelvadászatra nincs szükség, a lekattintható hivatkozásokat ki is színezi nekünk a játék, “minden más csak elmélet.”

A Wikispeedia nem csak játék, kutatási projekt is. A játékainkból az oldalt létrehozó csapat a józan paraszti ész adatbázisát próbálja felépíteni. Az egyes linkekre azért kattintunk rá, mert arra véljük megtalálni a legrövidebb utat összetartozó fogalmakon keresztül. A remek játékért cserébe az adatbázis pedig fair üzletnek szokott tűnni, a Google képcímkézőjén sem akadtunk fenn. Aki mégis utána akar olvasni az elméletnek, megteheti a kutatók infóoldalán.

(via Bruce on Games)

#2259 (demegnyugodtam)

In a tabbed browser, the number of tabs pointing to articles on Wikipedia grows exponentially until the user gives up on ever reading them all, closes the browser, and starts from scratch.

(Gary Whisenhunt)

Amikor a mérnökök úgy beszélnek

Mottó helyett a megfigyelői paradoxon definíciója: “a nyelvésznek az a dolga, hogy megfigyelje a beszélőt akkor, mikor a beszélő úgy gondolja, hogy nem figyelik. Ezt soha nem lehet tökéletesen kiküszöbölni” (Labov).

A WPA protokollban használt TKIP titkosításnak olvastam ma utána, annak örömére, hogy két német kutató fogást talált rajta. A kulcsot ugyan nem tudják megszerezni, de hamisított csomagokat, támadásonként ideális esetben hetet, tudnak küldeni a kiszemelt kliensnek.

A cikkhez Glenn Fleishmann összes művei - Ars Technica cikk, Wifinetnews bejegyzés egy és kettő - és a sebezhetőségről szóló tanulmány mellett mindenki okos nagybátyját, a Wikipédiát próbáltam használni. Utóbbit azért, mert a WEP-TKIP-WPA sztori megértéséhez háttéranyag kellett, amióta az eszemet tudom WPA-t támogató eszközeim vannak, előtte meg volt a drót.

Az enciklopédiában viszont kemény szakszöveg jött vissza. Nem tudományos, hanem az a fajta, amit a terület szakemberei akkor beszélnek, amikor laikusoknak próbálnak magyarázni. Legutoljára egy ismeretterjesztő elődáson volt hasonló élményem, ahol az internetről magyaráztak úgy felhasználóknak, hogy a hetedik-nyolcadik mondat környékén előkerült az OSI modell hét rétege.

Az előadáson sem éreztem azt, hogy a közönség megtalálta volna a számítását az előadásban - bár a végére lehet kisimultak a dolgok, én a felénél leléptem - a Wikipédiánál pedig biztos vagyok benne. Pláne mert miután a szócikkek böngészését abbahagytam és áttértem a tanulmányra, az sokkal értelmesebbnek bizonyult. A többszintes egyenletes részek kihagyásával olvasott szöveg világosan elmagyarázza a problémát, érthetővé teszi a sebezhetőséget.

Végig kéne egysze olvasni az összes wifihez kapcsolódó szócikket, hátha kiderül ki az ideális olvasója az enciklopédiának.

A cikkem amúgy erre található.

Wikipédia, reklámok (sokadik kör)

Ads would be “threatening to Wikipedia’s neutrality,” said Michael Bimmler, a 16-year-old high school student who has been a contributor for more than four years and is president of the foundation’s Swiss chapter. Readers would be suspicious about articles if ads were near them, he said, and would wonder why certain articles were longer than others. Besides, he added, ads are ugly.

(LA Times: Wikipedia’s tin-cup approach wears thin)

Úgy tűnik, megint eltelt egy év, mert megint előkerült a miből lesz pénze a Wikipédiának kérdés. Az LA Times újságírója által megkérdezett elemző szerint az adománygyűjtéses modell nem működőképes, a wikipédisták viszont úgy félnek a hirdetéstől, mint ördög a szenteltvíztől. Vicces lesz figyelni, hogy rájönnek-e: munkával pénzt keresni nem gáz.

Update, most száz százalékkal több linkkel.