Fidel a gépben

fidelify

Az a jó az audiofilekben - ami nem vagyok - hogy hajlandók tenni azért, hogy a világ olyan legyen, amilyennek szeretnék. Azaz szép, tiszta, hangos, és kerülje meg a Windows mixert. Így lehet, hogy a Spotify több sebből vérző kliense helyett gyártottak maguknak egy saját programot Fidelify néven. Csúnyább, kényelmetlenebb, butább satöbbi, mint a gyári kliens, viszont a hangot át lehet zavarni rendes hangkártyán. Folyománya: jobban szól. Folyománya #2: egy sokkal trébb programot lehet használni.

Che Guevara

A képen persze Che van, mert az istennek nem találtam olyan képet, amin Fidel fülest visel, vagy rádiózik. Így vérzik el egy poén a felelőtlen fotográfusokon!

Zene otthon és a munkahelyen (bildungsroman)

Van, hogy az ember feladja, és meghajol a törvényeknek. Én hónapokig küzdöttem az ellen, hogy elfogadjam a Foobar2000 logikáját, mert az hibásnak tűnt. Aztán beláttam, hogy egyszerűbb a Foobar logikája köré felépíteni egy működő rendszert, mint egy programmal vitatkozni.

A probléma a következő: több zeném van, mint amit az ember magával cipel. A zenék nagy része egy hálózati merevlemezen van, ami tud meghajtó lenni, tud samba megosztás lenni. Munka közben csak a gépen levő zenékből válogatok, otthon átváltok ASIO-ra és tudok rendesen is zenélni, ráadásul nagyobb a választék is.

A logikus megoldás szerintem az lenne, ha a program kezelne több könyvtárat, ahol a könyvtár kivételesen library értelemben van, nem a directory magyar megfelelőjeként, az legyen mappa most. Több mappát meg is tudok neki adni, lehet köztük hálózati is, ezeket figyeli, a változások megjelennek, még piszok gyors is. Viszont nagyjából sehogy sem kezeli, ha a mappa eltűnik. Ahelyett, hogy kivenné a tartalmát a könyvtárból, csendesen sír, és ha onnan kéne lejátszani valamit, akkor hibákat dobál.

A Foobar2000 remekül pluginezhető, de - és itt kezdett gyanússá válni a dolog - nincs egy könyvtárváltó plugin sem. Hozzám hasonló, eltérő logika szerint élő emberek panaszait meg lehet találni a fórumban, de ők sem jutnak semmire. Magyarázzák nekik, hogy tageléssel valahogy meg lehet oldani a gondot, de ez egy saját taxonómia felépítését jelentené, amit, ha nem tévedek nagyot, a fájlok id3 címkéjében kéne tárolni. Egy egész, komplex, golfpályával és jacuzzival is rendelkező pokol van ott berendezve.

A megoldás pofonegyszerű: kétszer kell felrakni a Foobart. Igen, így. Az egyik figyeli a gépen levő helyi mappákat, a másikba be vannak állítva a hálózati megosztások is. Az egyik a Foobar Otthon, a másik a Foobar Munka. Az eleganciának a nyomai sincsenek meg benne, viszont öt perc alatt össze lehet rakni és működik.

Természetesen van alternatív megoldás is. Keblünkre lehet ölelni a DLNA-t, ami ugyan egy egészen újfajta, Winamp kategóriákat a zenékre kényszerítő, kényelmetlen listákkal dolgozó séma, de többé kevésbé működik. Folyamatos frusztrációt képes okozni, és rossz érzés rá haragudni.

Tulajdonjog átvétele, úgyis mint enyimé.reg

A régi szép időkben, ha a winchester szóba állt veled, akkor már nyert ügyed volt. Az ügyesebb windowsos jogosultságkezelés megjelenése óta viszont van még egy lépés, a tulajdonjog átvétele. Mivel erre fél-háromnegyed évente van szükségem, közte bőven elfelejtem. Jegyzet következik:

Egyrészt TakeOwnership.zip néven kering egy registyfájl, ami a parancsot berakja a jobbklikkes menübe.
Másrészt parancssorból a takeown paranccsal kényelmesen át lehet venni fájlokat és mappákat. Alapfelszereltség.

Jól jön ez még egyszer.

Dróton menjél, ne máshol

Arra jöttem rá a Faraday-kalitkában, ahol élek, hogy a drótos internet valójában nem az ördögtől való. Áthúz az ember egy cat6 drótot a routertől, odafogja a falhoz két helyen valahogyan, enni nem kér, és gyors mint az olajozott villám. Ha meg elcipelném a gépet az asztaltól, akkor van wifi. Annál rosszabb pozícióba nem tudok mozogni, mint ahol az asztal van.

Az egyetlen felmerülő probléma, hogy a Windows 7 alap hálózati prioritásai nem ezt a logikát követik. Ha tud wifin beszélni, akkor nem foglalkozik a dróttal. Ezt ott lehet átkapcsolni, hogy: Vezérlőpult > Hálózat és Internet > Hálózati és megosztási központ > Adapter beállításának megváltoztatása itt az Alt gomb előhozza a menüt, onnan Speciális > Speciális beálítások - vagy valami ilyesmi, most épp angol a Windowsom - és itt már lehet is állítani a hálózati eszközök sorrendjén. Ha szem előtt nincs is, de egyszerűnek egyszerű.

#3313 (hogy húzzuk ki a virtuálisgép tápkábelét)

Ma megtanultam, hogy újraindítás közben kopogósra fagyott Windows Virtual PC-s virtuális gépet úgy lehet újraindítani, hogy a VPC beállításai között a Close gombhoz rendelt akciót átállítom Hibernate-ről Turn off-ra. A bezárás gombot megnyomva így a gép kérlelhetetlenül újraindul, mintha hosszan nyomtam volna a powergombot. A VPC következő indításakor remekül megy minden. Jutalmul előre lépek két mezőt.

#2958 (nincs meg, nagy baj?)

Amikor a megállíthatatlan tárgy találkozik a megmozdíthatatlan akadállyal, akkor annak parancssor lesz a vége. Az “Item not found. Unable to delete file.” kezdetű hibára például azt mondja a fórum nagyon okosan, hogy:

Open command prompt
use dir /x to get the 8.3 name of the folder which cannot be deleted
use rd with the 8.3 name of the folder and it is gone!

Természetesen működik fájlra is. Köszi, Erik!