Magas a fű nyírhatom-e?

Brit tudósnak álltam május végén, és feltettem a kérdést a Twitteren, hogy mikor szabad falat fúrni, füvet nyírni, sövényt igazítani, betont keverni, azaz olyan tevékenységeket végezni, amik hangosak. A felmérésre az erre a célra majdnem teljesen alkamas Doodle-t használtam, ami napi öt választható intervallumra korlátozta a lehetőségeket. Ezek a következők voltak: reggel nyolctól, délelőtt tíztől, déltől, kettőtől, és délután négytől. Arra nem volt mód rákérdezni például, hogy nyolc vagy kilenc után még szabad-e centrifugázni, ezt majd legközelebb tudakolom meg.

Tizenkilenc válasz érkezett a kérdésre, ebből két olyan szavazó volt, aki szerint egyáltalán nem szabad zajos munkát végezni. Ők egy időpontot sem tartottak elfogadhatónak. Az ő válszaikat ellensúlyozzák azok - ahogy néztem szintén ketten - akik szerint ha szombat és vasárnak reggel nyolckor csend van, akkor minden más időpont oké.

Nem, robot se nyírhat nyolckor füvet

A legtöbb szavazatot kapó időpontokra tizenketten voksoltak. Ezek a következőek: hétfő, kedd, szerda és csütörtök déltől. Ha már mindenképpen szabadnapot kell kivenni a fűnyíráshoz, legalább aznap lehet sokáig aludni. Elfogadható még a hétköznap tíztől és a hétköznap koradélután verzió is, ezek tíz-tizenegy szavazatot kaptak. Sőt, ha nagy a gond, akkor pénteken is lehet hangoskodni egy keveset: dél 11 szavazat, koradélután kilenc szavazat.

Vendetta és lefűrészelt lófejet tartalmazó küldemények veszélye nélkül lehet még szombat délután is flexelni, fúrni, csavarozni egy kicsit. Kezdeni leghamarabb délben szabad, de szabad az egész délután, a válaszadók háromnegyedét biztosan nem zavarnánk.

Szombat délután szabad flexelni

Végül marad a vasárnap, ami szent. Legyen reggel vagy délután, a válaszadók fele nem tartja jó ötletnek a vasárnapi zajongást. Egy provokátor ugyan bejelölte, hogy a hét utolsó napján reggel nyolckor lehet zajongani, de neki se hisszük el.

Az eredmények erre találhatóak: http://doodle.com/dh3eaei2i5xrvxpx

(Fotók: kliman és ckhamken)

…mint a televízió képernyője műsorszünet idején

Fehérzajt elvben rendkívül egyszerű előállítani. Fogjuk a randomgenerátort és a kimenetét átzavarjuk valami hangkeltő eszközön. Ha filterezzük, akkor a fülnek talán kicsit kedvesebb rózsazajt vagy barnazajt is előállíthatjuk.

Ez linuxokon elvben annyira egyszerű, hogy cat /dev/urandom /dev/dsp, amitől nekem csak a pc speaker őrült meg, de ebbe ne menjünk bele. Az igényesek úgyis vagy a whitenoise nevű parancssoros alkalmazást fordítják le maguknak, amit már időzíteni és filterezni is lehet. Akinek ez is kevés, annak van Boodler meg Baudline és így tovább.

Windowson körülbelül két óra keresgetés és számtalan shareware oldal - ha valaki ilyenből tud az osx.iusethis.com-hoz mérhetőt, azonnal szóljon - bejárása után sem került megfelelő program. Van olyan ingyenes program (Noise Genarator), ami kinézetre a Win 3.1-es időkből maradt itt és kilépés helyett inkább összeomlik, minden más meg fizetős.

Kínomban Banyeket kérdeztem meg, aki azzal nyugtatott meg, hogy virtuális hangszerből van tucatnyi fehérzaj-generátor, önállót viszont ő sem tudna mondani. Innentől már diadalmenet a probléma megoldása, keresni kell az audiolejátszóhoz egy olyan plugint, ami VST-k futtatását teszi lehetővé. Foobarhoz ez a George Yohng’s VST Wrapper nevű kiegészítő, amivel szabadon választott ingyenes fehérzaj-generátor megszólaltatható. Például ez.

Ja, amúgy van egyszerű megoldás is a SimplyNoise.com oldalon, de lelkem mélyén szeretem az ágyúval verébre projekteket.

Mellékszál, hogy ha csak a környezeti zajok, beszédfoszlányok elnyomására kell fehérzaj, akkor még csak arra sem kell figyelni, hogy milyen minőségű randomból generáljuk a zajunkat. Pedig igazán szép téma, hogy történik akkor, amikor egy titkosításra használt randomgenerátor kiszámíthatónak bizonyul. Debian, Windows, rólatok van szó.

Játszós kriptográfia

A Kutatók éjszakáján mutattak egy érdekes titkosítási módszert, a vizuális kriptográfiát. Az ötletet az RSA-ból ismerős Shamir és Moni Naor mutatta be 1994-ben, és ha minden igaz, azóta sem használták fel semmi komolyra. Játszani, illetve képbe rejtett, megfejthetetlen üzeneteket küldeni viszont kitűnően alkalmas. Magyarázatt helyett álljon itt egy wikipédiáról vett mozgó ábra, hogy ne kelljen saját videót csinálni.

forrás: wikipédia

Az elv röviden annyi, hogy az üzenetet szétkapjuk két képre és feldúsítjuk őket zajjal. Ha a képeket egymásra helyezzük, akkor ami mindkét képen fekete az fekete lesz, minden más meg fehér/szürke. (Részletes ábra és leírás erre.) Az emberbe pedig építettek annyira jó képfelismerést, hogy a szürke és fehér zajt figyelmen kívül hagyva értelmezni tudja a feketével írt rejtett üzenetet.

Elvben van színes képekre is működő eljárás is, játszani privin/wiwen/facebookon adatot elrejteni viszont elég a fekete-fehér verzió is.

Sárkány ellen sárkányfű - ChatterBlocker

Cinikus leszek, de lenyűgöző, hogy a ChatterBlocker potom 16 euróért leveszi a vállunkról a terhet, hogy megtömjük környezeti felvételekkel a kedvenc audiolejátszónkat. Az app segítségével három fajta zajból (emberi hangok, zene, zajok) kikeverhetjük azt a mixet, ami a legjobban elfedi a körülöttünk zajló élet zörejeit.

ChatterBlocker

Kispénzűek számára van a programnak mp3 kiadása is. Nyolc euró ellenében hatvan percnyi zajt tölthetünk le, amit aztán iPodon és Zune-n, iTunesban vagy herrieben lejátszhatunk. Hát nem csodás?

Hogy a produktivitás mégse zuhanjon stukaként, van pár “háttérzaj” linkem:

(via academhack)

A nap éppen hogy csak kapcsolódó ténye, a herrie audiójátékos szoftver neve maga is zajt jelent.

Vendégpost by banyek: Panelházak múltbeli zajai

4 éves korom óta élek a Gazdagréti lakótelepen. Építészeink szélirányba tervezték a vaskos panelházak jó részét, így a szerencsétlen épülettömbök szigetelése igencsak hézagossá vált egy idő után. A behatoló hideg levegő kihűtötte a szobámat, olykor lengette a benne lévő függönyöket, sőt viharos légmozgások alkalmával még iszonyúan rémisztő hangokat is létrehozott. Biztosan nem én voltam az egyedüli óvodás korú gyerek, aki többször is rettegve hallgatta ezeket, és azon sem kell sokat töprengenem, hogy vajon más rossz szigetelésű vagy rossz irányba épített lakótelepeken is találkozhattak-e ilyesmivel az ott élők szélvihar idején.

A hallottakból általában három elkülöníthető fajtát figyeltem meg. Az első természetesen az ablakoknak is nekifeszülő szél eltompult sziszegése, a második ennek a sziszegő zajnak egy éles, torz, nagy lépésközelségű, késleltetett, és a tágas térnek köszönhetően megzengetett visszhangja volt. Nem tudnám tökéletes nyugalommal megmondani, hogy pontosan mi okozhatta ezt a visszhangot. Valószínűleg a lakótelep hézagos szigetelésű részei nemes egyszerűséggel egy monumentális delay+reverb együttest adtak az erős szélnek. A harmadik pedig, amit úgy rémlik, valamiért néha szívesen is hallgattam, olyan volt, mintha egy hatalmas száj hosszasan bele-belefújna különböző nagyságú, hatalmas és üres sörösüvegekbe, egy nála még hatalmasabb térben. Sosem felejtem el, mikor egyszer azt hittem, hogy a falszomszéd valamilyen fúvós hangszeres zenét hallgat éjszaka, de egy idő után kiderült, hogy csak a szél adott jazz koncertet az épülettömb 11 emeletén végighúzódó, csatornarendszerbe tartó csövei között.

Csupán egy dátum nélküli homályos emlékem van a 90-es évek második feléből, amikor sok épülettömb panelblokkjait újraszigetelték. Ezután az említett hangok eltűntek.

A Midi blogon lelt Chimera virutálszintivel néhol kísértetiesen vissza tudtam adni a zajokat, úgyhogy gondoltam linkelek egy kis vihar demot is a végére:

Panelházak múltbeli zajai (demo)