Banyek úr feedjei

A VBR “netaudióügyi rádió mixműsor” és a complementary distribution feedjei kerültek ki - jobb nem lévén - a kezeim közül az elmúlt hetekben. Ami egyrészt azért jó, mert most még többen értesülhetnek, amikor teljesen ingyenes zúgást, zörgést és zajokat lehet letölteni. Másrészt pedig megtudtam, milyen php és adatbázis nélkül feedet generálni kézzel. (Van persze tool is a gyáváknak.)

Dragni és dropni szeretőknek:

Kiber-virág-szirom

Polyphonic Petals

Csalódni fog, aki szupermáriós futamokat vár a Bitlab Records egyéves évfordulójáta megjelenő Polyphonic Petals albumtól. Igaz, szerepel két számmal is a Ten and Tracer, de a dalok inkább a Wargames modemes, telefonos virtuális valóságát idézik meg. Ezt viszont annyira hatékonyan, hogy az Sz hallgatása közben többször tűnt jó öltenek leszedni az Uplinket, vagy megpróbálni a Nethack-et.

Aztán az érzés lassan elmúlt, illetve átadta a helyét az eggyel modernebb, cyberpunk érzésnek. Miles Tilmann Stairs to snow-ja alatt Deckard mellett sétáltam egy esős, sötét, neonkék és halogénsárga városban. Hdj Tom Reája és Cooler Blue and brown petals-a pedig becsatol a hálózatba, segít suhanni a bitből épült felhőkarcolók felett, csúszás nélkül fordulni a rácsponton, ahogy a nagyok. Aztán a munka végeztével legurulhat egy sör a Gentleman Loserben, a csapos rádiójából a Bum and kiran szól, hazafelé pedig hunyorgó neonok fényében, pocsolyákban lépkedve a Kyoko’s photos ritmusára.

Szóval csalódni fog, aki csak és kizárólag nyolcbites hangzást várt - talán Lunapop kárpótolja - mindenki másnak viszont kötelező hallgatnivaló, még akkor is, ha nem tudja, miben hangzik el az alapmondat, hogy “Yeah, RISC is good.

Franciaország a DRM ellen?

Húzódik az egész ügy, mint a rétestészta, már egy hete, de csak most volt lelkierőm elolvasni, hogy mit is akarnak a franciák. És most, hogy megtettem - a Wired megmondta a véleményemet - még mindig nem tudom mit gondoljak.

Egyrészt az európai egyénieskedést nem mindig tudom hová tenni. Az európai pénzből fejlesztett keresővel, amit egy piaci alapon működő ellen akarnak harcba küldeni, még csak-csak. A Microsofttal való huzavonát - aminek a megkezdésében olyan, nem éppen közkedvelt cégek is részt vettek, mint a Real - viszont egyenesen méltatlannak tartom. Bármelyik rendszerbe bele lehetne akadni az alapján, hogy mi jár hozzá “a kernelen túl”.

A másik viszont, hogy a DRM-et természetesen nem szeretem. Ráadásul annyira még fan zombivá sem sikerült még válnom, hogy csak azért szeressem a digitális jogmenedzsmentet, mert az Almának is van ilyenje.

És még egy dolog, most nézem, hogy a francia törvénytervezetre válaszolt az Apple. Már megint nem tetszik a hangvétele, state-sponsored piracy, aha persze.

Szerzői jog, drm

most kéne valami bombasztikus cím. Olyasmire gondoltam, hogy Proart akció a blogoszférában, nincs tankönyv linuxosoknak

Két érdekesség jött velem szembe az elmúlt napokban. Az első a Winnerizer blog seggberúgtak című postja volt, ami arról tudósít, hogy a Proart levetette a blogon talált jogsértő tartalmakat (rádióblogot) az íróval. Az eljárás megfelelő mennyiségű jogi csinnadrattával, jogszabályok idézésével (Elker törvény), Mr.a megkeresésével zajlott. Az ügynek a zenék és a lejátszó levétele vetett véget. Az ügy pikantériája, hogy egyrészt ez volt az első ilyen jellegű akció mind a freeblog, mind a magyar blogoszféra irányába, másrészt, hogy a zenék nem a freeblog szerverén voltak, hanem egy ultrawebes tárhelyen. Utóbbi problémát a Proart egy huszárvágással oldotta meg:

“A más tárhely szolgáltató (pl. uw) szerverén tárolt jogsértő tartalom az Önök által biztosított felületen jelenik meg, ezért levelezünk Önökkel.”

Hogy a blogol.hu-sok és blog.tv2.hu-sok se nyugodjanak meg; ‘Szemlézi-e a Proart Szövetség a magyar blogvilágot vagy csupán keresők alapján tájékozódnak?’ kérdésemre egyértelmű választ nem kaptam a Proarttól, csupán annyit:

“Tekintettel arra, hogy a blogok térhódítása újabb és újabb kérdéseket vet fel, kérem türelmét az Ön által feltett kérdéseket illetően.”

Ismerve a rádióblogok népszerűségét, könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy hamarosan újabb levelekkel jelentkezik a Szövetség.

A második érdekesség viszonylag bagatel a szerzői jogvédőkhöz képest, de továbbgondolásra az is érdemes. A techbázis Ingyenes tankönyv egyetemistáknak cikkén keresztül

amiben azért szerepel, hogy az illegális tankönyv- és jegyzetmásolást a digitális kiadások esetében DRM rendszerrel akarják kiszűrni

jutottam el a Kempelen Farkas HIK Digitális könyvtárába. A könyvtár azzal ijesztett meg, hogy a gyakran ismételt kérdések első pontja a microsoft Reader (.lit) könyvek megnyitásának problematikájával foglalkozik. A könyvek közt böngészve megnyugodtam, a szövegek .doc és pdf formátumban is letölthetőek. Ettől függetlenül elgondolkodtató, hogy érdemes-e bezárni egy nem cross-platform, drm-elhető formátumba a könyveket, vagy szakítani kellene a magyar felsőoktatás microsoft-barátságával és keresni keresni egy használható formátumot. Kicsit tartok a jövő évi jóvilágtól.

Nem lévén szemforgató, hozzáteszem gyorsan, hogy a .lit persze nem hivatalos, jogsértő úton konvertálható, így linux, unix, osx rendszereken is olvasható, de nem a konvertálgatás a cél, azt hiszem.

Update: mert a HIK linkje csak kimaradt.

T-ölts le zenét

A vásárlás megtörtént. Előtte átolvastam a helpet és a fakkot, de egyik se informált, hogy milyen minőségű zenét adnak el, de legalább arról megnyugtattak, hogy a wma jobb mint az mp3, kisebb bitrátákon meg pláne. Aztán volt olyan is, hogy ha bankkártyával fizetek, akkor 250 forint egy dal, ha emeltdíjas sms-sel, akkor 500, de még ezen is sikerült felülemelkedni (a hivatalosan fizetésre alkalmatlan Visa Electron kártya jól vizsgázott). Mint ahogy azon is, hogy a Világzene szekció legújabb darabja Ian Van Dahl, akiről van ismertető is Az új dance-szenzáció címen.

A fizetés, az sms-es meglepetéstől eltekintve, zökkenőmentesen zajlott, a letöltés gyors volt, most éppen a winxp asztalomon figyel a dal. Az iTunes nem tudta megnyitni, a vlc szintén megadta magát, a win media player pedig a szám láttán rögtön updatelni kezdte magát. Zenebolt - vásárló 1 : 0

Update #1 Akvirálta a licencet a t-online zeneboltból a media player és már szól is a zene. 160 kilobites wma, tisztességes hangminőséggel. A következő feladat a szám kiírása cédére (kétszer vagyok rá jogosult, meghallgatni viszont akárhányszor) és leripelni. Már ha nincsenek további trükkök.

Update #2 Mediaplayerből - honnan máshonnan - ki lehet írni korongra a zenét és örülni neki. Rendel a lemezhez infót, miegymást, aminek eredményeként az iTunes már le is szedte, hogy a Led Zeppelin Black dog-ját hallgatom. Something’s not kosher.

Update #3 Felraktam egy winampot, hátha az okosabb, de a Black dog maradt. Párhuzamosan megpróbáltam hozzájutni a zenémhez a Macen, mégis csak az a gépem, de semmi siker. Lenne wmp for mac, de a lehetséges öt csillagból kettőt kapott a versiontrackeren.

Összbenyomás: Jó is lehetne ez, csak az egyszerűség meg az ease of use…

Update (2006. május 30.):

A mese azóta annyival bővült, hogy megszűnt a Windows Media Player for Mac - ami eddig se játszotta le a Windows DRM-et - fejlesztése, helyette a Microsoft egy Quicktime “plugint”, a Flip4Mac WMV-t ajánlja. Ezzel a wmv fájlok lejátszhatóvá válnak QT-ban, kivétel a DRM-mel védettek persze.

Valószínűtlen, hogy ha a saját szoftverébe nem építette bele a saját DRM megoldásának támogatását a Microsoft, akkor egy harmadik fél által gyártott szoftverrel ezt megtenné. Maradtunk, ahol a part szakad.